A jó öreg aszpirin - mindig tud valami újat...

Vannak olyan vegyületek, és azokból származó gyógyszerek, amelyek mindig tudnak valami újat mutatni... Ilyen az aszpirin is, amely már több, mint száz éve került a mindennapi terápiába, mégis újra meg újra sokarcúságát bizonyítja.

Egy kis történelem

Az ókorban már használt fűzfakéreg-kivonattól (Salix alba) a 19. század közepére sikerült eljutni az acetilszalicilsav szintéziséig, amely az aszpirin mögött megbúvó vegyület kémiai neve. Érdekes módon még néhány évtizedig nem, csak a 19. század utolsó éveiben "hozta ki" a Bayer cég (amely akkor főleg ipari festékeket forgalmazott) aszpirin néven, gyógyszerként.(A névben, csak az érdekesség kedvéért az "A" az acetilre, a "spirin" pedig a német néven spirsaure, szalicilsavra utalt.)

Ekkor kezdődött az aszpirin csodálatos pályafutása, mely kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel mind a mai napig tart.

Az első évtizedekben különböző típusú, enyhébb, esetleg közepes erősségű fájdalmak csillapítására használták, bekerült a banális megfázás ellen alkalmazott gyógyszerek körébe is, és akkoriban még nemigen volt versenytársa, csak későbben, amikor megjelent a paracetamol, majd az 20. század 50-60-as éveitől az ibuprofen is.

Hogyan hat?

Az aszpirin hatásának lényege, hogy elnyomja a szervezetben a gyulladásért felelős prosztaglandinok és tromboxánok hatását, irreverzibilis módon kötődik az ún. COX-enzimhez. Ez lényegesen megkülönbözteti a másik cikkünkben bemutatott egyéb NSAID-gyógyszerektől, mert azok ennek az enzimnek csak reverzibilis gátlószerei.

Mire adható?

Legjobb hatásfokkal enyhe és középerős fájdalmak esetében, mint fejfájás, fogfájás, hátfájás, ízületi fájdalmak, továbbá lázas, meghűléses és gyulladásos állapotokban. Fejfájás speciálisabb eseteiben is (migrén) de csak mint kiegészítő kezelés. Jellemző, hogy háromszoros hatású a fájdalom megszüntetésében, a fájdalomérzetet gyorsan elnyomja, megakadályozza annak fokozódását, az új fájdalom kialakulását, és hosszantartó fájdalommentességet biztosít.

Újabb felismerések, alkalmazások

Éppen a hatásmódja alapján (tromboxánok, vérlemezkékre gyakorolt hatás) merült fel, hogy szív- érrendszeri betegségekben is lehetne alkalmazni. Kis hatóanyagtartalommal (tehát a fájdalomcsillapításra adott dózis 1/5-ével) már jó eredményekt lehetett elérni az infarktus és a stroke megelőzésében. Jelenleg a világon ez már kiterjedten elfogadott és alkalmazott javallata - így nálunk is. Mintegy 20%-kal csökkentheti a szív- érrendszeri súlyos állapotok kialakulását. Alkalmazzák szívműtétek, konkrétan ún. ér-stentek beültetése után is.

A legfrissebb kutatások szerint havi legalább egy tabletta aszpirin használata csökkenti a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát – hangzott el az Amerikai Rákkutatók szövetségének éves találkozóján, Orlandóban.

Dr. Xiang-Lin Tan (Mayo Klinika, Rochester) és munkatársainak 904 hasnyálmirigyrákban szenvedő beteg eredményeit hasonlították 1224 egészséges egyénhez. A betegek 55 évnél idősebbek voltak, és aszpirinre, nem-szteroid gyulladásgátlókra, valamint acetaminofenre vonatkozó szedési szokásaikról számoltak be egy kérdőíven.

A vizsgálat kimutatta, hogy havi legalább egy tabletta aszpirin mintegy 26 százalékkal csökkenti a hasnyálmirigyrák kialakulásának valószínűségét azokhoz képest, akik egyáltalán nem szedtek ilyen gyógyszert. A hatás szintén kimutatható volt abban a dózistartományban, amit a szívbetegek szednek megelőzés céljából. Ugyanakkor a szakértők ilyen jellegű összefüggést nem találtak hasonló összefüggést más nem-szteroid gyulladásgátlók, valamint acetaminofen esetén.

Mindazonáltal Dr. Tan mindenkit óvva int az aszpirin kritikátlan használatától, hiszen a szer számos mellékhatással rendelkezik. Még sok vizsgálatot el kell végezni addig, amíg a gyógyszer megelőzés céljából valóban alkalmazni lehet.

Veszélyek

Kiterjedt alkalmazásának egyetlen komolyabb negatívum szabott határt, az ún. Reye-szindróma felismerése. Ez akkor derült ki, amikor számos gyermekbetegen alakultak ki ijesztő és furcsa tünetek, májpanaszok (májszövet elzsírosodása) ill. akut enkefalopátia, azaz agyvelőbántalom. A széleskörű tájékozódást követően az angol és amerikai gyógyszerhatóságok úgy döntöttek, hogy 16 éves kor alatt aszpirin csak orvosi ellenőrzés mellett adható. (Hazánkban is hasonlóak az előírások).

Hatásmódjánál fogva hosszantartó alkalmazása fokozhatja a gyomor-bélrendszeri vérzések kialakulásának kockázatát is.

Igen nagy dózisokban központi idegrendszeri izgalmat okozhat.