Ezeket látta már?

Szalmaházzal a környezettudatosság felé

2010.10.31. Módosítva: 2017.02.15.

Ősi, és mégis korszerű, a környezettudatos elvárásoknak megfelelő építőanyag a szalma. A lélegző, és mégis kiváló hőszigetelést biztosító szalmaházak nem jelentenek terhelést a környezetre, energiatakarékosságuk a passzív házakat idézi, s mentesek az emberi szervezetre káros allergénektől. Magyarországon már tucatnyi településen állnak szalmaházak.

Bozsok, Vác és Budakeszi környéke. Néhány település, ahol egy-egy környezettudatos család már döntött: szalmaházban éli életét. Mielőtt azonban az érdeklődők tömegesen zarándokolnának el az említett településekre, nem árt tisztázni: külső jegyei alapján a szalmaházat alig lehet megkülönböztetni hagyományos anyagokból épített társaitól. Környezetvédelmi, élettani, s nem utolsósorban energiatakarékossági jellemzőik azonban nagyságrendekkel kedvezőbbek.

Szalmaházzal a környezettudatosság felé

Az első szalmaházakat még a 19. században amerikai farmerek építették. Néhány szalmabála összetolásával, majd azok lefedésével már kész is volt az olcsó, a családnak több évtizedre menedéket nyújtó otthon. Manapság természetesen ennél sokkal több kell, hogy háznak nevezhessünk egy építményt. Napjaink szalmaházainak stabil faváz biztosítja a szilárdságát. Ezt a 45 centi széles fakeretet töltik fel szalmával, majd kívülről-belülről agyagvakolattal fedik.

- A szalma hőszigetelése kitűnő, a passzív házakra emlékeztet, az agyag pedig a hőtároló képességet javítja. Így a ház egyszerre felel meg olyan, látszólag ellentmondó követelményeknek, hogy lélegzik, miközben nyáron hűvöset, télen meleget tart – sorolja Tarr Edit, a szalmaházak építésével foglalkozó CereDom Kft. műszaki ellenőre. Mindez más házaknál elképzelhetetlen lehetőséget jelent az egészségtudatos építkezők számára.

Ahogy Riegler Attila, a Magyarország egyik első szalmaházát felépítő bozsoki család feje fogalmaz: a szalmaháznak rendkívül kedvezőek az élettani hatásai. Kiegyenlített a belső páratartalma, mégis szellőzik, és egyúttal elnyeli a légtérben keletkező mérgező anyagokat. Ezen kívül kitűnő hangszigetelő is. Érv volt még számukra, hogy a szalmaházak úgynevezett ökológiai lábnyoma igen csekély, vagyis építésüknél, és a ház "működése során" is alig terhelik a környezetet.

Mielőtt azonban bárki azt gondolná, a régi amerikai farmerek mintájára környezetbarát módon, egészségesen, ráadásul olcsón megoldhatja az otthonteremtés gondját, Mészáros Attila ügyvezető fontosnak tartja leszögezni: napjaink követelményeinek megfelelő szalmaházat építeni nem olcsóbb, mint hagyományos épületeket.Mivel a szalmaházak építésébe a Kft. felügyelete mellet általában maguk is besegítenek a leendő tulajdonosok, a számla nagyjából ugyanott áll meg, mint más, saját munkát is hasznosító építkezésnél. Az igazi megtakarítás a beköltözés után képződik. Rieglerék például mindössze évi 75 ezer forintot költenek a 143 négyzetméteres ház fűtésére. A szalmaházak hőtartó képessége annyira jó, hogy állítják: nem válnak lakhatatlanná együttes áram- és gázkimaradás esetén sem.

A szalmaházakat érintő szokványos aggodalmak közül leggyakoribb a tűzveszély és a beázás emlegetése. Az elsőt az ötcentis agyagvakolat hárítja. Olyannyira, hogy a tűzállósági teszteken a szalmaépület a lehető legkedvezőbb, 45 perces ellenállást érte el. A beázás ellen pedig a vakolat kezelésével, magas talapzattal, és széles ereszekkel védik az épületeket. Az egerektől, bogaraktól viszolygóknak pedig jó hír: a rágcsálók nem tudnak áthatolni a tömör szalmabálán, a vakolatréteg közé szorult bogarak pedig az első télen elpusztulnak.

Az átlagember kevésbé gondol ugyanakkor arra, hogy mennyire nagy feladat egységes, a szabványoknak megfelelő épületet emelni különböző tisztaságú, különböző fizikai jellemzőkkel rendelkező, különböző módon tárolt szalma- és faszerkezetekből. A szalma például rendkívül érzékeny a nedvesedésre, ha már egyszer megázott, soha nem lesz belőle alkalmas építőanyag. Ráadásul gyártója sincs, akin utólag be lehetne hajtani a garancia-igényeket. Emiatt a szalma sokáig hivatalosan nem is lehetett építőanyag, mivel képtelenség volt rá műszaki szabványt kidolgozni.

A megoldást 2008-ban az egész építési rendszer minősítése hozta meg. A jelenleg épülő szalmaházaknak a cég biztosítja a garanciát, amely az építés előtt megvizsgálja a beépítésre kerülő anyagokat, majd felügyeli, hogy a kivitelezés során az előírt módon készüljön el minden szerkezeti elem, csomópont, iparosmunka. Az így megépített szalmaházak akár száz évig is boldogíthatják környezettudatos vásárlóikat.

Forrás: Napidoktor