Ezeket látta már?

Hamufelhő az égen! (2)

Nagy érdeklődést kiváltott előző cikkünk nyomán még néhány érdekes adalékkal szeretnénk szolgálni az Olvasóknak a vulkanikus hamu hatásaival kapcsolatban: az egészségügyi határértékeket illetően, a hamu hatásairól a légi közlekedésre, valamint a globális klímára gyakorolt hatást, ill. a történelem közismert vulkánkitöréseit felidézve néhány sorban. Szó esik az esetleges egészségkárosító hatásokról is.

Egészségügyi határértékek

Nem haladta meg a szállópor-koncentráció az egészségügyi határértéket a hétvégén - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) hétfőn az MTI-vel.

A Levegő Munkacsoport szerint a péntek éjszakai és a szombat hajnali órákban, amikor Magyarország légterét elérte az izlandi tűzhányó hamufelhője, jelentősen megugrott a porszennyezettség. Példaként Szegedet említették, ahol napközbeni köbméterenkénti 10-30 közöttiről - szerintük - péntek éjfél körül 150 mikrogramm fölé emelkedett a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék (PM10) koncentrációja. (A napi egészségügyi határérték 50 mikrogramm).

A minisztérium hétfőn azt közölte, hogy a szállópor-koncentráció napi átlagai a tavaszi időszakra jellemző tartományban mozogtak április 15-18. között.

A szennyezettség emelkedésének okáról csak a porminták összetételének elemzése után lehet pontosabb képet kapni, hogy a vulkáni hamu milyen mértékben jelent meg a felszín közelében – írja a KvVM.

Az OMSZ légszennyezettségi referenciaközpontja a péntek déltől vett szállópor-minták összetételét vizsgálja. A tájékoztatás szerint az izlandi kitörésből származó porfelhő 6-7 ezer méteres magasságban érte el Magyarország területét pénteken éjjel, és hétfő délután hagyta el a légteret.

Hatás a repülők hajtóművére

A vulkáni hamu megrongálta a NATO legalább egy F-16-os vadászgép hajtóművét, amikor a járművek átrepültek az Európa nagy részét beborító vulkanikus hamufelhőn - közölte hétfőn egy magas rangú nyugati diplomata. A forrás több részletet nem árult el, csak annyit jegyzett meg, hogy a vadászgépek európai légtérben végzett őrjárata után üvegszerű lerakódást találtak a hajtóművekben.

A múlt héten két finn F-18-as harci repülőgép hasonló károkat szenvedett, amikor átrepült az izlandi vulkánkitörés után Európa nagy részét beborító és a légi közlekedést megbénító hamufelhőn. A NATO-tapasztalatok igazolni látszanak azokat az aggodalmakat, hogy a hamuszennyezés érte légtér nem teljesen biztonságos a berepülő gépek számára.

Nagy légitársaságok próbarepüléseket végeztek a hét végén, és nyomást gyakorolnak a légiforgalmi hatóságokra annak érdekében, hogy vizsgálják felül a repülési korlátozásokat.

Az Európai Bizottság közlekedési felelőse, Siim Kallas hétfő déli sajtónyilatkozatában leszögezte: az uniós végrehajtó intézmény továbbra is a biztonságot tartja a legfontosabb szempontnak a kérdésben.

Hozzátette: az EU nem enged az utasjogokból sem, a rendkívüli helyzetet is figyelembe véve. Mint mondta, ezen nem csupán a jegyek érvényességének cseréjét, illetve kötelező visszaváltását érti, hanem a földön rekedt utasok megfelelő ellátását, információhoz jutását, illetve azt is, hogy minél hamarabb minél több légtér szabaduljon fel, és a közlekedés visszaállhasson a normális szintre.

Egy bizottsági szóvivő azt is közölte: egészségügyi szempontból a testületnek egyelőre - a nemzetközi egészségügyi szervezetektől kapott információk alapján - nincsenek komolyabb aggodalmai. Hozzátette ezzel együtt, hogy a bizottság ellenőrzi: jár-e bármilyen negatív hatással az emberi egészségre az izlandi vulkánkitörés miatt a magas légrétegekben terjedő szennyezés.

Hétfőn több európai országban részlegesen vagy teljesen feloldották a repülési tilalmat. Nem tartozik ezek közé Belgium és Hollandia, ahol egyelőre - bizonytalan ideig - fenntartják a teljes légtérzárat.

Egészségi kockázatok

Noha a több nap óta terjedő vulkáni hamufelhő lehetséges egészségi kockázatai miatt Németországban is jelentősek az aggodalmak, a szakértők egyetértenek abban, hogy a hamu jelen pillanatban szinte semmilyen veszélyt nem jelent az emberek számára.

A tényleges veszélyhez ugyanis - szerencsére – túlságosan alacsony a vulkáni hamurészecskék koncentrációja - vélekedtek a szakértők, akik szerint a hamu nem mérgező, és ártalmatlan. Az egyetlen kivételt az jelentené, ha az emberek nagyobb mennyiségben lélegeznék be azt. Ilyen szempontból - mint a toxikológusok hangoztatták - bizonyos kockázatról csak az izlandi vulkán közvetlen szomszédságában lehet beszélni.

A berlini Charité egészségügyi központ egyik, a légúti megbetegedésekkel foglalkozó tekintélyes szakértője egy hétfői interjúban annak a nézetnek adott hangot, hogy a vulkáni hamu semmilyen reakciót nem vált ki a tüdőben. Karl-Christian Bergmann azt hangoztatta, hogy még az asztmás betegeknek sincs okuk az aggodalomra.

Az idézett szakértő szerint mindaddig így áll a dolog, amíg a vulkáni hamu, illetve por nem fordul elő nagyobb mennyiségben a levegőben. Jelenleg ez a helyzet - vélte Bergmann, azt ugyanakkor nem zárta ki, hogy a tűzhányó folytatódó erős aktivitása és az időjárási feltételek kedvezőtlen alakulása nyomán változhat a helyzet.

A jelenlegi - esetleges - hatások között a szakértők a könnyezést és a szem vörösödését, az orr viszketését, továbbá a szárazabb köhögést említették. Eltúlzottak azok a figyelmeztetések, amelyek szerint az embereknek inkább zárt térben kellene tartózkodni, és a légzőszerveket védő maszkot kellene viselni.

Hatás a globális klímára, és történelmi adatok

Mivel a legtöbb esetben a földtani folyamatok tér- és idődimenziói átlépik a halandó ember dimenzió korlátait, ezért sokszor pontatlanul a globális felmelegedési teóriák sem számolnak a vulkánkitörésekkel. A legtöbb hevesen lezajló robbanásos vulkánkitörés után erőteljes (globálisan akár 0,6-0,7°C) lehűlést regisztrálnak.

Ez legutóbb a Mt. Agung (Indonézia) 1963-as kitörésekor jelentkezett. Kisebb, de részletesen dokumentált hatást a Mt. Pinatubo (Fülöp-szigetek) 1991-es kitörésekor is észleltek: eltolta a prognosztizált üvegházhatás alakulását. A heves vulkánkitörések klimatikus szerepe nem mindig egyértelmű. Pl. az El Chichón (Mexikó) 1982-es kitörésekor a lehűlés elmaradt és ezt az El Nino számlájára írják.

Ismert történelmi példák: Laki, Izland – 1783, Tambora, Indonézia – 1815, Krakatau, Indonézia – 1883). A Tambora vulkán kitörése az egyik legkegyetlenebb volt az emberiség történelme során. 1815 áprilisában az Indonéz-szigeteken található Tambora vulkán a történelmi idők legnagyobb explozív vulkánkitörését produkálta. A vulkáni hamu és gázoszlop a sztratoszférát is elérte, egy része több hónapig keringett a Föld körül. A járványok és éhínségek miatt (Európában is) több tízezren haltak meg a kitörés utáni időkben. A vulkánkitörésből származó és a légkörbe került por, kén- és széndioxid az éghajlat lehűlését eredményezte, az északi féltekén 1816-ra "nyár nélküli évet" okozott (pl. júliusban is havazott Európában)...

Összeállította: Dr. Székely Gábor

Források:

MTI, Medipress,

http://think.transindex.ro/?p=1455 (Márton István)

http://tuzhanyo.blogspot.com/2010/04/kornyezetbarat-vulkan.html (Vértesi Ágnes)

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához