Ezeket látta már?

Kell-e tartani a gyógyszermaradványoktól a vizeinkben?

gyógyszermaradvány, gyógyszerszármazék, gyógyszerszennyezés, folyók, vizek

A vízminták elemzése szerint a világon minden kontinens folyójában találtak gyógyszerszennyezést, a nikotin, a koffein és a paracetamol is mindenhol felbukkant, beleértve az Antarktiszt is.

Világszerte veszélyt jelenthetnek a környezetre és az egészségre a folyókban található gyógyszerszármazékok: egy új kutatás a vizsgált folyószakaszok negyedében talált potenciálisan mérgező mennyiségű gyógyszerszármazékot és más, emberi fogyasztásból származó vegyületet.

A kutatók a világ különböző tájain, a Temzétől az Amazonasig, 258 folyó több mint ezer pontján gyűjtöttek vízmintákat. Eredményeik szerint Pakisztán, Bolívia és Etiópia folyói a legszennyezettebbek, míg Izland, Norvégia és az Amazonas vidékének folyói a legtisztábbak közé tartoznak – írja a BBC hírportálja.

Az elemzések során 61 gyógyszerhatóanyagot és az emberi életmóddal összefüggő más vegyületet – például koffeint – találtak a vízmintákban. A kutatás azt is vizsgálta, hogy ezeknek a vegyületeknek a mennyisége meghaladja-e a környezetet már befolyásoló határértéket.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmány szerint a világ folyóinak gyógyászati vegyi anyagokkal való szennyezettsége globális probléma. A szennyezés veszélyt jelent az édesvízi élőhelyekre és az élővilágra, potenciálisan hozzájárulhat az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulásához, továbbá hátráltatja a vízminőség javításával kapcsolatos globális célok elérését is – figyelmeztetettek a kutatók.

A folyókban világszerte kimutatták továbbá

A kutatók megállapították, hogy a legtöbb vegyi anyag koncentrációja alacsonyabb volt annál, hogy ökológiai hatása legyen, viszont a vizsgált helyek több mint negyedében olyan magas volt a szennyezőanyagok szintje, ami már veszélyt jelenthet a környezetre vagy az emberi egészségre.

Néhány helyen potenciálisan káros koncentrációban találtak

  • bétablokkoló propranololt és
  • ciprofloxacin antibiotikumot.

A kutatás szerint az alacsonyabb és közepes jövedelmű országok folyói voltak a legszennyezettebbek. Nagy-Britanniában a kutatók 12 folyón 54 mintavételi helyet vizsgáltak, és négy kivétellel a walesi Snowdonia hegyvidéki régióban, mindenhol kimutatták a gyógyszermaradványokat.

A projekt társvezetője, John Wilkinson, a vízminták elemzését végző Yorki Egyetem munkatársa emlékeztetett arra, hogy már több mint két évtizede ismert, hogy a gyógyszerek bekerülnek a vizekbe, ahol hatással lehetnek az élő szervezetekre. A kutatás révén azonban „jelentősen bővült a gyógyszereknek a vízi környezetben való globális eloszlásával kapcsolatos tudásunk” – fűzte hozzá.

A vegyi anyagok környezeti hatásainak csökkentéséhez a kutatók szerint globális és összehangolt erőfeszítésekre van szükség.

Mi van a vizekben Magyarországon?

Dr. Szigeti Tamás János, a WESSSLING Hunagary Kft. független laboratórium szakértője segített abban, hogy végignézzük, mely paramétereket vizsgálnak a vízben - a zavarosságtól és a szín vizsgálatától kezdve a lúgosságon, a halogéneken, anionokon és a különféle elemeken keresztül a nitritig, nitrátig, ammóniumig, a szulfidokig, a különböző illékony és nem illékony szerves vegyületekig vagy éppen a gyógyszermaradványokig.

Mi a helyzet a hormonokkal?

A gyógyszermaradványokkal kapcsolatos hiedelmek és pánik elkerülése végett a laboratóriumi szakemberek rendszerint azt szokták kiemelni, nulla határérték nem létezik! Az alsó méréshatár az analitikai technika fejlődésével ugyan folyamatosan egyre lejjebb szorítható, azonban a nullát sohasem éri el, mert nulla értéket nem lehet mérni, még akkor sem, hogyha egyre kisebb lépésekben – elméletileg – a végtelenségig közelíthetünk hozzá - vélekedett Szigeti Tamás is.

A káros anyagok legfeljebb megengedhető mennyiségét tekintélyes biztonsági szorzóval látják el, és egységre – víz esetében – literre vetítik. Ha például egy közösség határértéken lévő arzéntartalmú vizet iszik egész életen (azaz 80 éven) át, akkor közülük csak minden egymilliomodik embernél léphet fel valamilyen életveszélyes egészségkárosodás kockázata.

A kimutathatósági határon lévő – vagyis egy 5 ng/l hormontartalmú – gyógyszert tartalmazó vízből a becslések szerint több ezer köbmétert kell meginni ahhoz, hogy egy tablettányi hormon bekerüljön a szervezetbe. Ez napi három liter „hormonos” víz fogyasztása esetén évente jelent egy köbmétert, ezer évig kellene tehát élni, ahhoz, hogy egy tablettányi hormon bekerüljön a szervezetünkbe.

Mit vizsgálnak a kutakban?

Ivóvizek esetén érzékszervi követelmény a színtelen, szagtalan, kellemes ízű, üdítő hatású folyadék. A vizek érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata egyszerű "ránézéssel", ízleléssel, szaglással is eldönthető (a magnéziumsók keserű, a nitrátsók édes, a kloridok sós, a vas sók pedig fémes ízű vizet eredményeznek). Természetesen ahhoz, hogy a víz emberi fogyasztásra alkalmas-e (nem mérgező, nem fertőző) további mikrobiológiai és műszeres vizsgálatokra van szükség.

A baktériumok jelentős csoportja önmagukban általában nem okoz súlyos betegséget, de bizonyos mikroorganizmusok jelenléte azt jelzi, hogy más, például ürülékből származó, komoly fertőzést, betegséget okozó kórokozók is jelen lehetnek a vízben.

Légszennyezettség: több mint egy évet elvesz az újszülöttek életéből

Ilyen például az Escherichia coli baktérium is, amely önmagában is lehet kórokozó, általában azonban a mellette megjelenő, a szennyvizekre jellemző, nehezen detektálható vírusok jelentenek nagyobb veszélyt. Ha a vízben kólibaktériumok mutathatóak ki, az azt jelzi, hogy a víz a közelmúltban fekáliával szennyeződött.

Hőmérséklet, vezetőképesség, pH, nitrogén, nitrit, nitrát, kloridok, keménység

A vízben előforduló mikrobák szaporodását és típusait meghatározza többek között a hőmérséklet, illetve a pH értéke, amely a savasság, lúgosság mértékét jellemzi: A víz pH-értéke a talajban található vegyületek kioldódását is befolyásolja. A fajlagos elektromos vezetőképesség pedig a vízben oldott kationok és anionok (sók) mennyiségéről ad információt. A magas sótartalmú vizek vezetőképessége magas.

A nitrogén számos vegyület maghatározó eleme: az ammóniumion mezőgazdasági és ipari folyamatokból származó szerves szennyeződések jelenlétére utal. A nitritek a vér hemoglobinjának oxigénszállító képességét csökkentik, ezzel a melegvérűek szervezetében oxigénhiányt okoznak, ezért toxikusak. A nitrátok megjelenése a vízben pedig egy régebben lezajlott szerves szennyezésre utal. A magas nitráttartalom a csecsemőknél methemoglobinémiát, más néven „kékkórt” okozhat.

A keménységet adó kalcium- és magnéziumvegyületek az emberi szervezet számára fontos anyagok. Az erősen kemény víz ugyanakkor a vízvezetékekben, háztartási eszközökben a kialakuló vízkőkiválások miatt okozhat károsodást, az egészségre viszont nem káros.

A kloridok élettani jelentőségű anionok, általában nem károsak az egészségre. Magasabb koncentrációban az ivóvíz sós íze okozhat panaszt. Nagy mennyiségben a korróziós folyamatokat elősegíti, ezért fémes íz is tapasztalható.

A vízben lévő szerves anyagok könnyen hozzáférhető tápanyagforrást jelentenek a baktériumok számára. Ezáltal a mikrobiális szaporodást segítik elő az ivóvízhálózatban, ennek következményeképpen pedig íz- és szag-elváltozásokat okozhatnak. A szerves anyagok a maradék fertőtlenítőszerrel (klórral) reakcióba lépve annak koncentrációját csökkentik, és káros klórozott szerves vegyületek képződését is okozhatják. A nagy szerves anyag tartalmú víz a vas és a mangán oxidációját hátráltatja, eltávolítását is nehezíti.

A vas és a mangán megjelenése a vízben szorosan összefügg egymással, nem véletlen, hogy a következő két, egymást követő pont ennek a két elemnek a vizsgálatát írja elő. E fémionok nem károsak az egészségre, de nehezítik a víz felhasználását, sárgás elszíneződést, zavarosodást okoznak. A vízhálózatban kicsapódó vas- és mangánvegyületek az ún. másodlagos vízminőség romlásban jelentős szerepet játszó mikroorganizmusok megtelepedését teszik lehetővé.

Növényvédő szerek, köztük a sok vitát kiváltott glifozát

Az agráriumban világszerte felhasznált több száz növényvédő szert már évtizedek óta mérik az ivóvízben, és a mikrobiológiai, illetve kémiai vizsgálatokhoz hasonlóan ezekre a molekulákra is szigorú határértékeket jelölnek ki.

Számos más növényvédő szer mellett két éve a glifozátot is vizsgálni kell az ivóvízben. A glifozát – különösen a genetikailag módosított növények esetében – a mai napig rendkívül elterjedt gyomirtó szer, és sajnos az emberre sem veszélytelen: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhat.

Szigeti Tamás elmondta, hogy a vizsgálólaboratóriumok tapasztalata megnyugtató, eszerint a növényvédő szerek csak nagyon kis mennyiségben mutathatók ki. Ez nem jelent veszélyt, hiszen amennyiben ez az érték messze a határérték alatt van, semmi ok az aggodalomra.

Legionella: a fürdők "réme"

Az uszodák, fürdők, termálstrandok, hotelek medencéi esetében ugyancsak sok tennivalója van mind a létesítmények fenntartójának, mind pedig a laboratóriumi szakembernek. Másképp kell üzemeltetni a gyógy- és termálmedencéket, és másképp azokat, ahol úszunk, tehát jó eséllyel merítjük be a fejünket is. Ebben az esetben sokkal szigorúbbak a határértékek.

A termálvíz kitűnő táptalaj a baktériumoknak, amely mikroorganizmusok előszeretettel fogyasztják a bőrünkről leoldódó szennyeződéseket is.

  • Az ammónia, nitrit és nitrát mellett folyamatosan mérni kell klórozás melléktermékeit (hypo, aktív klór esetén például a klórozott szénhidrogéneket),
  • klór-dioxid esetén pedig a kloritot kell rendszeresen ellenőrizni, hogy ne legyen túl magas a szintje. A
  • Na, K, Ca, Mg a vízben jól oldódó fémek (ivóvízben és fürdővizekben is ezekből van a legtöbb a fémek közül), ezek maradnak oldott állapotban a vízben, nem jelentenek veszélyt.
  • A toxikus fémek eleve nem oldódnak jól vízben, a modern szűrési technológiák pedig elég jó hatékonysággal szűrik ki azokat. Ha nem megfelelően végzik a szűrést, akkor látszik, hogy a víz zavarossá válik.

A vizsgálatokat a jogszabályok által előírt gyakorisággal kell elvégezni, főleg a mikrobiológiai vizsgálatokat. A medencékben különös figyelmet fordítanak a telepszámok vizsgálatára 22 és 37 Celsius fokon is, a Clostridium és a Clostridium perfingens, valamint a Pseudomonas aeruginosa, az Enterococcus, a D-csoportú Streptococcus, az Escherichia coli, a Salmonella, az Enterococcus faecalis baktériumokra, illetve a Legionellára.

A Legionella természetes élőhelyeken elsősorban a meleg vizű forrásokban, tengerekben, tavakban, folyókban, tározókban fordul elő, épített vizes környezetben pedig ott jelenthet elsősorban kockázatot, ahol úgynevezett aeroszol (az áramló levegőben lévő folyadékcseppek) keletkezhet.

Ez igaz gyakorlatilag bármelyik épített vízrendszerre, ám elsősorban kockázatot

  • a hűtőtornyokban,
  • a nagy épületek (kórházak, szállodák, irodaházak, oktatási és szociális intézmények) hideg- és melegvízrendszereiben,
  • légkondicionáló berendezéseknél,
  • központi hűtőknél jelenthet.
  •  De érdemes figyelmet fordítani a kerti locsolókra,
  • vízcsapokra,
  • az öntözőrendszerekre,
  • a szökőkutakra,
  • a légnedvesítő berendezésekre (párásítókra),
  • a zuhanyzókra
  • és még a szaunákra is.
  • Gyakran fordul elő emellett a gyógyfürdőkben.

Már a mikroműanyagot is mérik!

A környezetbe kikerült és a környezeti elemekben található, 5 mm átmérőnél kisebb méretű műanyag részecskéket mikroműanyagoknak nevezik. A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét. A független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. nemrég lebonyolított Parányi Plasztiktalány projektje során a Tisza után vizsgálták a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is.

A vizsgálat sajnos megerősítette, hogy a mikroműanyag a magyar folyókban is jelen van, általában a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol volt kimutatható.

A víz laboratóriumi vizsgálatával kapcsolatban itt tájékozódhat

További érdekes cikkek a víz vizsgálatáról

Forrás: egeszsegkalauz.hu