Mérgező fémek az e-cigarettában: nem csak a nikotin jelent veszélyt az egészségre.
- Az e-cigaretták használata során nemcsak nikotin, hanem mérgező fémek, mint nikkel, króm, ólom és antimon is belélegezhetőek.
- A fémek egy része magából a készülékből származik, például a fűtőelemből vagy más belső alkatrészekből, amelyek a használat során a folyadékkal érintkeznek.
- A kutatás szerint a nikkel és króm mennyisége többszörösére nőhet a készülékek többszöri használata közben, ami növeli az egészségügyi kockázatokat.
- A belélegzett fémek krónikus egészségkárosodást, például idegrendszeri, vese- és vérképző szervi problémákat, illetve bizonyos esetekben rákkockázatot jelenthetnek.
- A kutatás rávilágít arra, hogy az e-cigaretta is lehet mérgező fémek forrása, és a kibocsátott anyagok mennyisége a készülék típusától, anyagától és használatától is függ.
Az e-cigaretták használatakor nemcsak nikotin és ízesítőanyagok kerülhetnek a szervezetbe, hanem a készülékből származó mérgező fémek is. Egy friss amerikai kutatás szerint egyes eldobható e-cigaretták használata során nikkel, króm, ólom és antimon is bekerülhet a belélegzett aeroszolba. Ráadásul bizonyos fémek mennyisége a készülék használatának előrehaladtával jelentősen megnőhet.
A kutatók három népszerű eldobható e-cigarettát vizsgáltak, köztük az ELF Bar BC5000, a Flum Pebble 6000 és az Esco Bar 2500 készülékeket. Többféle ízesítésű, illetve ízesítés nélküli változatot is elemeztek. A kutatás eredményeit az ACS Central Science című tudományos folyóirat közölte.
Az e-cigaretta által létrehozott aeroszol nem egyszerű vízgőz. Az aeroszol nagyon apró folyadékcseppekből és részecskékből álló köd, amelyet a készülék felhevít, majd a használó belélegez. Összetétele nemcsak az e-liquid, vagyis az e-cigarettában található folyadék összetevőitől függhet, hanem magától a készüléktől és annak állapotától is.
Nem csak a folyadék számít
A mérgező fémek egy része nem az e-liquidből, hanem magából az e-cigarettából származhat. A készülék belsejében számos fémből készült alkatrész található. Közülük a legismertebb a fűtőelem, amely felmelegíti az e-liquidet, hogy abból belélegezhető aeroszol képződjön. A kutatók szerint a fűtőelemben található króm és nikkel a használat során fokozatosan bekerülhetett a folyadékba, majd az aeroszolba is.
Korábbi kutatások szintén kimutatták, hogy az e-cigaretták aeroszoljában található fémek közül több a készülék belső alkatrészeiből származhat. Egy korábbi vizsgálat például a nikkelt és a krómot a fűtőelemhez, a rezet és a cinket más fémből készült alkatrészekhez, az ólmot pedig forrasztási pontokhoz tudta kötni.
A mostani kutatás egyik fontos újdonsága, hogy nem feltétlenül csak a felmelegedő fűtőelem lehet a fémek forrása. Az Esco Bar készülékek egyikében például ólmot tartalmazó bronzötvözetet találtak egy olyan belső alkatrészben, amely érintkezett az e-liquiddel. Az ötvözet több fém keveréke, és ebben az esetben az ólom így közvetlenül kapcsolatba kerülhetett a folyadékkal.
Ez azt jelenti, hogy egy e-cigaretta belsejében akkor is történhet fémkioldódás, ha az adott alkatrész nem maga a fűtőszál. A folyadék folyamatosan érintkezik a készülék különböző részeivel, miközben az eszköz ismételten felmelegszik és lehűl. Ez a környezet elősegítheti, hogy bizonyos fémek bekerüljenek az e-liquidbe.
Ahogy használjuk, változhat, mi kerül a tüdőbe
A kutatás egyik legfigyelemreméltóbb eredménye, hogy egyes fémek mennyisége jelentősen növekedett a készülék használata során. A nikkel és a króm koncentrációja bizonyos vizsgált készülékekben akár ezerszeresére is emelkedett. A kutatók szerint ennek hátterében a fűtőelem fokozatos károsodása és az abból történő fémkioldódás állhat.
Egy eldobható e-cigaretta tehát nem feltétlenül ugyanazt az aeroszolt állítja elő az első és a sokadik használatkor. A fűtőelem újra és újra felmelegszik, miközben az e-liquid folyamatosan érintkezik a készülék belső alkatrészeivel. A hő és a folyamatos használat hatására ezek az alkatrészek változhatnak, ami befolyásolhatja az aeroszol összetételét.
A kutatók több száz, egyes esetekben akár 1500 slukkig követték a fémkibocsátás változását. Ez azért különösen érdekes, mert az egyszer használatos e-cigarettákat a gyakorlatban nem feltétlenül néhány alkalomra használják. Egyetlen készülék hosszabb időn keresztül is a használónál maradhat, miközben a belső alkatrészek folyamatosan ki vannak téve a hevítésnek.
Ólom, nikkel és antimon is előkerült
Az ólom jelenléte különösen aggasztó, mert ez a nehézfém a szervezetben felhalmozódhat, és több szervrendszert is károsíthat. Tartós vagy nagyobb mértékű ólomexpozíció, vagyis ólommal való érintkezés károsíthatja az idegrendszert, a vesét és a vérképzést. A fejlődésben lévő gyermekek és a magzatok különösen érzékenyek lehetnek a hatásaira.
A nikkel belélegezve irritálhatja a légutakat, és bizonyos nikkelvegyületek hosszú távú kitettség esetén rákkeltő hatásúak lehetnek. Az antimon kevésbé ismert a nagyközönség számára, pedig ez az elem is megjelent a vizsgált készülékekben, és egyes kémiai formái szintén egészségkárosítóak lehetnek.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint az e-cigaretták aeroszolja több potenciálisan mérgező anyagot, köztük krómot, nikkelt és ólmot is tartalmazhat. A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy az aeroszol összetétele függhet a készülék típusától, az e-liquid összetételétől és a használat módjától.
Nem mindegy, milyen formában van jelen egy fém
A kutatók nemcsak azt vizsgálták, milyen elemek vannak jelen, hanem azt is, hogy ezek milyen kémiai formában fordulnak elő. Ez azért fontos, mert ugyanannak az elemnek különböző formái nagyon eltérő módon hathatnak az emberi szervezetre.
A króm esetében például nem mindegy, hogy Cr(III) vagy Cr(VI) formáról van szó. A vizsgált aeroszolban a kutatók főként Cr(III), vagyis háromvegyértékű króm jelenlétét mutatták ki. Ez jóval kevésbé problémás, mint a Cr(VI), vagyis hatvegyértékű króm, amelynek rákkeltő hatása ismert.
Az antimon esetében viszont olyan kémiai forma is megjelent, amely miatt a kutatók különösen fontosnak tartják a további vizsgálatokat. A mintákban Sb(III), vagyis háromvegyértékű antimon és Sb(V), vagyis ötvegyértékű antimon is jelen volt. Az Sb(III) egészségügyi szempontból aggasztóbb, és rákkeltő hatásúként is számon tartják.
Ez jól mutatja, hogy önmagában az sem elég, ha tudjuk, hogy egy adott e-cigarettában „van króm” vagy „van antimon”. A kockázat megítéléséhez azt is tudni kell, milyen kémiai formában van jelen az adott anyag, milyen mennyiségben kerül az aeroszolba, és mennyi jut belőle ténylegesen a szervezetbe.
Mi történhet a belélegzett fémekkel?
A belélegzett fémrészecskék közvetlenül érintkezhetnek a légutakkal, egy részük pedig a tüdőn keresztül a véráramba is bekerülhet. Ezután az adott anyagtól és a szervezetbe jutó mennyiségtől függően többféle szervre is hatással lehetnek.
Egyes fémek úgynevezett oxidatív stresszt válthatnak ki, ami leegyszerűsítve a sejtek túlzott kémiai terhelését jelenti. Ilyenkor túl sok olyan reakcióképes molekula képződik, amely károsíthatja a sejteket, a fehérjéket és a DNS-t, vagyis a sejtek örökítőanyagát. A tartós oxidatív stressz gyulladásos folyamatokkal is összefügghet.
A hosszú távú egészségügyi következményeket azonban még nem lehet pontosan megmondani. Az e-cigaretták viszonylag új termékek, ráadásul a készülékek és az alkalmazott technológiák folyamatosan változnak. Emiatt jóval kevesebb adat áll rendelkezésre több évtizedes használatról, mint a hagyományos cigaretta esetében.
A kutatók ezért kockázatbecslést is végeztek, amely alapján bizonyos készülékeknél a nikkel és az antimon egyik formája esetében felmerült a rákkockázat, míg az ólom és a nikkel a nem daganatos egészségkárosodás szempontjából is aggodalomra adhat okot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy aki ilyen készüléket használ, annál biztosan rák vagy ólommérgezés alakul ki. A kockázatbecslés számításokon alapul, és nem egyenlő egy konkrét betegséggel kapcsolatos egyéni prognózissal.
A korábbi kutatások összképe is azt mutatja, hogy az eldobható e-cigaretták aeroszolja számos különböző vegyi anyagot tartalmazhat, miközben a hosszú távú egészségügyi hatásokról még mindig hiányosak az ismeretek. Egy 2024-es szisztematikus áttekintés, vagyis több korábbi tanulmány eredményeit összegző elemzés szerint az eldobható készülékekben többek között króm, nikkel, ólom, alumínium és cink is előfordulhat.
Ez nem jelenti azt, hogy minden vape ugyanilyen
A mostani eredményekből nem következik, hogy minden eldobható e-cigaretta ugyanolyan mennyiségű mérgező fémet bocsát ki. A kutatás három készüléktípusra koncentrált, miközben a piacon rengeteg különböző termék található. A készülékek felépítése, a fűtőelem anyaga, az e-liquid összetétele és a gyártási technológia is eltérhet.
A kutatás valódi jelentősége inkább az, hogy megmutatja: maga az e-cigaretta is lehet a belélegzett fémek egyik forrása. Egyes készülékeknél pedig a kibocsátás a használat során jelentősen megváltozhat, ezért nem biztos, hogy a készülék életciklusának elején és végén ugyanakkora fémterhelés éri a használót.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
