Miért látok fekete foltokat a szemem előtt?

A szem előtt úszkáló foltok gyakori jelenségnek számítanak, különösen az életkor előrehaladtával. Többnyire ártalmatlan elváltozás okozza őket, bizonyos esetekben azonban komolyabb szemészeti probléma, például retinaleválás vagy szemfenéki vérzés figyelmeztető jelei is lehetnek.

A látótérben megjelenő foltoknak többféle oka lehet, és nem mindegy, pontosan hogyan jelentkeznek. Más állhat a háttérben, ha apró, sötét pontok úszkálnak a szemünk előtt, ha hirtelen fényvillanásokat látunk, vagy ha a látótér egy része elsötétül. A tünetek jellege, időtartama és megjelenésük körülményei sokat elárulhatnak arról, hogy ártalmatlan jelenségről vagy sürgős orvosi ellátást igénylő állapotról van-e szó.

Mik azok a szem előtt úszkáló foltok?

A szem előtt úszkáló apró pontokat, szálakat és pókhálószerű alakzatokat üvegtesti homályoknak, angolul floatereknek nevezik.

Ezek a foltok különösen akkor válnak feltűnővé, amikor világos, egyszínű felületre nézünk, például egy fehér falra, számítógép-képernyőre vagy a tiszta égboltra.

Jellemző rájuk, hogy a szem mozgatásakor elmozdulnak, majd mintha lassan továbbúsznának a látótérben. Ha megpróbálunk közvetlenül rájuk nézni, gyakran úgy tűnik, hogy kitérnek a tekintetünk elől.

A jelenség hátterében rendszerint a szem belsejét kitöltő, átlátszó, kocsonyás anyag, az üvegtest áll.

Az üvegtest főként vízből, valamint kollagénrostokból és más összetevőkből épül fel. Fiatalabb korban viszonylag egységes szerkezetű, az életkor előrehaladtával azonban fokozatosan megváltozhat az állaga.

A benne található kollagénrostok összecsapzódhatnak, és apró homályokat képezhetnek. Ezek árnyékot vetnek a retinára, vagyis az ideghártyára, amit az agyunk lebegő pontokként vagy szálakként érzékel.

A foltok tehát nem a szem felszínén találhatók, és általában nem is a külvilágban létező tárgyakat látjuk, hanem a szem belsejében keletkező árnyékokat.

Az életkor előrehaladtával gyakoribbá válnak

A szem előtt úszkáló foltok egyik leggyakoribb oka az üvegtest természetes, életkorral összefüggő átalakulása.

Az évek során az üvegtest egy része folyékonyabbá válik, szerkezete pedig fokozatosan megváltozik. Emiatt a benne található apró rostok könnyebben összetapadhatnak.

Az üvegtesti homályok különösen középkorú és idősebb felnőtteknél gyakoriak, de fiatalabb korban is megjelenhetnek.

A rövidlátóknál például korábban jelentkezhetnek az üvegtest szerkezetének változásai, ezért náluk az úszkáló foltok is gyakoribbak lehetnek.

Az esetek jelentős részében ezek az elváltozások nem veszélyeztetik a látást. Idővel a foltok kevésbé zavaróvá válhatnak, részben azért, mert az agy megtanulja figyelmen kívül hagyni őket.

Fontos azonban, hogy a korábban megszokott, változatlan üvegtesti homályok és a hirtelen megjelenő, nagyszámú új folt nem ugyanazt jelentik.

Utóbbi esetben mielőbbi szemészeti vizsgálatra van szükség.

Az üvegtest leválása is okozhat foltokat

Az életkor előrehaladtával az üvegtest nemcsak folyékonyabbá válhat, hanem fokozatosan el is válhat a retinától.

Ezt hátsó üvegtesti leválásnak nevezik.

A folyamat viszonylag gyakori, és sok esetben nem jár súlyos következményekkel. Az érintettek azonban hirtelen új úszkáló foltokat, pókhálószerű homályokat vagy fényvillanásokat észlelhetnek.

Előfordulhat, hogy egy nagyobb, gyűrűszerű homály jelenik meg a látótérben, amely az üvegtest leválásával összefüggő képlet árnyéka.

A probléma azért igényel figyelmet, mert az üvegtest leválása közben húzóerő érheti a retinát.

Bizonyos esetekben ez a húzás retinaszakadást okozhat, amely kezelés nélkül retinaleváláshoz vezethet.

Éppen ezért a hirtelen kialakuló új üvegtesti homályokat szemészeti vizsgálattal kell ellenőrizni, még akkor is, ha a látásélesség egyébként nem romlott.

A hirtelen megjelenő fekete foltok retinaleválást is jelezhetnek

A retinaleválás súlyos szemészeti állapot, amely során a retina érzékelő rétege elválik az alatta található szövetektől.

Ez megzavarja a retina megfelelő működését, és kezelés nélkül maradandó látáskárosodást okozhat.

A retinaleválás egyik figyelmeztető jele lehet, ha hirtelen sok új fekete pont vagy lebegő homály jelenik meg a látótérben.

A tünetekhez gyakran fényvillanások is társulhatnak, különösen a látótér szélein.

Különösen aggasztó jel, ha a látótér egy része elsötétül, vagy olyan érzés jelentkezik, mintha egy sötét függöny vagy árnyék ereszkedne a szem elé.

A retinaleválás általában nem jár fájdalommal, ezért a fájdalom hiánya nem jelenti azt, hogy a tünet ártalmatlan.

Ha hirtelen nagyszámú új folt, fényvillanás, látótérkiesés vagy függönyszerű árnyék jelentkezik, haladéktalanul szemészeti sürgősségi ellátást kell kérni.

A gyors felismerés és kezelés jelentősen befolyásolhatja a látás megőrzésének esélyét.

A szemfenéki vérzés is okozhat sötét foltokat

A látótérben megjelenő fekete vagy vörösesbarna homályok hátterében olykor az üvegtestbe jutó vér áll.

Az üvegtesti vérzés során a szem belsejében található erekből vér kerülhet az egyébként átlátszó üvegtestbe.

Ez apró, lebegő pontokként, pókhálószerű alakzatokként vagy nagyobb, sötét homályként is megjelenhet.

A vérzés hátterében többféle betegség állhat, például a cukorbetegség következtében kialakuló retinakárosodás, a retina szakadása vagy bizonyos érbetegségek.

A cukorbetegség egyik szemészeti szövődménye a diabéteszes retinopátia, amely során a retina apró erei károsodhatnak.

Előrehaladott esetben kóros, sérülékeny erek alakulhatnak ki, amelyek bevérezhetnek.

A szemfenéki vérzés különösen akkor merülhet fel, ha a foltok hirtelen jelennek meg, és a látás homályossá válik.

A pontos ok megállapításához szemészeti vizsgálat szükséges.

Migrén esetén is megjelenhetnek foltok és villódzó fények

Nem minden látótérben megjelenő folt származik magából a szemből.

A migrén egyik jellegzetes kísérőjelensége lehet az úgynevezett vizuális aura, amely átmeneti látászavarral jár.

Az aura során az érintett villódzó fényeket, cikcakkos vonalakat, fényes foltokat vagy a látótér egy részének átmeneti kiesését tapasztalhatja.

A jelenség rendszerint fokozatosan alakul ki, néhány perc alatt változik vagy terjed, és általában 5–60 percig tart.

A migrénes aura hátterében az agykéreg idegsejtjeinek átmeneti működésváltozása áll.

Fontos különbség, hogy a migrénes aura általában nem úgy viselkedik, mint az üvegtesti homály. A villódzó alakzatok nem egyszerűen a szem mozgását követik, hanem fokozatosan változhatnak, terjedhetnek a látótérben.

Migrénes aura fejfájás nélkül is előfordulhat.

Ha azonban valakinél először jelentkezik ilyen látászavar, különösen idősebb életkorban, vagy a tünet szokatlanul hirtelen kezdődik, orvosi vizsgálat szükséges.

A hirtelen látásvesztést vagy látótérkiesést nem szabad automatikusan migrénnek tekinteni, mert érrendszeri eredetű probléma is okozhatja.

Az alacsony vérnyomás miatt is elsötétülhet a látás

Bizonyára előfordult már, hogy hirtelen felállás után néhány másodpercre elsötétült a világ, vagy apró fekete pontok jelentek meg a szeme előtt.

Ennek hátterében gyakran az úgynevezett ortosztatikus hipotónia áll, amely a vérnyomás testhelyzet-változtatáshoz kapcsolódó átmeneti csökkenését jelenti.

Amikor fekvő vagy ülő helyzetből hirtelen felállunk, a gravitáció hatására több vér kerülhet az alsó végtagokba.

A szervezet normális esetben gyorsan alkalmazkodik ehhez, és fenntartja az agy megfelelő vérellátását.

Ha ez az alkalmazkodás átmenetileg nem megfelelő, szédülés, gyengeség, homályos látás vagy rövid ideig tartó elsötétülés jelentkezhet.

A tünetet fokozhatja a folyadékhiány, bizonyos gyógyszerek szedése vagy egyes keringési betegségek jelenléte.

Az alkalmi, néhány másodperc alatt megszűnő panasz nem feltétlenül jelent súlyos betegséget, de a rendszeresen visszatérő szédülést és látászavart érdemes kivizsgáltatni.

Ha a tünet ájulással, mellkasi fájdalommal vagy szokatlan szívdobogásérzéssel társul, mielőbbi orvosi értékelés szükséges.

A magas vércukorszint és a cukorbetegség is befolyásolhatja a látást

A vércukorszint változásai átmenetileg befolyásolhatják a szem fénytörését, ezért cukorbetegeknél időnként homályos látás jelentkezhet.

A tartósan magas vércukorszint emellett károsíthatja a retina apró ereit, ami diabéteszes retinopátiához vezethet.

A betegség korai szakaszában gyakran egyáltalán nincsenek tünetek.

Később azonban homályos látás, látótérben megjelenő sötét foltok vagy más látászavarok jelentkezhetnek.

Az üvegtesti vérzés következtében akár hirtelen nagyobb mennyiségű lebegő homály is megjelenhet.

A cukorbetegek számára ezért különösen fontos a rendszeres szemfenékvizsgálat, akkor is, ha nincsenek látáspanaszaik.

A megfelelő vércukor- és vérnyomáskontroll szintén hozzájárulhat a szemészeti szövődmények kockázatának csökkentéséhez.

A szem gyulladásos betegségei is állhatnak a háttérben

A szem belsejében kialakuló gyulladás, például az uveitisz, szintén okozhat úszkáló foltokat.

Az uveitisz a szem középső burkának, illetve a szem belső struktúráinak gyulladásos betegségeit foglalja magában.

A gyulladás során sejtek és egyéb anyagok kerülhetnek az üvegtestbe, amelyek homályokat hozhatnak létre.

A tünetek között szerepelhet a homályos látás, a fényérzékenység, a szemfájdalom és a szem vörössége is.

Fontos azonban, hogy bizonyos típusú uveitiszek fájdalom és jelentős vörösség nélkül is kialakulhatnak.

A gyulladás hátterében fertőzés, autoimmun betegség vagy más gyulladásos folyamat állhat, de az ok olykor nem azonosítható.

A megfelelő kezelés azért fontos, mert a kezeletlen gyulladás tartós látáskárosodáshoz vezethet.

Miért látunk néha apró, fényes pontokat az égboltra nézve?

Előfordulhat, hogy valaki világos, kék égboltra nézve apró, gyorsan mozgó, fényes pontokat vesz észre.

Ez eltér a hagyományos üvegtesti homályoktól.

A jelenséget kékmező-entoptikus jelenségnek nevezik, és a retina hajszálereiben áramló fehérvérsejtekhez kapcsolódik.

A fehérvérsejtek eltérően befolyásolják a fény áthaladását, ezért bizonyos körülmények között apró, mozgó fényes pontokként érzékelhetjük őket.

Ez általában normális élettani jelenség, és önmagában nem utal szemészeti betegségre.

A hagyományos úszkáló homályokkal ellentétben ezek a pontok rendszerint gyorsan mozognak, és elsősorban világos, egyszínű háttér előtt figyelhetők meg.

Ha azonban a látótérben új, szokatlan jelenség jelentkezik, különösen látásromlással együtt, érdemes szemészeti vizsgálatot kérni.

Elmúlhatnak maguktól a szem előtt úszkáló foltok?

Az életkorral összefüggő üvegtesti homályok sok esetben idővel kevésbé feltűnővé válnak.

Ennek egyik oka, hogy az üvegtestben található homályok helyzete megváltozhat, és kevésbé vetnek zavaró árnyékot a retinára.

Az agy is fokozatosan alkalmazkodhat a látótérben jelen lévő alakzatokhoz, így az érintett egyre kevésbé figyel rájuk.

A foltok azonban nem feltétlenül tűnnek el teljesen.

A legtöbb esetben nincs szükség kezelésre, különösen akkor, ha a homályok régóta fennállnak, nem változnak, és nem befolyásolják jelentősen a látást.

Súlyos, az életminőséget jelentősen rontó üvegtesti homályok esetén bizonyos szemészeti beavatkozások is szóba jöhetnek, például az üvegtest műtéti eltávolítása, a vitrektómia.

Ez azonban kockázatokkal járó beavatkozás, ezért csak gondos mérlegelés után alkalmazható.

A szem előtt úszkáló foltok megszüntetésére ajánlott étrend-kiegészítők és házi módszerek hatékonyságát jelenleg nem támasztják alá olyan meggyőző bizonyítékok, amelyek alapján általánosan ajánlhatók lennének.

Mikor kell azonnal szemészhez fordulni?

A látótérben megjelenő foltok többsége nem jelent közvetlen veszélyt, bizonyos tüneteket azonban komolyan kell venni.

Haladéktalan szemészeti vizsgálatra van szükség, ha:

• Hirtelen sok új fekete pont vagy úszkáló homály jelenik meg.
• Fényvillanásokat tapasztal, különösen a látótér szélén.
• A látótér egy részét sötét árnyék vagy függönyszerű homály takarja el.
• Hirtelen romlik a látása, vagy látótérkiesést észlel.
• A foltok szemsérülést követően jelentkeznek.
• A látászavarhoz jelentős szemfájdalom vagy vörösség társul.

A hirtelen, fájdalmatlan látásvesztés vagy látótérkiesés érrendszeri eredetű sürgősségi állapot jele is lehet. Ha beszédzavar, féloldali gyengeség vagy arcferdülés társul hozzá, azonnal mentőt kell hívni.

A tünetek súlyosságát nem mindig jelzi fájdalom, ezért a hirtelen kialakuló látásváltozásokat akkor sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha egyéb panasz nem jelentkezik.

Hogyan vizsgálják ki a szem előtt megjelenő foltokat?

A szemészeti vizsgálat során az orvos először kikérdezi a beteget a tünetekről.

Fontos információ, hogy mikor jelentek meg a foltok, hirtelen vagy fokozatosan alakultak-e ki, az egyik vagy mindkét szemet érintik-e, illetve társulnak-e hozzájuk fényvillanások vagy látásromlás.

A vizsgálat során ellenőrzik a látásélességet, és szükség esetén pupillatágító szemcsepp alkalmazásával megvizsgálják a szemfeneket.

A tágított pupillán keresztül végzett szemfenékvizsgálat segíthet felismerni az üvegtesti leválást, a retinaszakadást, a retinaleválást és más szemészeti elváltozásokat.

Bizonyos esetekben optikai koherencia tomográfiára, vagyis OCT-vizsgálatra, illetve szemészeti ultrahangra is szükség lehet.

A megfelelő vizsgálat kiválasztása mindig a tünetektől és a feltételezett októl függ.

Nem mindegy, milyen foltot lát a szeme előtt

A szem előtt megjelenő foltok hátterében tehát egészen különböző folyamatok állhatnak.

A lassan úszkáló, apró fekete pontok gyakran az üvegtest természetes változásaival függnek össze. A villódzó, cikcakkos fények migrénes aurára utalhatnak, míg a felálláskor jelentkező rövid elsötétülés hátterében átmeneti vérnyomásesés is állhat.

A hirtelen megjelenő nagyszámú homály, a fényvillanások és a látótér egy részének elsötétülése viszont retinaszakadás vagy retinaleválás figyelmeztető jele lehet.

A legfontosabb különbség az, hogy a foltok régóta változatlanul jelen vannak-e, vagy hirtelen, új tünetként jelentkeznek. Utóbbi esetben a mielőbbi szemészeti vizsgálat akár a látás megőrzése szempontjából is döntő jelentőségű lehet.

Ez is érdekelheti

Fájdalmas feszülést érez a szeme mögött? Ezek lehetnek a leggyakoribb okai

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!