Gyermekgyógyászat

Nem csodaszer: robotterápia! Így gyógyulhatnak a kis betegeket a Bethesda-ban

Személyre szabottabbá és nem utolsó sorban a gyermekek számára élvezhetőbbé válik a terápia egy innovációnak köszönhetően.

Mit tegyek, ha lázas a gyerek? Vakcinainfó - Az orvos válaszol

A magasabb testhőmérséklet gyerekeknél különösen odafigyelést igényel. Ugyanakkor a láz mértéke vagy tartóssága önmagában még nem alkalmas mutató megítélni egy gyermek állapotának súlyosságát.

TIC

Kérdés: Kedves Doktor Nő/Doktor Úr!6 éves unokám 32 hétre, császármetszéssel jött e világra, mert édesanyjának terhességi mérgezése lett. Inkubátorban volt pár napig, zárójelentésében semmi szervi hibát nem dokumentáltak akkor, amikor hazahozhattuk. Persze később derültek ki nehézségek, de lányom minden kezelésre, tornára, foglalkozásra elhordta és viszi még most is, ahova kell. Most nagy a problémánk, úgy érzem tehetetlenek vagyunk. Az unokám víg kedélyű, cserfes kislány volt, talán annyi rossz volt benne, hogy félt az erős zajtól, nehezen szerzett barátokat az óvodában, nehezen illeszkedett be a közösségbe, kicsit akaratos volt. Már régebben is volt olyan szokása, hogy kezét ökölbe szorította, és azt a hasához verte egymás után többször. Nem igazán szóltunk érte, vagy foglalkoztunk vele, és egy idő után el is hagyta. Most 3 hete egyik napról a másikra különböző akaratlagos mozgásokat végez, mint fej mozgatása igen-nem irányba... egy bizonyos helyre többször visszanézés... kezein az ujjait nyújtja, behajlítja... menet közben megáll pillanatra, lábat lóbál, és megy tovább... újabban ütögeti a homlokát is, amiért ilyen. /mondja ő/ Igazán le sem tudok írni mindent, mert sok félét "produkál". Ha fekszik, akkor emelgeti magát, és közben halk hangot hallat. Amikor ilyen tünetei vannak, akkor mintha nem is köztünk lenne, sőt ideges lesz ha szólunk hozzá. Sosem rakta el a holmit maga után, most rendre azt teszi, sőt még rám is rám szól. Nem érdekli a játék, a meséskönyv, szóval ő nem az a gyerek aki volt 1 hónappal ezelőtt. Vittük neurológushoz, készítettek EEG felvételt nála, még epilepsziára is megnézték. Az eredmény jó, azt mondták semmi elváltozás, korának megfelelő görbékkel. Elmondásuk szerint a gyereket érhette valami, ezért van ez, és pszichológushoz küldtek bennünket. Ez eddig rendben is van, mert már voltak is egy beszélgetésen. A kérdésem az lenne, hogy tényleg létezik-e olyan erős, külső hatás (nem vonom kétségbe kezelőorvosa szavait), ami miatt a gyerek így megváltozik? Segíthet-e a beszélgetés rajta, és ha igen, mikor? Nem lehet hogy ezek a tünetek egy súlyosabb betegség kezdetei? Van-e/kell-e tovább vinnünk vizsgálatra, ha igen, akkor hova? Nagyon félek/félünk, hisz félelmetes az egész látvány, és nagyon sajnáljuk. Tisztában van azzal amit tesz, mert anyukájától kérdezi hogy haragszol érte? Kérem segítsenek, adjanak tanácsot, hova vihetjük még el a kislányt. Vagy nyugtassanak meg hogy elmúlik ez is. Igazából én attól félek, hogy valami visszafordíthatatlan dolog történik az agyában, az idegrendszerében. Előre is köszönöm válaszukat.

Megkésett beszédfejlődés

Kérdés: Tisztelt doktornő/úr!Két és fél éves kisfiam nem akar beszélni, csak mutogat nyögdécselve bólintással jelzi az igényeit vagy válaszol a kérdéseimre.Mindent megért és ő is megérteti magát, utasításokat követ, a hallásával szerintem nincs gond, de jövő héten oda is elviszem vizsgálatra.A cumit is elhagytuk két hónapja, hogy az se akadályozza a beszédben, de egyszerűen nem akar megszólalni, csak bólogat mosolyogva, mikor kérem tőle, hogy válaszoljon a szájával!Nagyon el vagyok keseredve, van egy 6 éves nagyfiam, ő is későn kezdett beszélni, és dadogott is, de három éves korára rendeződött itthon a beszéde, most csak logopédus fejleszti kicsit az oviban.Nyugodt családi körülmények közt nevelkednek és nem értem, mi lehet a gond!Kérném, ezen elmondottak alapján, lásson el tanáccsal, hogy mit tegyek, mert szeptemberben szeretném oviba vinni és zavaró neki is és nekem is, hogy állandóan találgatnom kell, hogy mit szeretne.Különben egy vidám, jókedvű, pörgős kis lurkó, és úgy érzem, hogy ez neki sem jó, hogy nem tudja kifejezni magát.Válaszát nagyon várom és előre is köszönöm!

Pszichés tünetek

Kérdés: Tisztelt Doktornő / Doktor Úr!A problémámat nem tudom röviden megfogalmazni, mert nagyon összetett. A kislányunk 15 éves múlt. A gimnázium 9. osztályos tanulója. Általános iskolában nagyon jó tanuló volt, vidám, életerős, sok baráttal. A negatív változás az iskolaváltás során kezdődött. Lehangolt, rosszkedvű, stresszes, robbanékony, fáradékony, magába zárkózó, nem tud koncentrálni sem az iskolában, sem otthon a tanulásra, amire minimális időt fordít. A jegyei is nagyot romlottak. Elmondása szerint egyedül érzi magát az iskolában, mindenki piszkálja, nem tudja sokszor ki ő, stb... Hiányzik neki a korábbi iskolai osztálya, mert az olyan volt, mint egy nagy család. Úgy érzi, elveszített mindenkit az új iskola révén. Mostanság volt már rosszul is az iskolában: gombócérzet a torokban, mellkasi fájdalom érzet és nehézlégzés is, amik szerintem már egyértelműen pszichés tünetek. Sajnos a két éve beindult menszeszével is problémák vannak: elhúzódó, akár 10-12 napos bő vérzés, majd pecsételés, ami szintén befolyásolja közérzetét. Ebben tettünk lépéseket, már voltunk nőgyógyásznál, de a probléma még fennáll. Egy hónapja kórházban is volt, mert egy napon minden előjel nélkül 39 fokos láza lett, majd a hátát fájlalta, utána fájt a mellkasa, jött a nehézlégzés, lezsibbadt a nyelve, és úgy érezte hátracsúszik, lenyeli. Erőtlenül lett betámogatva a gyerekosztályra, ahol kapott vénásan valami injekciót, és 2 perc alatt máris kezdett jobban lenni. Mi a nőgyógyász által javasolt addig 5 napja szedett vérzéscsillapító gyógyszer (Dicynone 3x1 tabl.) allergiás mellékhatására gondoltunk, amire a kórházban nem kaptunk választ. Javasolták neurológiai kivizsgálását, amire csak március végén kerül sor. Azóta a lányunk fél a gyógyszerektől, fél, hogy megint rosszul lesz. Ezek még jobban fokozzák a problémát. Nem akar orvosi segítséget, szerinte neki kell megoldania – a szerinte csak kamaszkori változásokból adódó – nehézségeket. Viszont van egy másik súlyos probléma is. A feleségemnek mentális betegsége van, skizofrén. A lányunk tudja, hogy az anyja gyúgyszereket szed, amit pszichiáter ír fel neki. A betegségből adódóan sajnos látott már sok mindent a lányunk. Mi sosem mondtuk neki, hogy mi a konkrét betegsége az anyjának, de azt is el tudom képzelni, hogy már rájött, és olvashatott is róla. Ezeket, ha így van, elnyomja magában, mert sosem kérdezett ezzel kapcsolatban semmit. Azt is tudhatja, hogy akár genetikai úton örökölhette is. Ettől mi is rettegünk. Félünk, hogy a sok örlődéstől egyszer csak összeomlik. Még egyszer kiemelném, hogy szakemberhez nem akar menni, mert szerinte nincs nagy baja, szerinte én akarom betegnek beállítani, a sok aggódással én csinálok belőle beteget. Kérdéseim: Hogy vegyem rá, hogy külső segítség kell? Pszichológushoz, pszichiáterhez, vagy pszicho terapeutához kell forduljunk? Szeretnék végeztetni egy laborvizsgálatot is arra vonatkozóan, hogy genetikai úton örökölhette-e a skizofréniát. Persze úgy, hogy a vizsgálat okát ő ne tudja. Ezt hol kérhetem? Vagy csak magánúton lehetséges?Válaszát előre is köszönöm.

5 hónapos kisbaba

Kérdés: Jó napot kívánok!Kisfiam kiesett a babaágyból, beütötte a fejét. Éppen egy percre mentem ki, amíg 6 éves unokahugom kivette az ágyikóból .Azonnal felsírt, nem hányt , nem nézett félre, nem volt orrvérzés illetve fülvérzés .El is vittük itt Svájcban a gyermekorvoshoz, ahol megvizsgálta 3 szakember és CT vizsgálat is volt, de a kisfiam folyamatosan kacagott, nem jelentek meg tünetek .Utána a kisfiamnak furcsállták a fejét, mivel vákummal született és nagyobb volt a feje az átlagosnál, hozzáteszem, Magyarországon született .24 óras megfigyelés után, röntgen és koponya ultrahang után is azt mondták, semmi baja, minden rendben van. Nem jelentkeztek azóta sem tünetek, pulzus, légzés, hányás vagy egyéb tünetek. Hazaengedtek febr. 24-én, febr. 13-án történt a baleset. Most 2 nap elteltével sem jelentkeznek tünetek. A doktor úr szerint elfelejthetjük a történteket, mert nagyon megrázott minket, és féltjük a kicsit, lehet-e a jövőben valami problémája? Köszönöm a válaszát!