A hazai természetes fürdővizek döntő többsége továbbra is biztonságosan használható – módszertani sajátosság áll az európai rangsor hátterében.
- A magyarországi természetes fürdővizek többsége kiváló vagy jó minősítést kapott, így a fürdőzés biztonságos.
- Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint a vizek 64%-a kiváló, 22%-a pedig jó minősítésű.
- A kifogásolt minősítésű vizek aránya mindössze 1,4%, és még a tűrhető minősítésű vizek is megfelelnek a közegészségügyi követelményeknek.
- A statisztikai rangsorban tapasztalt lemaradást főként módszertani és természetföldrajzi sajátosságok magyarázzák, nem pedig a vízminőség romlása.
- A hazai fürdővizek minőségét folyamatosan, szigorú ellenőrzésekkel biztosítják, az aktuális adatokról az NNGYK hivatalos felületein lehet tájékozódni.
A magyarországi természetes fürdőhelyek túlnyomó többsége kiváló vagy jó minősítésű, így a hazai üdülőknek nincs okuk aggodalomra. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint a magyarországi természetes fürdőhelyek 64 százaléka kiváló, további 22 százaléka pedig jó minősítést kapott. A kifogásolt minősítésű vizek aránya hazánkban mindössze 1,4 százalék. Fontos hangsúlyozni, hogy a „jó” és a „tűrhető” minősítésű fürdővizek szintén megfelelnek a közegészségügyi követelményeknek, és biztonságosan használhatók fürdőzésre. A leglátogatottabb hazai üdülőövezetekben – így különösen a Balatonnál, a Tisza-tónál vagy a Dunakanyarban – a fürdővizek minősége szinte kivétel nélkül kiváló vagy jó.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nyilvánosságra hozta a 2025. évi fürdővízminőségi jelentését, amely az európai természetes fürdőhelyek vízminőségét értékeli. Az értékelési rendszer négy kategóriát különböztet meg: kiváló, jó, tűrhető és kifogásolt. A kiváló és a jó, sőt még a tűrhető minősítésű fürdővizek is egyaránt megfelelőek a fürdőzéshez, de egy tűrhető vagy éppen kifogásolt minősítésű fürdővíz esetén is lehet biztonságos a fürdőzés. A minősítés ugyanis négy év adatsorából tevődik össze; a 2025. évi minősítés nem tartalmazza az idei fürdőszezonban végzett vizsgálatok eredményét.
A vízminőséget számos természetes tényező befolyásolja, többek között az időjárás, a csapadékviszonyok, a vízjárás és az adott víztest környezeti adottságai. Az egyes évek eredményei ezért nemcsak a vízminőség-védelmi intézkedéseket, hanem a természeti környezet változásait is tükrözik. A hazai fürdővizek vízminőségét a nyári időjárási viszonyok és a természetes környezeti hatások érzékenyebben befolyásolhatják, mint a nagy víztömegű tengeri fürdőhelyek esetében.
A statisztikai rangsorban látható látszólagos elmaradást nem a hazai fürdővizek állapotának romlása, hanem az uniós jelentéstételi rendszer módszertani sajátosságai és Magyarország természetföldrajzi adottságai magyarázzák. Magyarország az elmúlt években folyamatosan sereghajtónak volt mondható ezen az európai listán, ami azzal magyarázható, hogy a hazai strandok közel tizede olyan új vagy újranyitott fürdőhely, amely esetében még nem áll rendelkezésre a végleges minősítéshez szükséges négyéves adatsor. Ezek a fürdőhelyek ezért nem kerültek be a legkedvezőbb minősítési kategóriákba, jóllehet a rendszeres hatósági ellenőrzések alapján vizük megfelelő minőségű.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a kormányhivatalok szakembereivel együttműködve folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai fürdővizek állapotát. A magyar közegészségügyi ellenőrzési rendszer Európa egyik legszigorúbb és legátláthatóbb rendszere. A lakosság számára a legfontosabb információ, hogy a kijelölt strandok vízminőségét az üzemeltetők és a hatóságok rendszeresen ellenőrzik, és szükség esetén haladéktalanul intézkednek a fürdőzők egészségének védelme érdekében.
A strandok aktuális minősítéséről és a fürdővíz-vizsgálatok eredményeiről a lakosság az NNGYK hivatalos felületein tájékozódhat.
Kinyitottak a strandok a nyári idő örömére
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
