Érkezik némi frissülés, de az aszály érdemi enyhüléséhez továbbra is egy tartós, országos áztató esőre lenne szükség.
- Az ország nagy részén továbbra is aszály van, és csak tartós, országos eső hozhatna érdemi enyhülést.
- A hét első felében marad a kánikula, de nő a záporok, zivatarok esélye, viszont az eső eloszlása nagyon egyenlőtlen lesz.
- Néhány térségben jelentősebb csapadék várható, míg más vidékeken alig esik, vagy egyáltalán nem frissül az idő.
- A tartós vízhiány különösen a kapásnövényeket, főleg a kukoricát és a napraforgót viseli meg, mert a záporok csak a felszíni talajt nedvesítik.
- A gazdák és szabadtéri programot tervezők számára fontos a helyi radaradatok és aktuális előrejelzések figyelése, mert az esőből nem jut mindenkinek.
Az aszályos időszakban egy-egy zápor felér az arany értékével, így nem csoda, hogy az országban szinte mindenhol a megváltó esőt várják. Bár a hét folyamán többfelé kialakulhatnak záporok és zivatarok, az országos, egyenletes csapadékra továbbra sem számíthatunk a HungaroMet előrejelzése szerint.
Kiszámíthatatlan csapadékeloszlás
A hét első felében még kitart a rendkívüli kánikula, miközben folyamatosan nő a zivatarok esélye. A nyári csapadék sajátossága, hogy rendkívül szeszélyesen oszlik meg: míg egy-egy körzetben rövid idő alatt akár 20–30 milliméter eső is zúdulhat a földekre, néhány kilométerrel odébb alig pár csepp porzik a portán.
A meteorológiai előrejelzések alapján az alábbi térségekben számíthatunk nagyobb eséllyel csapadékra:
- Nyugat-Dunántúl (kiemelten Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron vármegye, ahol 15–30 milliméter is lehullhat),
- Északi-középhegység (Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye elszórt, de intenzív záporokkal).
Ezzel szemben a legkevesebb esőre az alábbi területeken van kilátás:
- Alföld döntő része (különösen a Dél-Alföld),
- Duna–Tisza köze déli térségei.
Ezeken a szárazabb területeken sok helyen csupán pár milliméter eső eshet, vagy teljesen elmarad a frissülés, így az aszály érdemi enyhülése ott sajnos nem valószínű.
A növényvilág és a talaj megpróbáltatásai
A tartós vízhiány különösen a késői fejlődési szakaszban lévő kapásnövényeket, főként a kukoricát és a napraforgót viseli meg. Az elszórt záporok csupán a talaj legfelső rétegét nedvesítik meg, de a mélyebb gyökérzónák vízhiányát nem pótolják. A hőség és a hiányzó eső együttesen súlyos hőstresszt vált ki a növényekben.
Orvosi és növényélettani szempontból is kritikus tényező a párolgás. Amikor a nappali csúcshőmérséklet eléri a 35–40 Celsius-fokot, a talajból és a növényzetből olyan gyorsan szublimál a nedvesség, hogy a hirtelen lezúduló záporok jótékony hatása órák alatt elillan. Ahogy a szervezetünknek az extrém hőségben folyadékra és elektrolitokra van szüksége a túléléshez, úgy a mezőgazdaságnak is a tartós, csendes, nagy területet érintő áztató eső hozna valódi fordulatot.
Mire érdemes figyelni?
Mivel a csapadékmérő elhelyezkedésétől függően centiméteres különbségek dönthetnek a növények sorsáról, a gazdálkodóknak és a szabadtéri programot tervezőknek érdemes a helyi radaradatokat és az azonnali előrejelzéseket követniük. A hét mérlege egyértelmű: lesz eső, de messze nem mindenkinek jut belőle.
Orvosmeteorológia: 0-24, egész nap tikkasztó forróság lesz szerdán! Még tovább emelkedik az eddig is extrém hőmérséklet
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
