ENSZ: világszerte minden 4. ember még mindig nem jut biztonságos ivóvízhez
Világszerte minden negyedik ember még mindig nem jut hozzá biztonságos ivóvízhez - hívta fel a figyelmet az ENSZ a víz világhete alkalmából közzétett jelentésében.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) honlapján publikált dokumentum a továbbra is fennálló egyenlőtlenségekre is ráirányította a figyelmet, amelyek miatt a kiszolgáltatott közösségek nem tudnak megküzdeni a problémával.
Az elmúlt évtizedekben ugyan történt előrelépés, de globálisan még mindig több milliárd ember nem jut hozzá teljes mértékben az alapvető víz-, szennyvíz- és higiéniai szolgáltatásokhoz, ami fokozza a megbetegedések kockázatát és a társadalmi kirekesztettségüket - állapították meg a jelentésben, amely a Haladás a háztartások ivóvízellátásában és szennyvízelvezetésében 2000-2024: különös tekintettel az egyenlőtlenségekre címet kapta.
Az elemzés szerint a legnagyobb egyenlőtlenségek az alacsony jövedelmű országokban, bizonytalan körülmények között, vidéki közösségekben élő emberek, a gyermekek, valamint az etnikai kisebbségek és az őslakos csoportok esetében tapasztalhatók.
A jelentés legfontosabb megállapításai között szerepel, hogy az elmúlt évtizedben elért eredmények ellenére világszerte 2,1 milliárd, tehát minden negyedik ember még mindig nem jut hozzá a tiszta ivóvízhez, köztük 106 millióan kezeletlen felszíni forrásokból isznak.
Azt is kiemelték, hogy 3,4 milliárd ember él biztonságosan kezelt szennyvízelvezetés nélkül, köztük 354 millióan a természetben végzik el szükségleteiket.
A jelentés szerint 1,7 milliárd ember nélkülözi otthonában az alapvető higiéniai szolgáltatásokat, köztük 611 millió semmiféle szolgáltatáshoz nem jut hozzá.
A szerzők megállapították, hogy a legkevésbé fejlett országok lakóinak esetében több mint kétszer nagyobb a valószínűsége, hogy nem férnek hozzá az alapvető ivóvíz- és szennyvízelvezetési szolgáltatásokhoz, mint más országokban, és több mint háromszoros a valószínűsége, hogy nincsenek otthonukban alapvető higiéniai szolgáltatások.
A szegény országokban a biztonságosan kezelt ivóvízzel való ellátottság 38 százalékponttal alacsonyabb más országokhoz viszonyítva.
A vidéken élők esetében történt előrelépés, de még mindig rosszabb helyzetben vannak, mint a városi lakosság. A biztonságosan kezelt ivóvízzel való ellátottság 2015 és 2024 között 50 százalékról 60 százalékra, az alapvető higiéniai ellátás pedig 52 százalékról 71 százalékra nőtt, miközben a városi területeken az ivóvízzel való ellátottság és a higiéniai ellátás nem változott - írták a jelentésben.
Hetven ország adatai alapján azt állapították meg, hogy miközben a legtöbb nő és serdülő lány hozzájut menstruációs termékekhez, és van olyan helyiség, ahol rendbe szedheti magát, de sokan vannak, akik ezt nem tehetik a szükséges gyakorisággal.
A 15-19 éves lányok esetében az adatok szerint kevésbé valószínű, hogy menstruációjuk alatt iskolai, munkahelyi vagy szabadidős tevékenységekben vegyenek rész, mint a felnőtt nők.
Az adatközlő országok közül a legtöbb régióban elsősorban a nők és lányok feladata a víz beszerzése, a legtöbb szubszaharai, valamint közép- és dél-ázsiai országban naponta több mint fél órát töltenek vízgyűjtéssel.
A 2030-ig kitűzött fenntartható fejlődési célok között szerepel az alapvető víz-, szennyvíz- és higiéniai szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés megteremtése. A - már megkezdődött -utolsó öt évben ehhez fel kell gyorsítani a fejlődést - figyelmeztetett a nemzetközi szervezet, megjegyezve, hogy közben a kitűzött cél egyre elérhetetlenebbnek tűnik.
"A víz, a higiénia és a szennyvízelvezetés nem kiváltságok, hanem alapvető emberi jogok" - szögezte le Ruediger Krech, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) környezetvédelmi, éghajlatváltozási és egészségügyi igazgatója, hozzátéve, hogy a fenntartható fejlődési célok megvalósításához különösen a leginkább perifériára szorult közösségek esetében kell haladást elérni.
"Ha a gyermekek nem jutnak hozzá biztonságos vízhez, szennyvízelvezetéshez és higiéniai szolgáltatásokhoz, akkor veszélybe kerül az egészségük, az oktatásuk és a jövőjük" - hangsúlyozta Cecilia Scharp, az UNICEF WASH (water, sanitation, hygiene) programjának igazgatója, aki azt is kiemelte, hogy az egyenlőtlenségek különösen a lányokat sújtják.
Összegezve
- Világszerte minden negyedik ember számára nem biztosított a biztonságos ivóvíz.
- A legnagyobb egyenlőtlenségek az alacsony jövedelmű országokban és a vidéki közösségekben tapasztalhatók.
- Közel 3,4 milliárd ember él szennyvízelvezetési szolgáltatások nélkül.
- A jelentés rámutatott, hogy a higiéniai szolgáltatások hiánya különösen a gyermekeket és nőket sújtja.
- A 2030-as fenntartható fejlődési célok elérése érdekében gyorsítani kell az előrelépéseket.
Éghajlati válság: biztonságos ivóvíz hiányában a betegségek, járványok is felerősödnek
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
