Immunrendszeri betegségek
Depressziót válthat ki az allergia?
Egy tanulmány megállapította, hogy az érzékeny emberek hangulata romlott, amikor allergénekkel érintkeztek. Az allergiaszezon nem csak az elkerülhetetlen köhögést, a tüsszögést és a viszketést jelenti, hanem kedvünk is rosszabb lesz. Ezt a felismerést az Amerikai Pszichiátriai Társaság éves közgyűlésén New Orleans-ben ismertették.
Az immunrendszer (is) felelős a kényszerbetegségekért?
Az immunrendszer okolható a kényszerbetegségekért. Kényszerbetegségben egyaránt szenvedhet ember és állat. Az érintettek kényszeresen ismételgetnek cselekvéseket, akkor is, ha azzal ártanak önmaguknak. Az emberek például addig tépik a hajukat, hogy helyenként megkopaszodnak, az egerek pedig addig tisztogatják magukat, míg kihullik a szőrük, és kisebesedik a bőrük. A Nobel-díjas Mario Capecchi és csapata most kiderítette, hogy a probléma gyökere az immunrendszerben rejlik.
Legnépszerűbb
-
Szív- és érrendszeri betegségek
Ne legyenek illúziói, a szervezet nem tolerálja a végtelenségig a rendszeres alkoholfogyasztást!
-
Autoimmun betegségek
Egyre többet hallunk a rejtélyes autoimmun betegségről, és gyakran úgy tűnik, hogy minden megfoghatatlan kórképre ez a diagnózis. De mivel is jár az autoimmun betegség?
Gyorsabban tanulsz - ha több a T-sejted!
Segítik a tanulást a T-sejtek. A stressz, a betegség és a depresszió is gyulladást okoz az agyban, ami gátolja a tanulást. Egy új tanulmány szerint, amely online jelent meg a Journal of Experimental Medicine című folyóiratban, a T-sejtek kiegyensúlyozzák a tanulási görbét egy olyan fehérje termelésével, amely megszünteti a gyulladást, ezzel létrehoznak egy tanulásnak kedvezőbb környezetet az agyban.
Urbanizációs betegségek? Újabb adatok az allergiáról, asztmáról
Pós: az allergia az asztma tünetmankója... Magyarországon a lakosság 40 százalékát érintik a szénanátha okozta kellemetlen tünetek, melyek szakszerűtlen kezelése komoly életminőség-romlást okozhatnak. Még a kezelt betegek sincsenek biztonságban, ugyanis statisztikai adatok régóta kapcsolatot jeleznek az allergiás nátha és az asztma kialakulása között.
Allergia: tényleg inkább a nőket sújtja?
Magyarországon a lakosság egyharmada szenved valamilyen allergiás tünettől saját bevallása szerint – derül ki egy 2010 májusában végzett felméréséből. Legnépszerűbb alternatív megoldásnak a sóbarlangot és a sópipát tekintik az allergiás emberek.
Fontos tudnivaló: immunterápiával az allergia ellen
A platán, a tölgy, a fűz, a gyertyán már elérte a csúcsidőszakot, és fokozatosan erősödik a dió- és az eperfafélék pollenszórása is. A nyár beköszöntével pázsit-, csalán-, útifűpollenjeivel telítődik a levegő, augusztus derekán pedig a parlagfű növeli a terhelését. A levegőben megtalálható, szabad szemmel nem látható virágporok - más néven allergének - kétmillió embernél okoznak allergiás tüneteket. A pollenallergiások 60 százaléka érzékeny a parlagfűre: a könnyezéssel, szemviszketéssel, szénanáthával, tüsszögéssel, csalánkiütéssel járó betegség egyaránt sújtja a felnőtteket, a gyermeket és a fiatalokat, és egyre gyakoribbá válik a 2-3 éves kisgyermekeknél is.
Egy súlyos, de jól kezelhető betegség nyomában... (az Asztma Világnapról)
Az épp szezonjába lépő szénanátha (rinitisz) és az allergiás asztma szoros összefüggésben áll egymással, minden 3-4. szénanáthás egyén asztmás lesz.
Nem mindegy, hogy megfázás vagy allergia!
A szénanátha kezelésére szolgáló gyógyszerek támogatása évről évre csökken, ezzel párhuzamosan egyre több gyógyszer válik vény nélkül elérhetővé. Ez a felhasználói szokások megváltozásához vezet. A betegek kénytelenek saját maguk – jobb esetben a gyógyszerész segítségével – dönteni a terápiáról. Többségük csak abban az esetben keresi fel orvosát, ha az „öngyógyszerezés” nem hozta meg a várt eredményt. Ha viszont a patikában maguk válogatnak például az allergiás orrdugulást enyhítő készítmények között, nagyon melléfoghatnak.