A parlagfű már ott van a levegőben – mit tehet most, ha nem akar tüsszögve nyaralni?
Ha Ön is gyakran tüsszög, könnyezik vagy viszket a szeme a nyári hónapokban, akkor bizonyára érzékeny valamilyen pollenre. De pontosan mire? Közelebb vihet a válaszhoz, ha megtudja, minek van szezonja, mi virágzik épp most.
- A fűpollen még mindig előfordul (átlagosan ~198 szem/m³),
- Az üröm (Artemisia) szórása már most jelentős (~312 szem/m³),
- A rettegett parlagfű (Ambrosia) viszont még csak a küszöbön áll: alacsony szintű jelenlét észlelhető, de a csúcsidőszak augusztus második hetétől szeptember közepéig várható.
Ha Ön is gyakran tüsszög, könnyezik, netán viszket a szeme ezekben a nyári napokban, nem kizárt, hogy egy aktuálisan virágzó növény pollenjére reagál. De pontosan mire? És vajon miért tűnik úgy, hogy az allergiaszezon évről évre egyre hosszabb és nehezebben elviselhető?
Mi történik most a levegőben, mi virágzik most?
Július vége van, és hazánkban, különösen Budapest térségében, épp egy átmeneti szakaszhoz érkeztünk. A fűfélék, amelyek májustól kezdődően meghatározó szereplői voltak az allergiaszezonnak, lassan visszavonulót fújnak. Pollenjük koncentrációja csökken ugyan, de érzékeny szervezet esetén még mindig kiválthat kellemetlen panaszokat – főleg, ha a levegőminőség sem a legjobb. Eközben azonban más növények veszik át a stafétabotot.
Az üröm például már most is jelentős mennyiségű pollent juttat a levegőbe, egyes területeken a mért érték meghaladja a napi 300 szem/m³-t is – derül ki a Pollencount adataiból. A parlagfű, amely sok allergiás számára a „legrettegettebb” allergén, egyelőre még csak kis mennyiségben van jelen, de a csúcsidőszak – ahogyan az elmúlt években is – várhatóan augusztus második felétől szeptember közepéig fog tartani.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) napi pollenjelentései és az Időkép is megerősítik, hogy most elsősorban a gyomnövények – mint a csalánfélék és az útifű – okozhatnak panaszt, ezek közepes szintű pollenterhelést adnak. Érdemes tudni, hogy ezek a növények gyakran lakókörnyezetben, elhanyagolt zöldterületeken vagy utak mentén is megtalálhatók.
Miért érezzük egyre rosszabbul magunkat az allergiaszezonban?
Az egyik legfontosabb, és egyre nehezebben figyelmen kívül hagyható tényező a klímaváltozás. A Regional Environmental Change folyóiratban idén megjelent kutatás szerint az elmúlt húsz évben jelentősen kitolódott a pollenszezon hossza, egyes fajok esetében akár 19 nappal is hosszabb lehet az allergiát okozó időszak. A magasabb átlaghőmérséklet és az enyhébb telek miatt a növények korábban kezdenek virágozni, és tovább maradnak aktívak.
De nemcsak a hosszabb szezon okoz gondot. A European Environment Agency szerint a légszennyezés – különösen a nitrogén-dioxid és az ózon – nemcsak önmagában irritáló, hanem fokozza a pollenek allergén hatását is. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a pollenkoncentráció súlyosabb tüneteket válthat ki, ha a levegő minősége rosszabb.
Ráadásul a városi környezet – amelyre jellemző a hősziget-hatás, a poros, zárt levegő és a közlekedési szennyezés – különösen kedvezőtlen az allergiások számára. Egy pollenrészecske ugyanis nemcsak a saját allergén fehérjéit hordozza, hanem „taxiként” vihet magával más, irritáló anyagokat is.
És a parlagfű? Mikor kell „igazán” figyelni rá?
A válasz: most kell elkezdeni figyelni. A parlagfű virágzása még nem érte el a csúcspontját, de a növények már nőnek, fejlődnek, és néhány nap meleg, száraz idő is elég ahhoz, hogy pollenszórásuk beinduljon. A The Guardian szerint egyetlen parlagfű növény akár egy milliárd pollenszemet is kibocsáthat, és a légáramlatok segítségével ezek száz kilométerekre is eljuthatnak.
A Nébih riasztási rendszere és az NNK pollenjelentései egyaránt kiemelik: már most is fontos elkezdeni a megelőző kezelést, különösen, ha az orvosa javasolta antihisztamin vagy allergia elleni orrspray alkalmazását. A korai gyógyszerszedés sokszor jelentősen enyhíti a tünetek súlyosságát, ha a szervezetet nem éri váratlanul a magas pollenterhelés.
Mit tehet Ön, ha allergiás?
Nemcsak az számít, hogy mit szed be, hanem az is, hogyan él a mindennapokban. A napi pollenjelentések figyelése (pl. Pollencount, NNK, Időkép) segíthet abban, hogy tudatosan tervezze meg a szabadtéri programjait. Szeles, vihar előtti napokon például különösen magas lehet a pollenkoncentráció – ilyenkor jobb beltéren maradni.
Érdemes otthonában légszűrőt használni, gyakran zuhanyozni és hajat mosni, főleg séta vagy kertészkedés után, és ruhát is váltani, mert a pollenrészecskék megtapadhatnak a bőrön, szöveteken, sőt háziállatok szőrén is.
Ha úgy érzi, hogy panaszai felerősödnek, ne várja meg, míg „elmúlik” – kérjen tanácsot háziorvosától vagy allergológusától. A megfelelően beállított gyógyszeres kezelés (például antihisztamin, orrspray, szemcsepp) sokat segíthet, és ma már elérhetők olyan immunterápiák is, amelyek hosszú távon csökkenthetik a szervezet érzékenységét.
És ne feledje: ha parlagfűvel borított területet lát, ne csak elszörnyedjen – inkább jelentse be a Nébih Parlagfű Bejelentő felületén. Így nemcsak saját, de mások egészségét is védheti.
Összegezve
Ahogyan azt a legfrissebb kutatások és hazai mérések is mutatják, a nyári allergiaszezon egyre komplexebb: nemcsak többféle növény szór pollent, hanem hosszabban és intenzívebben is, mint korábban. Július végén elsősorban a fűfélék és gyomok, hamarosan pedig a parlagfű kerül előtérbe. Mindezt súlyosbítja a klímaváltozás és a városi levegőminőség romlása is.
Pollenallergia esetén nem biztos, hogy csak ez a gyógyszer a megoldás!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
