A méhnyakrák korai tünetei könnyen összetéveszthetők más nőgyógyászati problémákkal, így életet menthet, ha időben orvoshoz fordulunk.
A méhnyakrák fő okozója a humán papillomavírus (HPV), azonban védőoltással megelőzhető a daganat kialakulása.
Sokan úgy gondolják, hogy a méhnyakrák csak az idősebb nőket érinti, és a 20-as, 30-as éveikben járó nők nyugodtan kihagyhatják a nőgyógyászati vizsgálatot. Sajnos ez tévhit, ami akár életveszélyes következményekkel járhat.
Vajon gyógyítható a HPV-fertőzés?
A nőgyógyászati rákszűrés sokszor rutinvizsgálatként szerepel a naptárban, mégis rengeteg nő ijed meg, amikor a leletre titokzatos betűk és számok kerülnek. A „P” betűvel jelölt eredmény nem mást takar, mint a Papanicolaou-skálát, amely a méhnyak sejtjeinek állapotát értékeli. De mit jelent pontosan, ha P2-t, P3-at vagy éppen P4-et látunk a papíron? Most segítünk eligazodni az értékek között.
Bár mindegyik a női nemi szervekhez kapcsolódik, a kialakulásuk módja, a kockázati tényezőik és a tüneteik is különböznek. Közös bennük azonban egy dolog: a korai felismerés életet menthet.
A túl erős vagy túl hosszú a menstruációt orvosi néven menorrhagiának nevezik, ami egy bizonyos ponton túl orvosi segítséget igényel.
A HPV nem válogat: férfiaknál és nőknél egyaránt okozhat gondot, mégis rengeteg tévhit él róla.