Minden 10. méhnyakrákos beteg 35 év alatti – a szűrés életet ment
Sokan úgy gondolják, hogy a méhnyakrák csak az idősebb nőket érinti, és a 20-as, 30-as éveikben járó nők nyugodtan kihagyhatják a nőgyógyászati vizsgálatot. Sajnos ez tévhit, ami akár életveszélyes következményekkel járhat.
A statisztikák szerint minden tizedik méhnyakrákos eset 35 éves kor alatti nőt érint, ami azt jelenti, hogy a fiatal, egészségesnek tűnő nők is veszélyben vannak.
A témában dr. Gánti Botond Balázs, az L33 Medical szülész - nőgyógyász szakorvosa van a segítségünkre.
A méhnyakrák és a kialakulása
A méhnyak a méh alsó része, amely a hüvelybe nyílik, itt kezdődhet a probléma: a méhnyak sejtjei ellenőrizetlenül szaporodnak, és hosszú idő alatt rosszindulatú daganattá alakulhatnak. A folyamat hátterében a HPV (humán papillomavírus – szexuális úton terjedő vírus) fertőzés áll. Bár a fertőzés nagyon gyakori, és legtöbbször magától elmúlik, bizonyos típusok hosszú távon rákos elváltozásokat idézhetnek elő.
A fiatal nők körében végzett kutatások azt mutatják, hogy a diagnosztizált esetek egy jelentős része 25–35 éves kor között jelentkezik, és a legtöbb daganat a laphámsejtes típusú (a méhnyak felszíni sejtjeiből kiinduló) rák.
Ez sajnos azt jelenti, hogy egy 30 éves, vagy fiatalabb nő is lehet veszélyben, még akkor is, ha egészségesnek érzi magát, nincs panasz, és rendszeres menstruációja van. A veszély rejtett: a méhnyakrák korai szakaszában általában nincsenek tünetek, ezért a rendszeres szűrés elhagyása igen nagy baj!
A szűrés életet ment
A jó hír az, hogy a méhnyakrák nagy eséllyel megelőzhető vagy időben felismerhető. A szűréshez egyszerű, gyors vizsgálatok állnak rendelkezésre:
Pap-kenet: a nőgyógyász mintát vesz a méhnyak felszínéről, melyből kenetet készít egy mikroszkópos vizsgálathoz
Liquid based cytologia: a nőgyógyász a levett mintát egy folyadékba helyezi, melynek segítségével a laborban eltávolítják a mintából a zavaró, felesleges elemeket, ezt követően történik a vizsgálat. A liquid based cytologia ilyen formában a Pap kenetnél egy még megbízhatóbb vizsgálati lehetőséget nyújt
Ezentúl 30 éves kor felett érdemes HPV-tesztet végezni. Így még a rákmegelőző állapot kialakulás előtt megállapítható, ha a veszélyes HPV- törzsek jelen vannak.
A fiatal nők gyakran úgy gondolják, hogy ha nincs tünetük, a szűrés nem szükséges. Sokan azért nem foglalkoznak a rendszeres “orvoslátogatással”, mert kellemetlennek és időigényesnek érzik a folyamatot, korukra való tekintettel pedig elhagyhatónak ítélik.
- mondja dr. Gánti Botond Balázs, az L33 Medical szülész - nőgyógyász szakorvosa
Ez a hozzáállás azonban kifejezetten veszélyes lehet. A 35 év alatti nők körében későn diagnosztizált esetek komolyabb kezelést igényelnek, míg a rendszeresen szűrt nők korai elváltozásai akár 90–95%-ban sikeresen kezelhetők.
A méhnyakrák nem válogat a korban sem. A rendszeres szűrés életeket menthet, és a korai felismerés gyakorlatilag teljesen megelőzheti a súlyos, akár életveszélyes következményeket.
Összegzés
- A méhnyakrák nem kizárólag az idősebb nőket érinti, hanem a fiatalokat is fenyegeti.
- Ennek előidézője gyakran a szexuális úton terjedő HPV fertőzés.
- A korai szakaszban a méhnyakrák nem mutat tüneteket, ezért fontos rendszeresen szűrni.
- A Pap-kenet és a liquid based cytologia segítenek a méhnyakrák megelőzésében vagy korai felismerésében.
- A 35 év alatti nők esetében a későn diagnosztizált elváltozások súlyosabb kezelést igényelnek.
Az orvos elmagyarázza, miért okozhat rákot a HPV-fertőzés
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
