Fogas kérdés, de nem válóok – válaszolja dr. Benczik Márta, a SYNLAB GenoID Molekuláris Diagnosztikai laboratórium szakmai igazgatója. Hogy fordulhat elő, hogy egy pár egyik tagja HPV-vel, azaz a humán papillóma vírussal fertőzött, míg a másik tagja nem? Mi köze van mindennek a méhnyakrákhoz, a Nobel-díjhoz és a digitális technológiához? - íme a válaszok!
Évente mintegy ötszáz nő hal meg hazánkban méhnyakrákban annak ellenére, hogy ez az egyik legjobban nyomon követhető, diagnosztizálható daganattípus. A megelőzés legfőbb eszköze az oltás mellett a rendszeres HPV-szűrés, amellyel a daganat megjelenése előtti, rákmegelőző állapot időben felismerhető.
Várható-e áttörés a vizsgálati protokollban a HPV-szűrés bevezetésével? Kell-e, fontos-e, kinek ajánlott? Dr. Siklós Pál szülész-nőgyógyászt, a Róbert Magánkórház főorvosát a Női Egészség Éve kapcsán kérdeztük a méhnyakrákszűrés hagyományos és új módszereiről.
„Félek a diagnózistól. Nincs rá szükségem. Az orvos jobban tudja” – válaszolták nők az EgészségKalauz.hu Női Egészség Éve 2020 című kampányának országos, reprezentatív kutatásában.
Egyetértés van a nyugati orvostudományban abban, hogy a HPV elleni vakcinák biztonságosak és hatékonyak számos betegség, így például a méhnyakrák megelőzésében?
Egyre több méhnyakrákkal érintett nő olvassa azt a zárójelentésén, hogy „Tanácsadásért keresse a Mályvavirág Alapítványt”. Az egyik legfontosabb női betegszervezetet egy méhnyakrák túlélő, Tóth Icó alapította, aki az elmúlt években nők ezreinek segített a gyógyulásban.
Az emlőrák mellett a méhnyakrák a nőket érintő egyik leggyakoribb daganattípus, amely még a rákmegelőző állapotban kiszűrhető. Rendszeres szűréssel és a HPV elleni védőoltással közel 100%-ban megelőzhető lenne a betegség kialakulása.
Az előadások a nőgyógyászati daganattal érintetteknek, túlélőknek, gyógyultaknak, családtagjaiknak, barátaiknak szól, a műtéti, kezelési lehetőségekről, klinikai vizsgálatokról, HPV fertőzésről, örökbefogadásról.