Változóban a nőgyógyászati rákszűrés: ezért fontos a HPV-teszt
Várható-e áttörés a vizsgálati protokollban a HPV-szűrés bevezetésével? Kell-e, fontos-e, kinek ajánlott? Dr. Siklós Pál szülész-nőgyógyászt, a Róbert Magánkórház főorvosát a Női Egészség Éve kapcsán kérdeztük a méhnyakrákszűrés hagyományos és új módszereiről.
A méhnyakrák illetve az azt megelőző állapotok diagnosztizálását az orvostudomány egyik sikertörténeteként könyvelhetjük el, hiszen a jelenlegi rákszűrési protokollal már a korai fázisban kimutatható a méhnyak elváltozása - méltatja az orvostudomány eddigi eredményeit dr. Siklós Pál, a Róbert Károly Magánkórház szülészeti osztályának vezető főorvosa.
A hagyományos citológiai kenetvételes vizsgálattal (régebben PAP-teszt vagy P-rendszer, amit felváltott a Bethesda-beosztás) azokat az eseteket szűrik a nőgyógyászok, amelyekből a következő 5-8 évben esetleg valódi daganat lehet. A főorvos kiemeli: ezzel a szűréssel a méhnyakdaganatos halálozások száma jelentősen csökkent, és ez a sikertörténet Magyarországon is látható volt. Ám a méhnyakrák előfordulásának csökkenése jó pár éve megállt, most évente stabilan 800-900 körüli új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak hazánkban. Elmondhatjuk, hogy bár a méhnyak sejtvizsgálati szűrése óriási ugrást jelentett a daganat korai kimutatásában, ám érzékenysége sajnos nem 100 százalékos, amelyre egy újabb nagy horderejű kutatás hívta fel a figyelmet.
Újabb mérföldkő a rákszűrés történetében: a HPV kimutatása
2008-ban kapott Orvosi-élettani Nobel-díjat az a kutatócsoport, amely kimutatta, hogy a méhnyakrákos megbetegedés hátterében, csaknem 100 százalékban a humán papilloma vírus (HPV) fertőzés áll. Az elméletet a valóság is igazolta: ha valakinek méhnyakrákja van, annak a sejtmintáiban biztosan benne van a magas kockázatú HPV-törzsek valamelyike. A két leggyakoribb, hámnyugtalanságot vagy rákos elváltozást előidéző típus a 16 és a 18-as.
„Miután felfedezték a HPV szerepét ebben a folyamatban, a szakma eljutott egy olyan technikához, amellyel viszonylag egyszerű kimutatni a HPV-variánsokat, és meghatározni a méhnyakrák szempontjából magas kockázatú vírustörzsek jelenlétét. Ez igen fontos eredmény, hiszen a rosszindulatú daganatok többségében nem tudjuk a daganat kialakulásának pontos okát” – mondja dr. Siklós Pál és hozzáfűzi, hogy a magas kockázatú HPV-törzsek kimutatása utáni fokozottabb odafigyeléssel tényleg észre lehet venni, hogy a vírus megindította-e a méhnyak hámjának elváltozását.
Mi van akkor, ha kimutatták a mintából a HPV-t?
„Sokan fordulnak hozzám ezzel a kérdéssel kétségbeesve, ezért mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy attól még, mert valakinek magas kockázatú HPV-t mutattak ki a hüvelyből vett mintáiból, még nem jelenti azt, hogy az illetőnek méhnyakrákja van, sőt azt sem, hogy a méhnyak hámját a nyugtalanság fázisába változtatta. Miért? Mert szerencsére a vírus ellen a nők immunrendszere az esetek nagy többségében fellép és eltávolítja azt” - oszlatja el a kétségeket dr. Siklós Pál.
Elmondása szerint az esetek egy része jut el a méhnyak hámnyugatlanság fázisáig, és ennek is egy kis részéből alakul ki valódi rákos elfajulás. Ez a folyamat, a karciogenezis, olyan 8-10 évig is eltarthat, tehát van idő a felfedezésre - kezelésre. Tehát, ha valaki rendszeresen jár szűrésre, akkor - elvileg - bőven van idő arra, hogy a folyamatot a valódi rák kialakulása előtt észre vegyék.
Érdemes volna HPV-szűréssel kezdeni?
Adódik a kérdés, hogy ha a HPV-teszt ilyen fontos a diagnózisban, akkor miért nem rögtön ezzel a vizsgálattal kezdik a nőgyógyászok az éves rákszűrést? A főorvos azt mondja, hogy egyelőre még a szakmában is vita folyik arról, hogy mi legyen a modern szűrési technika. Maradjon csak a citológia (sejtvizsgálat)? Vagy a HPV és a standard citológia együttes levétele, (úgynevezett co-test) lenne a legjobb hatásfokú? Erre is-arra is van példa, tudjuk meg a főorvos úrtól. Ma már például vannak olyan fejlett országok, ahol az elődleges szűrést HPV-vel indítják.
Ön is elmenne egy komplex HPV-szűrésre? Kattintson ide!
Hogyan lehet a HPV-szűréshez hozzájutni?
A HPV-tesztet a nőgyógyásznál egyelőre térítés fejében lehet kérni. Megjelentek a piacon az otthoni szűrőtesztek is, amelyek körül-belül ugyanannyiba kerülnek, mintha a nőgyógyász venné le, de azt is hozzá kell tenni, hogy ez a teszt csak a HPV jelenlétét mutatja ki, egyéb elváltozásokat nem.
„Magyarországon egyelőre még mindig a citológiai vizsgálat az elfogadottabb, de egyre több kolléga támogatja vagy vezeti be, hogy a kettő mintát együtt veszi le. A Szülészet és nőgyógyászat, asszisztált reprodukció szakmai kollégiumnak a méhnyakrákszűrés hazai protokolljának összeállításában kell szerepet vállalnia, és egy országosan, egységesen alkalmazható irányelvet kiadnia az egészségügyi államtitkárság segítségével. Tudomásom szerint ennek elkészítésére, illetve megjelentetésére a közeljövőben lehet számítani. Ez tenné lehetővé, hogy a HPV-szűrést a társadalombiztosítás támogassa” – adja tudtunkra a dr. Siklós Pál, főorvos.
Méhnyakrákszűrés és HPV-szűrés: kinek és milyen rendszerességgel ajánlott?
Panaszmentes nőknél 21 éves kor alatt a szűrésnek nincs értelme, hacsak nincs panasza – halljuk a főorvos úrtól. Rendszeresen 21 éves kortól 65 éves korig ajánlott a méhnyakszűrésen való részvétel. Ha a nő életében már előfordult nőgyógyászati rosszindulatú daganat vagy immunológiai betegség, úgy a szűrést 65 éves kor felett sem szabad abbahagyni, természetesen egyéni okok miatt indokolt a gyakoribb szűrés.
„Amennyiben népegészségügyi szűrésről beszélünk – vagyis a női lakosság egy bizonyos részének teljes átszűrésére törekszünk - a világban elfogadott, hogy a citológiai szűrést 3 évente, a citológiai és HPV együttes szűrését 5 évente, illetve a csak HPV-szűrést 5 évente végezzük el - ha az eredmény negatív.”
30 éves korig nagyon gyakori nőknél a HPV-pozitivitás a változatos szexuális élet miatt. Mivel ezek nagy része spontán gyógyul, így a harminc alatti korcsoport szűrése nem indokolt, ennél idősebb nőknél lenne értelme, de ez is szakmai vita tárgya – tudjuk meg.
Ha van egy HPV pozitív eredményem, mi a teendőm?
A főorvos szerint nincs semmilyen különös teendő, mert a legtöbb esetben az immunrendszer elintézi feladatát és a vírust eliminálja. Ezt 6-12 hónap elteltével kell kontrollálni. Akinél megmarad a fertőzés, azoknak sűrűbben ajánlott vizsgálatra járniuk, hogy az orvos a megmaradt vírustörzs hatását ellenőrizze, vagyis azt, hogy a vírus okozott-e hámnyugtalanságot. Magas kockázatú HPV-fertőzés esetében ún. kolposzkópiát végez a nőgyógyász, ami a méhnyakhámnak egy nem fájdalmas, kis nagyítású készülékkel végzett megfigyelő vizsgálata. Tehát a változást tudják ellenőrizni, terápiás gyógyszer a vírus elpusztítására egyelőre nem áll rendelkezésre.
Méhnyakrák megelőzése védőoltással
A kanyaróhoz és a TBC-hez hasonlóan a HPV ellen is megtalálták a lehetőséget arra, hogy az immunrendszer védekezzen ellene. A megoldás egy több komponensű védőoltás, amely megakadályozza, hogy a vírustörzs a szervezetben megtapadjon és kifejlődjön.
A 7 komponensű, a legmagasabb rizikótényezőjű vírustörzsek ellen védő oltás megelőzésre jó és ideálisan akkor kell beadni, mielőtt még a szervezet találkozhatott volna a vírussal – vagyis a nemi élet megkezdése előtt. A főorvos szerint nagyon nagy és pozitív eredmény, hogy már harmadik éve ingyenes HPV-oltást kapnak az általános iskolás 7. osztályos lányok. Hozzáteszi, hogy a védőoltás idősebb korban is hasznos lehet, de csak azoknak, akiknél nem áll fenn HPV-fertőzés. Ha magánúton vásárolunk oltást, akkor érdemes a hatásról előtte tájékozódni, mert van olyan oltóanyag, amely a daganatkeltő HPV-törzsek 70 százalékát védi ki, és van olyan, amely azok 90 százalékát.
Fel kell hívni a figyelmet, hogy a HPV nemcsak a nőket betegíti meg, hanem a férfiakat is: péniszrák, végbélrák, szájüregi rákok előfordulását is okozhatja, ezért valószínűleg a fiúk oltása lesz a soron következő, üdvözölhető lépés.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
