A legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében weboldalunkon cookie-kat használunk.

ELFOGADOM
Hirdetés

Hajóbaleset: ezért olyan nehéz túlélni egy ilyen borulást

#hajóbaleset #fulladás #Duna #budapest
2019.05.30.
Hirdetés

Vízbe eséskor nemcsak a fulladás jelent veszélyt. De mi is történik ilyenkor a szervezetünkkel? Miért nehéz észrevenni a fulladás jeleit és mennyi esélyünk van a túlélésre a 15 fokos vízben? 

Hirdetés

Az egész országot megrázta a dunai turistahajó legalább hét halálos áldozatot követelő tragédiája. Jelenleg már túlélők után sem kutatnak, arra, hogy valaki életben maradt a hideg víz és a folyó erős sodrása ellenére, rendkívül kicsi az esély.

2019. május 29-én éjjel Budapesten, a Margit-híd mellett összeütközött két hajó, a felboruló és elsüllyedő Hableány nevű kirándulóhajón összesen 35-en voltak, a kétfős személyzet mellett 33 turista. Eddig hét halálos áldozatról tudunk, hét embernek sikerült kimenekülnie a vízből, a többieket jelenleg is nagy erőkkel keresik. A szakemberek azonban a víz hőfoka és a Duna áradása miatt minimális esélyt adnak annak, hogy túlélőket találnak.

Vízbe fulladás, kihűlés és sokk

Mindenki látott már filmeket vagy akár humoros rajzokat, melyek a vízbe fulladót kiabáló, kalimpáló áldozatként ábrázolják. A valóságban azonban a fulladás nem jár együtt ilyen látványos „tünetekkel”, ez pedig akár azt is befolyásolhatja, hogy milyen gyorsan kap segítséget valaki, hiszen sokan nem ismerik fel a fulladás jeleit – egyszerűen azért, mert nem azt figyelik, amit kellene. Előfordulhat persze, hogy valaki segítségért kiabál a vízben vagy csapkod a kezeivel, ám ez általában a valódi fulladást megelőző állapot és a legtöbbször azokra jellemző, akik félnek a víztől vagy nem tudnak úszni. Természetesen, a mostani tragédiánál még kevesebb az esély arra, hogy valaki észrevett egy fuldoklót, hiszen a sötétség és az eső miatt rendkívül rosszak voltak a látási viszonyok.

Mi történik velünk vízbe fulladáskor?

A valódi vízbe fulladás csendes, meglepően gyors és nem túl „látványos” történés. Ennek oka bizonyos ösztönös, reflexszerű fiziológiás reakciókban keresendő: mivel az érintett nem tud megfelelően levegőt venni, így a szervekhez nem jut elegendő oxigén, ezért az áldozat nem tud olyan akaratlagos mozdulatokat tenni, melyekkel segítséget kérhetne.

A karok önkéntelenül a víz felszíne alatt „eveznek”, így próbálják a fejet a víz felett tartani, a fej pedig hátrafeszül, hogy a víz szájba jutását megakadályozza. Ezek azonban olyan mozdulatok, melyeket nem tudatosan irányítunk. Az ösztönös reakciók a fulladást (illetve a víz alá süllyedést) megelőzően nagyjából 30 másodperccel lépnek működésbe. Szintén ezek az öntudatlan reakciók okozzák azt, hogy a fuldokló nem képes reagálni a környezetére, így az utasításokat sem tudja követni, tehát azokat sem, amelyekkel „megmenekülhetne”.

A fuldokló nem tud segítséget kérni, de a felé nyújtott kezet, tárgyat sem tudja megragadni, nem tud a megmentésére érkezőben megkapaszkodni. (Érdemes azonban megjegyezni, hogy bár az utasításokat nem tudja követni az áldozat, ösztönösen próbálja magát a víz felszíne felett tartani, még úgy is, hogy ezzel a megmentésére érkezőt a víz alá nyomja. Ennek következményeként előfordulhat, hogy a fuldokló segítségére siető maga is áldozattá válik.)

A laikusok számára éppen ezért a vízbe fulladás gyakran nem felismerhető: úgy tűnhet, hogy az áldozat csak nyugodtan, pánik nélkül „úszkál”, valójában azonban rendkívül közel áll ahhoz, hogy elmerüljön (ezért fordulhat elő, hogy egy zsúfolt medencében, másoktól néhány méterre is vízbe fulladhat valaki). A fuldoklás jelei közé tartozik a fej már korábban említett hátrafeszítése, a karok testre merőleges helyzete, a kezek lefelé irányuló, evező-lapátoló mozgása, a lábmozgás hiánya. Az áldozat szája rendkívül közel van a víz felszínéhez, a szemek üvegesek és nem fókuszálnak. A légzés felgyorsul, kapkodóvá és felületessé válik.

Viharban, vagy sűrű esőben sajnos azzal is számolni kell, hogy a vízfelszín felett épp abban a tartományban, ahol az úszó feje és orra van, sűrű vízpárás a levegő. Így hiába jó úszó valaki, ha egyszerűen nem jut elég oxigénhez a szervezete.

Az eltűnt túristahajó vizsgálata Forrás: MTI

Hajóbaleset: mennyi az esély a túlélésre 15 fokos vízben?

A szakemberek szerint a túlélés esélyét jelentősen rontja az is, hogy a víz meglehetősen hideg (jelenleg 15 fokos, ám a baleset idején 10-12 fokos lehetett), az ezzel való hirtelen találkozás ugyanis sokkreakciót indíthat be a szervezetben. Ez egyrészt önkéntelen belégzést, hiperventillációt, a vérerek összerándulását és ezzel összefüggésben pedig akár szívrohamot is okozhat, vagyis még az sem képes a partra evickélni, aki egyébként jól tud úszni, hiszen az áldozat „lebénul”, képtelen megmozdulni, vagy csak görcsösen kapálódzik, a megfelelő lélegzetvételre sem képes odafigyelni.

A valódi kihűlés (legalábbis a hideg vízben) az elterjedt elképzeléssel szemben közel sem annyira gyors reakció. Ha a hideg vízzel való találkozás első, traumás perceit túléli valaki, akkor akár harminc-negyven perc is eltelhet addig, míg a szervezet teljesen ki nem hűl.

Így segíthet baleset esetén - kattintson tovább!

Hajóbaleset a Dunán: a folyó sem segít

A túlélési esélyeket rendkívüli módon rontja, a mentési munkálatokat pedig nagyon megnehezíti, hogy a Duna árad, a vízállás-jelentés szerint 5,5 méter körül van. A folyók esetében még akkor is tartani kell a víz alatti örvényektől, a hirtelen változó sodrástól, ha annak felszíne nyugodtnak tűnik. Az áradás pedig olyan törmeléket is hordhat magával, ami nagy erővel megütheti a vízbe esett áldozatokat, további sérüléseket, akár eszméletvesztést is okozva – ez pedig újabb kockázatot jelent, még az egyébként úszni tudóknak is.

Mivel az emberi test nehezebb, mint az édesvíz, az eszméletvesztés után a test lesüllyed a folyó fenekére, és csak néhány nap után bukkanhat fel újra a felszínen, mert a bomlási folyamatok következményeként a szervezetben gázok képződnek. Azonban, mivel a gázképző baktériumokra is hathat a víz hőmérséklete, a hidegebb vízben ez általában később történik meg.

A Duna erős sodrása miatt az esetleges testeket, túlélőket Budapesttől délebbre is keresik, ám sajnos nem lehet előre megjósolni, hol bukkanhatnak fel. Azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy a folyó különböző szintjein különböző mértékű lehet a sodrás, vagyis lehetséges, hogy a mederhez közel lassabb a sodrás, mint a felszínen.

A szakemberek szerint sajnos arra is számítani kell, hogy néhány áldozat a roncsban rekedt, a holttesteket a tragédia helyszínén vagy annak közvetlen közelében találják majd meg. Az elsüllyedt hajót azonban csak több részletben tudják majd kiemelni. 

Forrás: egeszsegkalauz.hu
Hirdetés

FONTOS AZ EGÉSZSÉGEM

SZERETNÉK HÍREKET, TIPPEKET KAPNI!
CAPTCHA

Twoje dane osobowe służyć będą jedynie umożliwieniu kontaktu z ekspertem. Grupa Onet.pl S.A. nie przetwarza tych danych w żaden inny sposób i niezwłocznie po przesłaniu pytania do eksperta usuwa lub anonimizuje Twoje dane. Przekazanie pytania ekspertowi odbywa się przy zachowaniu zabezpieczeń wymaganych przez ustawę o ochronie danych osobowych. Przypominamy również, iż udzielona porada nie zastąpi bezpośredniej konsultacji z lekarzem lub innym odpowiednim specjalistą, w trakcie której analizowana jest dokumentacja lekarska i przeprowadzane badanie lekarskie.