Történetünk nagyjából 1921 környékén kezdődik valahol a kameruni Sanaga folyó és a Kongó folyónak az egykori belga-kongói szakasza között. Szereplői között találunk csimpánzokat és más majmokat, vadászokat és mészárosokat, fecskendőket és vérplazma-kereskedőket, valamint ördögi gyarmatosító törvényhozókat és a legjobb szándékú, finom európai orvosokat...
Stradivari-hegedű pontos másolatát alkotta meg komputeres tomográfia segítségével egy amerikai kutatócsoport; a projektről az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves közgyűlésén számoltak be.
Érdemes sokáig élni? Hát persze, de nem mindegy hogyan...
Matos Lajos, az MTI szakértője írja: miközben az Európai Unióban a tüdőrák okozta halálozás csökken, ez a hazai statisztikára nem mondható el, és ha valakinek a tüdejében daganat jelenik meg, nem könnyű megmondani, hogy az jóindulatú daganat, vagy tüdőrák, mely sürgős kezelést igényel. Belga kutatók új vizsgáló eljárással lehetővé tették, hogy a rosszindulatú daganat pontosabb elkülönítésével a betegek túlélési esélyei javuljanak.
Huszonöt éve, 1986. október 22-én halt meg Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, az első és máig az egyetlen olyan magyar tudós, aki a világ legnagyobb tudományos elismerését, a Nobel-díjat Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért nyerte el. Az MTVA-Sajtóadatbank portréja:
Amikor a teniszbajnok Venus Williams Sjögren-szindrómára hivatkozva augusztus 31-én visszalépett az amerikai nyílt teniszbajnokságtól, az emberek többsége csak vakargatta a fejét, és azon tűnődött, vajon mi is lehet ez a betegség?