Szponzorált tartalom
Vegye komolyan a fáradtságot, mert betegség is állhat mögötte
„Fáradt vagyok!” A mondat sokunk szájából elhangzik időről időre, de hajlamosak vagyunk nem komolyan venni az ilyen szubjektív jelzéseket. Pedig a tartós fáradtsággal, kialvatlansággal ugyanúgy érdemes foglalkozni, mint egy torokfájással, mert komoly betegség is állhat mögötte. Azt jelzi ezzel a szervezetünk, hogy valamiből hiánya van.
Persze egy-egy húzósabb hét után még nem kell orvoshoz szaladni, hiszen mindenkivel előfordul, hogy a mindennapok rohanása miatt kimerültebbnek, fáradtabbnak érzi magát. Az is természetes, ha intenzívebb fizikai megterhelés vagy egy-egy betegség miatt kiürülnek az energiaraktáraink. Ilyenkor egy kis pihenés, kikapcsolódás általában segít rendezni a sorainkat. De mi van akkor, ha ez az állapot állandósul?
Amikor konkrét betegség áll a fáradtság mögött
Mivel orvosi szempontból nehezen lehet igazolni vagy mérni a fáradtság mértékét, sokszor még egyes orvosok is hajlamosak szimulánsnak tartani az erről panaszkodó pácienseket. Bár vannak műszeres lehetőségek bizonyos biológiai, fizikai funkciók megfigyelésére, a pszichológiai tesztekkel pedig lemérhető a szellemi teljesítőképesség, jobb, ha ilyenkor hiszünk annak, aki tartós fáradtságra panaszkodik. Vannak persze olyan konkrét betegségek, amelyeknek alapvető kísérőtünete a fáradtság, amelyet senki nem kérdőjelez meg. Ilyen például a depresszió, a szklerózis multiplex, a szívelégtelenség, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az ételintoleranciák vagy a pajzsmirigybetegségek. Ilyen esetben az alapbetegség kezelése az elsődleges feladat, és annak javulásától függően a kisérőtünetek is enyhülhetnek.
Akkor is fáradtak vagyunk, ha valamiből hiány van
Általában elmondható, hogy egészséges embereknél a tartósabb fáradtság az energiaszint csökkenésére utal, azaz arra, ha valamilyen ásványi anyagból vagy vitaminból hiány lép fel. A vashiányos állapot például állandó fáradtságot, gyengeséget okozhat, hiszen a vas elengedhetetlen a vérképzéshez. Hiányában a szervezet nem képes megfelelő mennyiségű vörösvértest előállítására, ezek nélkül pedig csökken a sejtek oxigénellátása, ami miatt szervezetünk nem jut elég energiához.
Ez éppúgy igaz lehet az idősebbekre, akiknek már nem úgy működik az anyagcseréjük, mint régen, vagy a növekedésben lévő gyerekekre, a menstruáló vagy terhes nőkre, vagy az olyan lánygyerekre, aki épp menstruálni kezdett. Azok is fáradtságot érezhetnek vashiány miatt, akiknek diéta vagy vegán életmód miatt elégtelen vagy problémás lehet a vasbevitel és a -felszívódás, de egyébként nem betegek. Számukra érdemes lehet valamely vastartalmú készítmény szedése, a stressz csökkentése, a megfelelő étrend kialakítása és a rendszeres testmozgás.
Amikor maga a fáradtság a betegség
A fáradtság akkor tekinthető kórosnak, ha legalább fél évig fennáll. Ha semmilyen alapbetegség vagy hiánybetegség nincs mögötte, akkor érdemes önmagában vizsgálni a jelenséget. Létezik ugyanis egy olyan betegség, amelyet krónikus fáradtság szindrómának (Chronic Fatigue Syndrome, CFS) neveznek. Az ebben szenvedő betegeknél minden más ok kizárható, mégis állandóan és súlyosan kimerültek. Ezen kívül a vizsgálat időpontjában az alábbi tünetek közül legalább még négynek jelen kell lennie a diagnózishoz: a koncentráció és a rövid távú memória zavara, torokfájás, érzékeny nyirokcsomók, izomfájdalom, ízületi fájdalmak duzzanat és bőrpír nélkül, a korábbiaktól eltérő lokalizációjú és súlyosságú fejfájás, nem pihentető alvás, a munkavégzést követően több mint 24 óráig tapasztalható rossz közérzet. A súlyos CFS-beteg nem képes semmiféle tevékenységet elvégezni, még az olyan teljesen hétköznapi teendőket sem, mint például a fogmosás. A betegek nagyon gyakran ágyhoz kötöttek, és nem tudják elhagyni az otthonukat, illetve, ha erőltetik a testedzést, a tüneteik rosszabbodnak.
A fentiekből látható tehát, hogy bár a fáradtság önmagában nem betegség, de – főleg állandósulva – utalhat ilyesmire, ezért ajánlott mielőbb kivizsgáltatni magunkat, hogy kiderüljön, mi húzódik a háttérben. Mivel nagyon szubjektív kórkép, nem lehet egyértelmű, azonnali magyarázatot adni a szellemi és/vagy fizikai kimerültség kialakulására, de egy biztos: hosszú távon nem vehetjük félvállról, és nem legyinthetünk rá!
