Nem várható a megváltozott munkaképességűek helyzetének javulása
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerint a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló törvény módosítása nem javítja érdemben az érintettek helyzetét, nem állítja meg az elszegényedésüket, és nem orvosolja az őket érő igazságtalanságokat.
A MEOSZ keddi közleményében emlékeztettek arra, hogy a szövetség októberben több olyan intézkedést is javasolt a kormánynak, amely javíthatott volna a megváltozott munkaképességűek helyzetén, de ezek közül csak két javaslat került be a most elfogadott módosításba.
Forrás: MTI
A MEOSZ üdvözölte, hogy januártól már nemcsak öt, hanem akár tizenöt évet is figyelembe vesznek a rehabilitációs és rokkantsági ellátás feltételéül szabott biztosítási idő vizsgálatánál. Így vélhetően már nem maradnak ellátás nélkül azok, akik több tíz éves munkaviszonnyal rendelkeznek, de betegség, munkanélküliség vagy gyermekvállalás miatt a leszázalékolást megelőző időszakban nem tudtak elegendő biztosítási időt szerezni - írták.
A szervezet egyetért azzal is, hogy a jövőben a fogyatékossági támogatásban részesülőknek nem kell külön felülvizsgálaton átesniük ahhoz, hogy támogatott foglalkoztatásban vehessenek részt. A MEOSZ azt kérte, hogy ezt a fogyatékosságuk miatt nagyobb összegű családi pótlékban, árvaellátásban és vakok személyi járadékában részesülőkre is vonatkozzon.
Mint írták, a szövetség javaslata ellenére nem emelik meg az ellátás felső összeghatárát sem, pedig az meglátásuk szerint több esetben rendkívül alacsony. Az új rokkantsági ellátások átlaga 55 ezer forint, a rehabilitációs ellátásoké pedig 37 ezer, a két éve megszüntetett rokkantnyugdíj átlagos összege ezzel szemben 70 ezer, a rehabilitációs járadéké pedig 73 ezer forint volt.
A MEOSZ hangsúlyozta: kérték a rokkantsági ellátás jövedelemkorlátjának eltörlését, és javasolták azt is, hogy azok is kaphassanak rehabilitációs kártyát, akiknek legalább 33 százalékos az egészségkárosodásuk.
A szövetség azt is kezdeményezte, hogy csak a kategóriát átlépő, tényleges állapotjavulás esetén számolják újra az érintettek ellátását, jelenleg ugyanis ez állapotromlás és -javulás esetén is megtörténik, ami sok esetben a több évtizedes munkával megalapozott, 80-100 ezer forintos korábbi rokkantnyugdíjak megfeleződését okozza.
A MEOSZ kérte, hogy az érintettek a felülvizsgálatok megfellebbezésének bírósági szakaszában is kaphassanak ellátást, mert jelenleg a több évig elhúzódó perek alatt semmilyen támogatás nem jár, és sokan ezért nem tudnak élni a jogorvoslattal.
A parlament hétfőn fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján könnyebben juthatnak támogatáshoz a megváltozott munkaképességűek. A kormánypárti képviselők javaslatát 285 igen szavazattal támogatták, 40 tartózkodás mellett. A törvény január 1-jén lép hatályba.
Az eddigi szabályok 5 év alatt 1095 nap - vagyis 3 év - biztosítási idő meglétét írták elő az ellátás odaítéléséhez. Az indoklás szerint azonban a 45 és 60 év közöttieknél sokan egészségi állapotuk miatt az elmúlt öt évben nem tudtak dolgozni. Ezért kiegészítették a szabályozást, így 10 éven belül 2055 nap vagy 15 évben belül 3650 nap - azaz tíz év - biztosítási idő megléte esetén is jár támogatás.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
