Az évszakok változásával jelentkezhetnek depressziós tünetek is, de ez igaz abban az esetben is, ha valamilyen, egyébként jól kezelhető probléma zajlik a testünkben - mint a PMS. De mi különbözteti meg a kettőt?
A végeláthatatlanul hosszú január után még egy téli hónap vár ránk, ami már a hátunk közepére sem hiányzik. Messze már a december csillogó fénye, és még odébb vannak az igazán napsütéses órák is. Általános tény, hogy a hideg, borongós idő beköszöntével sokan tapasztalhatják a levertség, fáradtság és kedvetlenség érzését, amely így a tél második felében gyakran fokozottan jelentkezik. Ezek a tünetek azonban bizonyos esetekben egy komolyabb állapot, a szezonális affektív zavar (SAD) jelei is lehetnek.
Egy új magyar kutatás szerint nem csupán a közeli barátok, rokonok segíthetnek a jobb mentális egészség megőrzésében, hanem a távolabbi ismerőseink is: a depresszió ellen szedett gyógyszerek mennyisége ugyanis kevesebb azoknál, akik tágabb kapcsolatrendszerükben sokféle ismerőssel állnak kapcsolatban.
Főként ősszel és télen tapasztalhatják az erre érzékenyek a szezonális depressziót, ami feltételezhetően a kevesebb napsütés, „rövidebb” napok miatt kialakuló agyi kémiai változások következménye.
Az évszakok változása, a nyár őszbe fordulása sokakban aggodalmat, félelmet, kellemetlen érzéseket idézhet elő.
Önt is megviseli az, hogy egyre hamarabb sötétedik? Ezeket tegye ellene!
Lehet, hogy nincs is rossz napja, csak épp egy évforulót ünnepel a tudta nélkül is. Ez a mai ugyanis az év legszomorúbb napja – de vajon miért érezzük magunkat ilyenkor rosszabbul?
A tél végére már mindenkinek elege van a borús, hideg időből, a rövid nappalokból és hosszú éjszakákból. Ebben az időszakban nehezebb felkelni reggel, nincs kedvünk menni sehová, és a sötétség miatt tartósan rosszkedvűvé válhatunk.