Ború odakint és odabent – Mit művel az esős idő az agyával és hogyan védekezhet ellene?
A szürke, esős időben sokan fáradtabbnak, tompábbnak érzik magukat - ez nem gyengeség, hanem a biológiai folyamatok következménye.
Szinte mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor egy szürke, áztató hét elején nehezebben kelünk ki az ágyból, tompábbnak érezzük magunkat, és mintha a gondolataink is lassabban haladnának. Ilyenkor hajlamosak vagyunk magunkat hibáztatni: „nincs kedvem semmihez”, „szétesem”, „lusta vagyok”. Pedig a háttérben nem gyengeség, hanem finoman hangolt biológiai folyamatok állnak. Az esős, borongós idő ugyanis valóban átírja az agy működését – de jó hír, hogy tudatos eszközökkel visszaveheti az irányítást.
A fény hiánya: amikor a szervezet éjszakai üzemmódba kapcsol
A hangulatunk egyik legfontosabb szabályozója a fény. Nem véletlen, hogy egy napsütéses tavaszi napon energikusabbnak érzi magát, míg a tartós borultság idején minden nehezebbnek tűnik. A retinán keresztül érkező fény információt küld az agy belső órájának, amely a 24 órás cirkadián ritmust szabályozza.
Amikor tartósan csökken a természetes fény mennyisége, a tobozmirigy több melatonint termel. Ez a hormon segíti az elalvást, de ha nappal is magasabb szinten van jelen, álmosságot, levertséget és koncentrációs nehézséget okozhat. Nem véletlen tehát, hogy esős időben gyakrabban érzi magát fáradtnak .
Ezzel párhuzamosan csökkenhet a szerotoninszint is. A szerotonin a hangulat stabilizálásában, az étvágy szabályozásában és a motiváció fenntartásában játszik kulcsszerepet. A fényhiány és az alacsonyabb szerotoninszint közötti kapcsolatot több kutatás is alátámasztja, és ez állhat a szezonális affektív zavar (SAD) hátterében is. Ilyenkor a rosszkedv már túlmutathat az átmeneti levertségen.
D-vitamin és a napfény hiánya
Borús időben nemcsak a hangulathormonok változnak, hanem a D-vitamin-szint is csökkenhet. A D-vitamin döntően napfény hatására termelődik a bőrben, és bár elsősorban a csontanyagcseréről ismert, az idegrendszer működésében is szerepet játszik.
Az alacsony D-vitamin-szintet több tanulmány is összefüggésbe hozta depressziós tünetekkel és fokozott fáradtsággal. Ha tehát hosszabb ideig tartó levertséget tapasztal, érdemes lehet orvosával egyeztetni a szint ellenőrzéséről, különösen az őszi–téli hónapokban.
Légnyomás és páratartalom: a test is reagál
Az esős idő gyakran alacsony légnyomással és magas páratartalommal jár. Egyeseknél ez fejfájást, migrént, ízületi fájdalmat válthat ki. A fájdalom pedig közvetlenül befolyásolja a hangulatot. A magas páratartalom emellett tompaságérzést, fáradtságot okozhat, mert a szervezet hőszabályozása kevésbé hatékony.
Ha ilyenkor ingerlékenyebbnek vagy kimerültebbnek érzi magát, nem biztos, hogy pusztán pszichés ok áll a háttérben – a teste valóban alkalmazkodik a megváltozott környezeti feltételekhez.
Bezártság és gondolati spirálok
Az eső nemcsak a napfényt veszi el, hanem a mozgásteret is beszűkíti. Elmaradnak a spontán séták, a szabadtéri találkozások, csökken a természetes ingerek száma. Az emberi agy azonban kifejezetten igényli a változatosságot.
Ilyenkor könnyebben alakul ki rágódás, túlzott önreflexió, a múlt hibáin való töprengés vagy a jövőtől való szorongás. A monoton esőkopogás egyeseknek megnyugtató, másoknál viszont felerősítheti a tehetetlenség érzését. Fontos tudnia: ez az idegrendszer természetes reakciója az ingerszegény környezetre.
Mit tehet, hogy ne az időjárás diktáljon?
A legfontosabb lépés az irányítás visszaszerzése. Bár az esőt nem tudja elállítani, a reakcióit igenis formálhatja.
A reggeli fényexpozíció kulcsfontosságú. Ha teheti, töltsön időt az ablak közelében, még borús időben is. A fényterápiás lámpák – megfelelő használat mellett – segíthetnek a melatoninszint nappali csökkentésében és a hangulat javításában.
A rendszeres mozgás az egyik legerősebb természetes hangulatjavító. Már napi 20–30 perc beltéri torna, jóga vagy tempós séta jelentős endorfinfelszabadulást eredményez. Ha nincs kedve, éppen akkor van rá a legnagyobb szüksége.
A táplálkozásra is érdemes figyelnie. A túlzott cukorfogyasztás gyors hangulatjavulás után visszaesést okozhat. A fehérjedús, triptofánban gazdag ételek – például tojás, hüvelyesek, olajos magvak – támogathatják a szerotonintermelést.
És ne feledkezzen meg a társas kapcsolatokról. Ha az eső miatt nem tud találkozni barátaival, egy telefonhívás vagy videóbeszélgetés is jelentősen csökkentheti a magányérzetet.
Gyerekek és kamaszok: érzékenyebb reakciók
A gyermekek és serdülők idegrendszere még fejlődésben van, ezért a környezeti változásokra érzékenyebben reagálhatnak. Az unalom, a bezártság és a felgyülemlő energia ingerlékenységet okozhat. A strukturált benti programok, közös tevékenységek, mozgásos játékok segítenek levezetni a feszültséget és érzelmi biztonságot adnak.
Amit jobb elkerülni borús napokon – ezek észrevétlenül is rontják a hangulatát
Amikor kint szürke az ég és szakad az eső, könnyen belecsúszhat olyan szokásokba, amelyek rövid távon kényelmesnek tűnnek, hosszabb távon azonban tovább mélyítik a levertséget. Ilyenkor nemcsak az számít, mit tesz a jobb közérzetért – hanem az is, mit nem.
Az egyik leggyakoribb hiba a teljes passzivitás. Ha hagyja, hogy a nap céltalanul teljen, pizsamában marad, eltolja a feladatait és „majd holnap” alapon működik, az tovább gyengíti a belső kontrollérzetét. A strukturálatlan nap növeli a rágódás és az önkritikus gondolatok esélyét. Még esős időben is fontos, hogy legyen ritmusa a napjának: öltözzön fel, reggelizzen rendesen, jelöljön ki konkrét, teljesíthető célokat.
Ugyancsak ront a hangulaton a túlzott képernyőhasználat. A végtelen közösségimédia-görgetés, a negatív hírek folyamatos fogyasztása – különösen, ha időjárási katasztrófákról vagy válságokról szólnak – fokozhatja a szorongást. Az agy ilyenkor nem pihen, hanem folyamatos összehasonlítási és stresszüzemmódban marad. Érdemes tudatosan korlátozni a hírfogyasztást, és kijelölni képernyőmentes időszakokat.
Sokan ilyenkor nyúlnak több cukorhoz vagy finomított szénhidráthoz. Egy tál sütemény vagy csokoládé valóban gyors hangulatjavulást hozhat, de a vércukorszint gyors emelkedését gyakran hirtelen visszaesés követi. Ez ingerlékenységet, fáradtságot és még erősebb sóvárgást okozhat. A túlzott koffeinfogyasztás sem megoldás: bár átmenetileg élénkít, fokozhatja a szorongást és rontja az alvásminőséget.
Gyakori csapda az is, hogy teljesen elmarad a mozgás. „Úgyis esik” – gondoljuk, és lemondunk minden aktivitásról. A mozgáshiány azonban közvetlenül csökkenti az endorfintermelést, amely természetes hangulatstabilizáló hatású. Ha nem tud kimenni, egy rövid, 15–20 perces beltéri torna is elegendő lehet ahhoz, hogy érezhetően javuljon a közérzete.
Mikor érdemes segítséget kérni?
Ha valaki rendszeresen és tartósan levertté válik, elveszíti az érdeklődését korábbi örömforrásai iránt, alvás- és étvágyzavar jelentkezik, akkor nem szabad mindent az időjárásra fogni. Az eső csak kiváltó vagy felerősítő tényező lehet, de a háttérben klinikai depresszió, szorongásos zavar vagy kiégés is állhat. Ha a levertség több mint két hétig fennáll, alvászavar, étvágyváltozás, motivációvesztés vagy reménytelenségérzés társul hozzá, érdemes szakemberhez fordulnia. A szezonális depresszió kezelhető állapot, de fontos a felismerése.
Szezonális depresszió: hogyan ismerhetjük fel, és mit tehetünk ellene?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
