Először vettek el egy újszülöttet az anyjától egy sikertelen szülői alkalmassági teszt után

A hatóságok elvettek egy újszülöttet egy olyan anyától, aki megbukott a szülői alkalmassági vizsgálaton. A grönlandi eset óriási vitát indított el, felháborodást és utcai tüntetéseket váltott ki.

Grönlandon heves tiltakozások törtek ki, miután a hatóságok egy újszülöttet röviddel a születése után elválasztottak az édesanyjától. A döntést azzal indokolták, hogy az anya nem felelt meg a szülői kompetenciateszten – egy olyan felmérésen, amelyet a helyi tisztviselők a gyermekek elhanyagolásának megelőzése érdekében alkalmaznak. Az ügyről elsőként a The Guardian számolt be.

A kritikusok szerint azonban ez a gyakorlat veszélyes precedenst teremthet

Emberi jogi aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen vizsgálatok könnyen megbélyegezhetik a szülőket, sérthetik alapvető jogaikat, sőt, hosszú távon alááshatják a családok és a szociális szolgáltatások közötti bizalmat is.

A tüntetők követelik a szülői alkalmassági rendszer azonnali felülvizsgálatát, amelyet túlzottan tolakodónak és a helyi társadalmi-kulturális sajátosságokat figyelmen kívül hagyónak tartanak. A hatóságok ezzel szemben kitartanak álláspontjuk mellett: hangsúlyozzák, hogy elsődleges céljuk a gyermekek védelme az elhanyagolással és bántalmazással szemben.

Az eset hatalmas társadalmi vitát kavart nemcsak Grönlandon, hanem a nemzetközi közvéleményben is. Felszínre hozta azt az örök dilemmát, amely az állam gyermekvédelmi kötelezettsége és a családi magánélet sérthetetlensége között húzódik. A kérdés immár nem csupán egyetlen család története, hanem a modern társadalmak alapvető értékeinek ütközése.

Hogyan zajlik más országokban a szülői kompetenciavizsgálat, illetve milyen nemzetközi gyakorlatok léteznek hasonló ügyekben?

A szülői kompetenciafelmérés módja országonként és eszközönként nagyon eltérő – s a kockázatok leginkább ott jelentkeznek, ahol a kultúra, nyelv vagy társadalmi háttér nincs megfelelően beépítve az eljárásba.

Dánia (zöldlandiak esetében különösen problematikus rendszer – FKU tesztek)

A dán szülői kompetenciafelmérés (Forældrekompetenceundersøgelse – FKU) rendkívül intenzív pszichometriai vizsgálat, amely akár gyermekelhelyezés vagy örökbefogadás megalapozására szolgálhat. A teszt például arckifejezések értelmezését is megköveteli, ami kultúrafüggő lehet, különösen azoknál, akik nem anyanyelvként beszélik a dán nyelvet.

A FKU-t széles körben bírálták amiatt, hogy nem veszi figyelembe a kulturális különbségeket, ami a zöldlandi szülők esetében aránytalanul hátrányos következményekkel járhat: míg a dán gyerekek mintegy 1 %-a kerül kiemelésre családjából, addig ez az arány zöldlandiak esetében 5,6 %.

Nagy visszhangot kavart az eset, amikor egy zöldlandi anyától három gyermekét választották el a születésük után, többek között az FKU alapján – ez 2025 januárjában oda vezetett, hogy Dánia bejelentette: megszünteti e tesztek alkalmazását zöldlandi családoknál, és helyettük olyan szakértői egységet hoz létre, amely kellő kulturális érzékenységgel jár majd el. Ennek ellenére újabb tiltakozások robbantak ki, amikor egy másik zöldlandi újszülöttet választottak el az anyjától 2025 augusztusában, még a hivatalos tiltás ellenére is.

Egyesült Államok: Healthy Families Parenting Inventory (HFPI)

Az HFPI egy 63 tételből álló önbevalláson alapuló eszköz, amely kilenc különböző domént értékel: például problémamegoldás, szülői hatékonyság, depresszió, otthoni környezet, szociális támogatás stb.

Elsősorban otthoni látogatások során használják, és nem a szülők kárára, hanem épp ellenkezőleg: elősegíti az erősségek és a kritikus szükségletek azonosítását, hogy célzott támogatást lehessen nyújtani számukra.

Ez a modell inkább támogató jellegű, kevésbé bíró szándékú, inkább megelőzi a kríziseket – így segíthet bizalmat építeni a család és a szociális szolgáltatások között.

Kutatási módszerek: önbevalláson alapuló skálák (PSOC – Parental Sense of Competence)

A Parenting Sense of Competence (PSOC) egy önértékelő kérdőív, amely főként szülői elégedettségre, hatékonyságérzetre és a szülői szerep iránti érdeklődésre kérdez rá. Több nyelven és kultúrában is validálták (például francia és portugál változat is jó psychometriai mutatókkal bír).

Bár ezek is önértékelésen alapulnak (és így szubjektív természetűek), hozzáférhető, rövid és segíthet a szülő-önbizalom fejlesztésében, illetve támogató intervenciók tervezésében.

ECP-12 interjúeszköz (Spanyolország)

A Spanyol Vöröskereszt és a Sevillai Egyetem együttműködésében készült Interview for the Assessment of Parental Competencies (ECP‑12) egy strukturált interjúforma, amely a szülői kompetenciák feltárására szolgál, különösen családtámogató szakemberek számára.

Az eszköz célja nem a büntetés vagy a szülő kizárása, hanem az, hogy támogassa a szakembereket abban, hogy figyelembe vegyék a család helyzetét, erőforrásait és szükségleteit – ez is a bizalomépítést szolgálja.

Mindez jól mutatja, hogy a gyermek érdekében történő állami beavatkozás nem értelmezhető egységesen: a bizalom és támogatás erősítése legalább olyan fontos, mint a gyors döntéshozatal – a család és a gyermek védelme ugyanis csak ilyen körülmények között lehet igazán családbarát.

Németország – Jugendamt és az állami beavatkozás finom modellje

Németországban a Jugendamt, azaz a helyi gyermek- és ifjúságvédelmi hivatal áll a családokkal kapcsolatos beavatkozások élén Wikipédia+2berlin.de+2. A rendszer mögött ott áll az alkotmányban rögzített szubszidiaritás elve, amely szerint az állam csak akkor avatkozik közbe, ha a szülők nem képesek – vagy nem hajlandóak – biztosítani gyermekük fejlődéséhez és jólétéhez szükséges feltételeket kinder-jugendhilfe.info.

A beavatkozás leggyakoribb lépése elsőként a támogatás felajánlása – például tanácsadás, gyermeknevelési segítség – majd, ha a veszély fennáll, átmeneti intézkedésként a gyermek ideiglenes kiemelése. Ennek kezdeményezésére legtöbbször a bíróság vagy a Jugendamt jogosult berlin.deExpatova.

A rendszer jogilag is jól strukturált: a gyermekjólét védelme elsődleges, de a szülők autonómiája is elismert. Csak akkor történik elvétel – akár ideiglenes –, ha a gyermek érdekében nincs más megoldás. A szülő, aki elveszíti a felügyeleti jogot, jogilag lehetőséget kap a visszaszerzésre, bírósági úton Expatova.

Egyesült Királyság – Strukturált, változásokon alapuló eljárás

Az Egyesült Királyság gyermekvédelmi rendszere jól dokumentált keretrendszereket alkalmaz, melyek során folyamatosan értékelik a szülők képességét a változásra. Itt nem egy „teszt” dönt, hanem sokoldalú, dinamikus folyamat.

Első lépés: case conceptualisation – azaz a család helyzetének átfogó elemzése, amely feltérképezi a külső és belső tényezőket, a támogatási szükségleteket és a veszélyeket.

Kiemelt eszköz például a Parent Assessment Manual (PAMs), melyet – pszichológusok és szociális munkások használatával – strukturáltan dolgoznak ki, különösen sérülékeny csoportok, például tanulási nehézséggel élő szülők esetén.

E téren a szakemberek nemcsak az aktuális helyzetet vizsgálják, hanem a változás képességét is – azaz a „capacity to change”-et: képes-e a szülő hosszabb távon demonstrálni pozitív viselkedésváltozást, megfelelő támogatás mellett.

Az eljárás során olyan segítési modell is alkalmazható, mint a Motivational Interviewing vagy a Family Group Decision‑Making, amelyek a szülői részvételt, elköteleződést és saját döntéshozatalt célozzák.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon nem alkalmaznak „kompetenciatesztet” azzal a céllal, hogy automatikusan szülői alkalmatlanságot állapítsanak meg – eltérően például Dániától. A gyermekvédelmi rendszer alapvetően szolgáltatás- és prevencióorientált, nem büntető vagy selektív.

Magyarországon a gyermekvédelmet az 1997. évi XXXI. törvény szabályozza, amely lefekteti a gyermekek védelmének feladatait, a gyámsági ügyek kezelését és a családtól történő kiemelések eljárási rendjét. Fontos jogi elem, hogy amennyiben indokolt, a törvény alapján a bíróság vagy a gyámhatóság hallgathatja meg a gyermeket a szülői felügyelet vagy elhelyezés kérdésében – akár a gyermek kérése alapján is.

A rendszer tevékenységének része a jelzőrendszer, amelynek elemei – például iskolák, családsegítők, rendőrség – kötelesek jelezni a veszélyeztetettséget. Az együttműködés és az információ áramlása azonban gyakran akadályokba ütközik, például a felelősségi körök nem mindig egyértelműek, és hiányzik a folyamatos visszajelzés is.

Ugyanakkor a szülői kompetencia fejlesztése fontos szerepet kap más területeken. A Rubeus Egyesület például több magyar városban (Budapest, Szekszárd, Szentes, Pécs, Sopron) futó modellprogramot működtet, amely különösen azon családokat célozza, ahol a gyermek már veszélyeztetettség miatt védelembe vétel alatt van, vagy esetleg kiemelés előtt áll – illetve, ahol már nevelésben vett gyermek hazagondozása a cél. A program célja eszközök és módszerek biztosítása a szociális szakemberek számára, hogy hatékonyabban támogathassák a szülők pozitív változását és a családból való kiemelés megelőzését.

Figyelmébe ajánljuk

Így változunk meg, ahogy szülővé válunk – új szerepek, új belső konfliktusok

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!