Ha nyugalomban hirtelen heves vagy szabálytalan szívdobogást érez, ne legyintsen rá automatikusan. Bár sokszor ártalmatlan jelenség áll mögötte, bizonyos kísérő tünetek esetén mielőbbi kivizsgálásra lehet szükség.
- A szívdobogásérzés (palpitáció) gyakran pihenéskor vagy fekvő helyzetben jelentkezik, és leggyakrabban nem utal veszélyes szívbetegségre.
- Stressz, koffein, alkohol, nikotin, hormonális változások, bizonyos gyógyszerek és más egészségügyi állapotok (például pajzsmirigy-túlműködés vagy vérszegénység) is kiválthatják ezt a tünetet.
- A panaszokat érdemes megfigyelni: milyen gyakran jelentkezik, mennyi ideig tart, milyen körülmények között alakul ki és társul-e hozzá más tünet (pl. mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés).
- Az ismétlődő, újonnan jelentkező vagy súlyosbodó szívdobogásérzés kivizsgálása indokolt, főleg ha korábban szívbetegséget diagnosztizáltak vagy a család történetében előfordult ritmuszavar.
- Sürgős orvosi ellátás szükséges, ha a szívdobogásérzés mellkasi fájdalommal, nehézlégzéssel, ájulással vagy ájulásközeli állapottal társul.
Éppen a kanapén ül, lefekvéshez készül, vagy az éjszaka közepén ébred fel arra, hogy szokatlanul erősen dobog a szíve? A nyugalomban jelentkező szívdobogásérzés ijesztő lehet, de önmagában nem feltétlenül jelent szívbetegséget. Bizonyos kísérő tünetek mellett azonban nem érdemes várni vele.
Milyen érzés a szívdobogásérzés?
A szívdobogásérzés, orvosi nevén palpitáció, valójában nem egyetlen konkrét tünetet jelent. Van, aki azt érzi, hogy a szíve hirtelen felgyorsul, másnál erős, kalapáló dobbanások jelentkeznek, megint mások úgy írják le, mintha a szív egy pillanatra kihagyna, majd egy nagyobb ütéssel folytatná a munkáját.
Az érzés nem feltétlenül csak a mellkasban jelentkezik. Előfordulhat, hogy a nyakában vagy akár a torkában érzi a lüktetést. Különösen feltűnő lehet akkor, amikor egyébként teljes nyugalomban van, és látszólag semmi sem indokolja, hogy a szíve intenzívebben dolgozzon.
A Cleveland Clinic szívdobogásérzésről szóló összefoglalója szerint a palpitáció pihenéskor és fekvő helyzetben is gyakori jelenség, és az esetek jelentős részében nem áll mögötte veszélyes szívbetegség.
Miért érezheti jobban a szívverését, amikor pihen?
Elsőre furcsának tűnhet, hogy valaki egész nap semmit nem vesz észre, majd amint lefekszik, hirtelen erőteljesnek érzi minden egyes szívdobbanását. Ennek egyik nagyon egyszerű oka lehet, hogy napközben folyamatosan érik az ingerek. Beszélget, dolgozik, sétál, figyeli a környezetét, így kevésbé koncentrál arra, mi történik a testében.
Este, csendben fekve viszont sokkal feltűnőbbé válhat ugyanaz a szívverés. Ezért önmagában az, hogy valaki főként este vagy pihenés közben veszi észre a palpitációt, még nem jelenti azt, hogy éjszaka romlana a szív működése.
Bizonyos testhelyzetek is felerősíthetik az érzést. Oldalfekvéskor például sokan közvetlenebbül érzékelik a szív mozgását a mellkasfalon keresztül.
A stressz akkor is megdobogtathatja a szívét, amikor már pihen
A szívdobogásérzés egyik gyakori kiváltója a feszültség és a szorongás. Ehhez még az sem szükséges, hogy az adott pillanatban idegesnek érezze magát.
Egy megterhelő nap, tartós feszültség vagy erős érzelmi helyzet után a szervezet stresszreakciója még akkor is érezhető lehet, amikor Ön már leült vagy ágyba bújt. Ráadásul könnyen kialakulhat egy kellemetlen kör: észrevesz egy erős szívdobbanást, megijed tőle, emiatt még inkább figyeli a pulzusát, a félelem pedig tovább fokozhatja a szívverés érzését.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden palpitációt automatikusan a stressz számlájára lehet írni. Különösen az újonnan jelentkező vagy rendszeresen visszatérő panaszt érdemes kivizsgáltatni.
A délutáni kávé este is visszaköszönhet
Ha nyugalomban gyakran jelentkezik szívdobogásérzése, érdemes végiggondolnia azt is, mit fogyasztott az azt megelőző órákban.
A koffein érzékenyebb embereknél fokozhatja a szívverést, és nemcsak a kávéval kerülhet a szervezetbe. Energiaitalok, kóla, tea és egyes étrend-kiegészítők is tartalmazhatnak koffeint. Az alkohol és a nikotin ugyancsak összefügghet a palpitációval.
Ezért előfordulhat, hogy a lefekvéskor észlelt erős szívdobogás hátterében valójában egy több órával korábban elfogyasztott ital vagy más stimuláló anyag áll.
Nem csak a szív okozhat szívdobogásérzést
Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a panasz nem kizárólag szívbetegségek tünete.
A pajzsmirigy fokozott működése például felgyorsíthatja a szívverést. Vérszegénység esetén a szervezetnek kompenzálnia kell a vér csökkent oxigénszállító képességét, ami szintén járhat hevesebb szívveréssel. Dehidráció, láz vagy vérvesztés ugyancsak okozhat hasonló panaszt.
Hormonális változások idején is gyakoribbá válhat a panasz. Terhesség alatt megváltozik a keringés terhelése, a menopauza körüli időszak hormonális ingadozásai pedig egyes nőknél szívdobogásérzést válthatnak ki.
Éppen ezért a tünet kivizsgálásakor nemcsak a szívritmust érdemes figyelembe venni, hanem az általános egészségi állapotot és az egyéb panaszokat is.
Gyógyszer is állhat a háttérben
Nem mindenki gondol arra, hogy egy újonnan megjelenő szívdobogásérzés összefügghet valamelyik készítménnyel.
Bizonyos megfázás elleni szerek, egyes asztmagyógyszerek, pajzsmirigyre ható készítmények, valamint stimuláló összetevőket tartalmazó étrend-kiegészítők megváltoztathatják a pulzust vagy fokozhatják a szívverés érzékelését.
Ha a panasz egy új gyógyszer vagy étrend-kiegészítő elkezdése után jelent meg, ezt érdemes elmondania kezelőorvosának. Felírt gyógyszer szedését azonban ne hagyja abba önállóan csak azért, mert szívdobogásérzést tapasztal.
Mikor lehet szívritmuszavar a háttérben?
A szívdobogásérzés legtöbbször nem veszélyes, de olykor valódi ritmuszavar áll mögötte. Ilyenkor a szív elektromos működésének zavara miatt a szívverés túl gyors, szabálytalan vagy időnként kihagyónak érződhet.
Ezt pusztán abból, ahogyan a dobogást érzi, nem mindig lehet eldönteni. Egy erősnek érzett szívverés mellett lehet teljesen szabályos a pulzus, míg egy valódi ritmuszavart valaki akár alig érzékel.
Éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy milyen gyakran jelentkezik a panasz, mennyi ideig tart, váratlanul indul-e és szűnik-e meg, illetve társul-e hozzá más tünet.
Mit érdemes megfigyelnie, ha visszatér a szívdobogásérzés?
Ha a panasz ismétlődik, sokat segíthet az orvosnak, ha meg tudja mondani, milyen körülmények között jelentkezik. Érdemes fejben vagy akár egy rövid tünetnaplóban megjegyezni, hogy fekve, ülve vagy mozgás után kezdődött-e, előtte fogyasztott-e kávét vagy alkoholt, illetve stresszesebb volt-e a szokásosnál.
Fontos lehet az is, hogy a szívdobogás néhány másodpercig vagy percekig tartott, hirtelen kezdődött-e, illetve közben szabályosnak vagy összevisszának érezte-e a pulzusát.
Ezek az információk sokszor többet segítenek a kivizsgálásban, mint az, ha valaki egyszerűen csak annyit tud mondani, hogy „néha nagyon ver a szívem”.
Hogyan vizsgálják ki a nyugalomban jelentkező szívdobogásérzést?
Az orvos először általában részletesen kikérdezi a tünetekről, korábbi betegségekről, gyógyszerekről és a lehetséges kiváltó tényezőkről. Szívritmuszavar gyanúja esetén EKG-vizsgálatra is szükség lehet.
A nehézség az, hogy a palpitáció sok esetben csak időnként jelentkezik. Mire valaki eljut az orvoshoz és elkészül az EKG, a szívritmus már teljesen szabályos lehet. Ilyen esetekben hosszabb ideig tartó szívritmus-monitorozás segíthet „elkapni” azt az időszakot, amikor a panasz ténylegesen jelentkezik.
Attól függően, milyen egyéb tünetei vannak, az orvos további vizsgálatokkal más lehetséges okokat is kereshet.
Mikor kell orvoshoz fordulni szívdobogásérzéssel?
Ha a szívdobogásérzés új tünet, rendszeresen visszatér, egyre gyakoribbá válik vagy hosszabb ideig tart, érdemes háziorvossal vagy kardiológussal megbeszélni.
Különösen indokolt a kivizsgálás akkor, ha Önnek korábban már diagnosztizált szívbetegsége van, vagy a családjában előfordult jelentős szívritmuszavar.
Az alkalmanként jelentkező, néhány másodperces, egyéb panasszal nem járó palpitáció mögött sokszor ártalmatlan ok húzódik meg, de az ismétlődő tünet okát nem érdemes találgatással eldönteni.
Szívdobogásérzés mellkasi fájdalommal: ezt már ne várja ki
Van néhány tünet, amely mellett a palpitációt sürgősen kell kezelni. Ha a heves vagy szabálytalan szívverés mellkasi fájdalommal, nehézlégzéssel, ájulással vagy ájulásközeli állapottal jár, sürgős orvosi segítségre van szükség. Ilyen esetben Magyarországon a 112-es segélyhívót kell hívni.
A lényeg tehát nem az, hogy nyugalomban „szabad-e” érezni a szívverését. A szívdobogásérzés önmagában gyakori és sokszor ártalmatlan jelenség. Sokkal fontosabb, hogy új vagy visszatérő panaszról van-e szó, meddig tart, és jelentkezik-e mellette olyan tünet, amely komolyabb problémára utalhat.
Szívdobogásérzés normális pulzus mellett – hogyan lehetséges?
Sokan meglepődnek azon, hogy miközben kifejezetten erősnek vagy szabálytalannak érzik a szívverésüket, a pulzusmérő teljesen normális értéket mutat. Ez azért lehetséges, mert a szívdobogásérzés nem feltétlenül azt jelenti, hogy a szív valóban túl gyorsan ver. Előfordulhat, hogy csupán egy-egy dobbanás válik feltűnően erőssé, vagy Ön a szokásosnál sokkal tudatosabban érzékeli a szív működését.
Ilyenkor gyakran az úgynevezett extraszisztolék állnak a háttérben. Ezek korábban érkező szívütések, amelyeket rövid szünet követhet, majd a következő dobbanás erőteljesebbnek érződhet. Ezt sokan úgy élik meg, mintha a szívük egy pillanatra kihagyna, majd hirtelen nagyot dobbanna. Közben az egy perc alatt mért átlagos pulzus akár teljesen normális is maradhat.
Az is előfordulhat, hogy stressz, szorongás, fáradtság vagy fokozott testérzékelés miatt válik feltűnővé egy egyébként szabályos szívverés. Különösen csendben, pihenéskor vagy lefekvés után lehet erősebb az érzés. Ha azonban a panasz újonnan jelentkezik, gyakran visszatér, vagy szédülés, légszomj, mellkasi fájdalom társul hozzá, akkor akkor is érdemes kivizsgáltatni, ha a mért pulzusszám normális.
Szívdobogásérzés éjszaka, alvásból felébredve
Kifejezetten ijesztő lehet arra ébredni, hogy hevesen dobog a szíve, különösen akkor, ha lefekvéskor még semmilyen panasza nem volt. Az éjszakai szívdobogásérzésnek azonban számos oka lehet, és nem mindegyik utal szívbetegségre.
Alvás közben a vegetatív idegrendszer folyamatosan szabályozza a pulzust és a vérnyomást. Egy intenzívebb álom, hirtelen ébredés, stresszreakció vagy szorongás rövid időre megemelheti a pulzust. Ugyanezt okozhatja az esti koffein- vagy alkoholfogyasztás, a nikotin, illetve az is, ha valaki nagyon kimerülten vagy feszülten fekszik le.
Éjszaka azért is lehet feltűnőbb a szívverés, mert ilyenkor nincs körülöttünk annyi külső inger. Csendben, fekvő helyzetben sokkal könnyebb észrevenni egy erősebb dobbanást vagy egy-egy szabálytalanságot, amelyet nappal talán észre sem venne.
Ha azonban valaki rendszeresen arra ébred, hogy hevesen ver a szíve, érdemes megfigyelnie, mennyi ideig tart a panasz, szabályosnak érzi-e a szívverését, illetve társul-e hozzá légszomj, mellkasi nyomás, verejtékezés, szédülés vagy ájulásközeli érzés. Az ismétlődő éjszakai panasz hátterében ritmuszavar mellett akár alvászavar, például alvási apnoe is meghúzódhat, ezért tartós vagy visszatérő tünetek esetén indokolt lehet az orvosi kivizsgálás.
Gyorsabban ver a szíve nyugalmi helyzetben is? Ez lehet az oka
- Jobb vagy bal oldalon egészségesebb aludni? Ez a kardiológus egyenes válasza!
- Gyorsabban ver a szíve nyugalmi helyzetben is? Ez lehet az oka
- A szívbetegség nem mindig okoz tüneteket: 5 tévhit, amely miatt sokan túl későn fordulnak orvoshoz
- Az időjárási adatok napokkal korábban figyelmeztethetnek a szívmegállás veszélyére
- Erősebben bedobban a szíve nyugalmi állapotban? Ennyi minden okozhatja
- Kell-e aggódni, ha néha erősebben bedobban a szívünk?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!