Ha demencia gyanúja miatt szeretnénk orvoshoz vinni egy hozzátartozónkat, de ő ezt elutasítja, a helyzet különösen nehéz lehet. Ugyanakkor a kivizsgálást nem érdemes hosszú ideig halogatni, mert a tüneteket kezelhető egészségi probléma is okozhatja, illetve, ha valóban demencia áll a háttérben, a folyamat lassítható.
- A demencia gyanúja esetén fontos, hogy empátiával és türelemmel közelítsünk a hozzátartozóhoz, ne pedig vitával vagy erőltetéssel.
- A vizsgálat indoklásakor kerülni kell a demencia megemlítését, inkább általános egészségi problémákra hivatkozzunk, és biztosítsunk választási lehetőséget.
- Ha az érintett továbbra is elutasítja az orvosi vizsgálatot, a háziorvostól lehet segítséget kérni, aki információkat fogadhat a családtól.
- A neurológiai vizsgálat részletes beszélgetésből, memória- és gondolkodási tesztekből, valamint idegrendszeri vizsgálatból áll, amely során nagy szerepe van az empatikus hozzáállásnak.
- A diagnózis sokszor több vizsgálatot is igényelhet, ezért a tünetek jelentkezése esetén mihamarabb orvoshoz kell fordulni, és ajánlott összegyűjteni minden szükséges információt a vizitre.
Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa arról beszélt, milyen nagy szerepe van empatikus orvosi hozzáállásnak a helyzet kezelésében.
Hogyan vegyük rá a szerettünket az orvosi vizsgálatra?
A feledékenység, a tájékozódási zavar vagy a viselkedés megváltozása olyan jelek, amelyek felvethetik a demencia gyanúját – elsősorban és először jellemzően a hozzátartozókban. Azonban éppen ezek a tünetek azok, ami miatt előfordulhat, hogy az érintett nem érzékeli a problémát, fél a diagnózistól, vagy egyszerűen úgy érzi, nincs szüksége segítségre. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozhatja az aggódó rokonokat.
- Ilyenkor talán a legfontosabb, hogy ne vitával és erőltetéssel próbálkozzunk, hanem bizalomépítéssel, türelemmel és fokozatos lépésekkel – hangsúlyozza Füzesséry doktornő. – Érdemes arra is figyelni, hogy ne a demencia emlegetésével kezdjük a beszélgetést. A „Szerintem demens vagy” helyett mondjuk például azt: „Szeretném, ha megnézné az orvos, miért vagy mostanában fáradtabb, vagy miért nehezebb megjegyezned dolgokat.” Ennél a pontnál hallgassuk meg azt is, mitől tart az érintett. Lehet, hogy a vizsgálattól, a kórháztól vagy a rossz hírektől fél. Ha megértjük az ellenállás okát, könnyebb megoldást találni. Az is hasznos „trükk”, ha egyszerű, konkrét választási lehetőséget kínálunk. Például kérdezzük meg, hogy inkább délelőtt vagy délután menne-e el az orvoshoz. A választási lehetőség segíthet abban, hogy ne érezze magát kiszolgáltatottnak. Esetleg érdemes bevonni a beszélgetésbe egy számára hiteles embert. Előfordulhat, hogy a házastárs, egy testvér vagy egy régi családi barát szavára jobban hallgat.
Mi a teendő, ha továbbra is elutasítja az orvost?
Abban a megterhelő helyzetben, ha az érintett semmiképp sem akar orvoshoz fordulni, kérjünk segítséget a háziorvostól. Telefonon ismertessük a konkrét változásokat: például eltéved, elfelejti bevenni a gyógyszereit, ismételten ugyanazt kérdezi, vagy már a mindennapi teendőit sem tudja biztonságosan elvégezni. A háziorvos a beteg beleegyezése nélkül is fogadhat a hozzátartozótól információt, de a betegre vonatkozó adatokat nem feltétlenül adhatja ki a hozzátartozónak.
- A beteg ellenkezése esetén hivatkozni lehet az időskorban feltétlenül szükséges, általános szűrővizsgálat keretében a neurológiai vizsgálatra is. Így kevésbé egyértelmű a mentális állapot vizsgálata, felmérése. Az is megoldás lehet, ha nem szigorú rendelői környezetbe visszük a beteget, inkább arra készítjük fel, hogy csupán egy elbeszélgetésre érkezik egy orvoshoz, aki az általános állapota felől érdeklődik. Ez egyébként valóban meg is történik, ugyanis a kivizsgálás célja nem pusztán a demencia megállapítása, hanem annak tisztázása is, hogy a memóriazavar mögött állhat-e például gyógyszermellékhatás, vitaminhiány, pajzsmirigybetegség vagy más kezelhető állapot – magyarázza dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.
Hogyan zajlik a neurológusnál a demencia kivizsgálása?
A neurológusnál a demencia kivizsgálása általában beszélgetésből, idegrendszeri vizsgálatból és rövid memória- és gondolkodási tesztekből áll. Ezek alapján dönthet a szakorvos arról szükség van-e további laborvizsgálatokra, esetleg koponya-CT- vagy MR-vizsgálatra. A cél annak megállapítása, hogy valóban demenciáról van-e szó, és mi okozhatja a tüneteket.
- Alapvetően beszélgetünk a beteggel és a hozzátartozóval. Ennek a beszélgetésnek alaposnak, mélynek kell lennie, ezért időt kell rá szánni. Megkérdezzük, mikor kezdődött a feledékenység, milyen gyorsan romlott az állapot, és hogyan változott a mindennapi élet. Rákérdezünk a korábbi betegségekre, a szedett gyógyszerekre, az alvásra és a hangulatra is. A hozzátartozó beszámolója különösen fontos, mert az érintett nem mindig érzékeli a saját nehézségeit – hangsúlyozza a szakorvos.
Ha szükségesnek látjuk, ellenőrizzük többek között a reflexeket, az izomerőt, a mozgáskoordinációt, a járást és az egyensúlyt. Ezek segíthetnek felismerni az olyan idegrendszeri betegségeket is, amelyek memóriazavarral járhatnak. Amennyiben a helyzet megengedi, egyszerű feladatokkal vizsgáljuk a memóriát, a figyelmet, a beszédet, a számolást és a tájékozódást. Megkérhetjük a beteget például arra, hogy nevezze meg az aktuális dátumot, jegyezzen meg néhány szót, majd később idézze fel azokat, vagy rajzoljon le egy órát. Ha megoldható, gyorsan elvégezhető például a Mini Mentál Teszt (MMSE) és az órarajzolási teszt. A vizitnek legalább olyan fontos eleme az empátia és a türelem, mint a szakmai tudás, hiszen azoknál a pácienseknél, akiknél nincs betegségtudat, csak ez a hozzáállás lehet a célravezető.
A neurológus végül az összes eredményt együttesen értékeli. Ha szükséges, részletes neuropszichológiai vizsgálatot vagy további szakorvosi vizsgálatot javasol. A diagnózis nem feltétlenül állítható fel az első alkalommal, ehhez további vizsgálatokra is szükség lehet.
Demenciára utaló tüneteknél minél előbb érdemes orvoshoz fordulni
Ha a demenciára utaló tüneteket produkáló hozzátartozó nem akar orvoshoz menni, ne vitatkozzunk vele, és ne a demencia gyanúját hangsúlyozzuk, hanem például a memóriazavarok okának tisztázásával indokoljuk a vizsgálatot. Segíthet, ha egy számára bizalmat keltő családtag kíséri el, és előre elmondjuk neki, mire számíthat. Vigyük magunkkal a korábbi leleteket, a gyógyszerek listáját, és írjuk össze a tapasztalt tüneteket. Ha továbbra is elutasítja a vizsgálatot, kérjünk tanácsot szakembertől a további lehetőségekről.
Feledékenység vagy valami komolyabb? Ezekből a jelekből tudhatja, mikor érdemes aggódni
- Feledékenység vagy valami komolyabb? Ezekből a jelekből tudhatja, mikor érdemes aggódni
- Új remény az Alzheimer-kór ellen: a hasunkban rejtőzhet a betegség új kulcsa!
- A hang megváltozása évekkel korábban jelezheti a demencia magasabb kockázatát
- Mi a különbség az Alzheimer-kór és a demencia között?
- Mégis hatásos a véralvadásgátló az Alzheimer-kór ellen? Ezt mutatják a vizsgálatok
- 13 demenciamentes évet nyerhet, ha ezt a 3 dolgot elkerüli
Gyakori kérdések a demenciáról
Mi a demencia, és miben különbözik az Alzheimer-kórtól?
A demencia nem egyetlen betegséget jelent, hanem olyan tünetegyüttest, amely a memória, a gondolkodás, a tájékozódás, a nyelvi képességek és más szellemi funkciók romlásával jár. A változások idővel olyan mértékűvé válhatnak, hogy megnehezítik a mindennapi tevékenységeket és az önálló életvitelt. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka, az esetek becslések szerint 60–70 százalékáért felelős. Emellett létezik vaszkuláris demencia, Lewy-testes demencia és frontotemporális demencia is. Ezek eltérő agyi elváltozások következtében alakulnak ki, ezért a tüneteik és a lefolyásuk sem feltétlenül azonos.
Mik a demencia legelső jelei?
A demencia korai tünetei között gyakran szerepel a rövid távú memória romlása, például amikor valaki rendszeresen elfelejti a közelmúlt eseményeit, ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, vagy nehezen idézi fel a frissen kapott információkat. Emellett gondot okozhat a megszokott feladatok elvégzése, a pénzügyek intézése, az időpontok követése vagy az ismerős útvonalakon való tájékozódás. Egyes demenciatípusoknál azonban nem a feledékenység az első tünet. Előfordulhatnak nyelvi nehézségek, viselkedésváltozások, romló ítélőképesség vagy személyiségbeli változások is. Ha ezek a problémák rendszeresen jelentkeznek és befolyásolják a mindennapi életet, orvosi kivizsgálás javasolt.
Honnan lehet tudni, hogy a feledékenység az öregedés része vagy demencia jele?
Az életkor előrehaladtával természetes módon lassulhat bizonyos információk előhívása. Előfordulhat például, hogy valaki időnként nem jut eszébe egy név, de később felidézi. A demenciára inkább az utalhat, ha a memóriazavar rendszeressé válik, fokozatosan romlik, és akadályozza a mindennapi életet. Figyelmeztető jel lehet, ha az érintett elfelejti a közelmúlt fontos eseményeit, nem emlékszik a korábban megbeszélt dolgokra, vagy nehezen boldogul olyan feladatokkal, amelyeket korábban önállóan végzett. A feledékenység ugyanakkor nem minden esetben demencia következménye: alváshiány, depresszió, gyógyszermellékhatás és bizonyos hiányállapotok is okozhatnak memóriazavart.
Hány éves korban kezdődhet a demencia?
A demencia kockázata az életkor előrehaladtával jelentősen növekszik, és leggyakrabban 65 éves kor felett jelentkezik. Ugyanakkor fiatalabb életkorban is kialakulhat. A 65 éves kor előtt kezdődő eseteket fiatalkori, illetve korai kezdetű demenciának nevezik. Ezek ritkábbak, és felismerésük nehezebb lehet, mert a kezdeti tüneteket gyakran stressznek, túlterheltségnek vagy más egészségügyi problémának tulajdonítják. Fontos hangsúlyozni, hogy a demencia nem az öregedés természetes és elkerülhetetlen velejárója. Az életkor jelentős kockázati tényező, de nem minden idős embernél alakul ki a betegség.
Örökölhető a demencia?
A demencia bizonyos formáinál genetikai tényezők is szerepet játszanak, de a legtöbb eset nem vezethető vissza egyetlen öröklődő génhibára. Az Alzheimer-kór késői kezdetű formájának kockázatát például több génváltozat is befolyásolhatja, de ezek jelenléte önmagában nem jelenti azt, hogy a betegség biztosan kialakul. Ritkán előfordulnak olyan örökletes Alzheimer-kór-formák, amelyek meghatározott géneltérésekhez kapcsolódnak, és gyakran fiatalabb életkorban jelentkeznek. Egyes frontotemporális demenciák esetében szintén jelentős lehet az örökletes háttér. Ha a családban több közeli rokonnál, különösen fiatalabb életkorban fordult elő demencia, genetikai tanácsadás is indokolt lehet.
Megelőzhető a demencia?
A demencia minden formáját nem lehet biztosan megelőzni, de több olyan kockázati tényező ismert, amelynek csökkentése mérsékelheti a kialakulás esélyét. Ilyen a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a halláscsökkenés, a társas elszigeteltség és a túlzott alkoholfogyasztás. A rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő alvás és a szív- és érrendszeri betegségek kezelése az agy egészségét is támogathatja. A hallás- és látásproblémák megfelelő kezelése szintén fontos lehet. Ezek az intézkedések azonban nem garantálják, hogy valakinél nem alakul ki demencia, csupán a befolyásolható kockázatok csökkentésében segíthetnek.
Gyógyítható a demencia?
A legtöbb, fokozatosan előrehaladó demenciát okozó idegrendszeri betegség jelenleg nem gyógyítható véglegesen. Bizonyos gyógyszerek azonban enyhíthetik a tüneteket, illetve egyes betegeknél átmenetileg javíthatják vagy stabilizálhatják a kognitív működést. Az Alzheimer-kór korai szakaszában meghatározott feltételek mellett olyan újabb kezelések is szóba jöhetnek, amelyek a betegség hátterében álló biológiai folyamatokat célozzák, és lassíthatják a romlást. Ezek nem minden beteg számára alkalmasak, és jelentős mellékhatási kockázatokkal is járhatnak. A megfelelő kezelés mellett fontos a mozgás, a szellemi aktivitás, a társas kapcsolatok fenntartása és a biztonságos otthoni környezet kialakítása.
Milyen vizsgálatokkal állapítható meg a demencia?
A demencia diagnózisa több vizsgálat eredményén alapul. Az orvos először részletesen kikérdezi a beteget és lehetőség szerint a hozzátartozókat a memóriazavarról, a viselkedésváltozásokról és a mindennapi tevékenységekben jelentkező nehézségekről. Ezt követően kognitív tesztek segítségével mérheti fel a memória, a figyelem, a tájékozódás és más gondolkodási képességek állapotát. Laboratóriumi vizsgálatokra is szükség lehet például pajzsmirigybetegség vagy B12-vitamin-hiány kizárására. Az agyi CT- vagy MRI-vizsgálat segíthet más elváltozások felismerésében. Bizonyos esetekben speciális biomarker-vizsgálatok is indokoltak lehetnek. Egyetlen egyszerű teszt önmagában nem alkalmas valamennyi demenciatípus biztos azonosítására.
Milyen gyorsan romlik a demenciában szenvedő beteg állapota?
A demencia előrehaladásának sebessége jelentősen eltérhet a különböző betegségek és az egyes betegek között. Alzheimer-kór esetén a tünetek általában fokozatosan, évek alatt súlyosbodnak, míg bizonyos vaszkuláris eredetű esetekben lépcsőzetes állapotromlás is előfordulhat. A betegség lefolyását az életkor, az általános egészségi állapot, a társbetegségek és az alkalmazott kezelések is befolyásolhatják. Fontos tudni, hogy a hirtelen, órák vagy napok alatt kialakuló zavartság nem tekinthető a demencia szokásos előrehaladásának. Ilyenkor fertőzés, kiszáradás, gyógyszermellékhatás, delírium vagy más sürgős kivizsgálást igénylő állapot is állhat a háttérben.
Mit tehetnek a hozzátartozók, ha demenciára gyanakszanak?
Ha egy családtagnál rendszeres feledékenység, tájékozódási nehézség vagy feltűnő viselkedésváltozás jelentkezik, érdemes nyugodtan beszélgetni vele a tapasztalt problémákról, és támogatni az orvosi kivizsgálás megszervezésében. Hasznos lehet konkrét példákat feljegyezni arról, milyen változások történtek, mikor kezdődtek, és mennyire befolyásolják a mindennapi életet. A beteg hibáztatása vagy folyamatos kijavítása fokozhatja a feszültséget, ezért fontos a türelmes, támogató kommunikáció. A korai diagnózis lehetőséget adhat a kezelési terv kialakítására, az önállóságot támogató megoldások bevezetésére és a későbbi gondozási kérdések közös átgondolására.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
