A demencia a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása, ami korlátozza a társas életet és a teljesítőképességet. A demencia a gondolkodás és a memória rosszabbodását, fokozatos elbutulást jelenti.
A demencia nem egyetlen betegség, hanem olyan állapotok gyűjtőfogalma, amelyek hatással vannak a memóriára, a gondolkodásra, a kommunikációra és a mindennapi tevékenységek elvégzésére. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, de számos más betegség is okozhatja, például a vaszkuláris demencia vagy a Lewy-testes demencia.
A demencia tünetei fokozatosan alakulnak ki, és idővel egyre súlyosabbá válnak. A leggyakoribb jelek a következők:
A demenciának több típusa van, amelyek különböző módon érintik az agyat és a beteg viselkedését:
Jelenleg a demencia nem gyógyítható, de bizonyos terápiák lassíthatják a folyamatot és enyhíthetik a tüneteket:
A demencia a memória kimutatható károsodása, a kognitív képességek leépülése. A demenciáknál kiváltó ok alapján elkülönítjük egymástól az elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) formákat. A különböző formák esetén eltérő a kezelés és a prognózis.
Nem, az időskor önmagában nem okoz demenciát. Az öregedéssel járó enyhe memóriazavarok természetesek, de a demencia egy kóros állapot, amely az agy működésének jelentős romlásával jár.
Bár a demencia nem mindig előzhető meg, az egészséges életmód (kiegyensúlyozott étrend, rendszeres testmozgás, dohányzás és alkoholfogyasztás kerülése) csökkentheti a kockázatát. A mentális aktivitás, például olvasás, rejtvényfejtés vagy új készségek tanulása szintén védő hatású lehet.
Bizonyos típusai, például a fiatalkori Alzheimer-kór, örökletes genetikai tényezőkkel is összefügghetnek, de a legtöbb esetben a környezeti és életmódbeli tényezők nagyobb szerepet játszanak.
Ez egyénenként eltérő, de általában évek alatt fokozatosan súlyosbodik. Az Alzheimer-kór például 8-10 év alatt jelentős állapotromlást okozhat, míg más típusok, például a vaszkuláris demencia gyorsabban is előrehaladhat.
Jelenleg nincs gyógymód, de a kutatások folyamatosan zajlanak. Új terápiás lehetőségek, például immunterápiák és gyógyszeres kezelések fejlesztése zajlik, amelyek a jövőben lassíthatják vagy akár megelőzhetik a betegséget.
Igen, a szifilisz okozhat demenciát, de ez ritkán fordul elő, és jellemzően a késői (tercier) szakaszban, a neuroszifilisz formájában jelentkezik. A neuroszifilisz során a Treponema pallidum baktérium az agyat és a gerincvelőt támadja meg, hosszú távon idegszövet-károsodást okozva. Ez a károsodás vezethet mentális funkciók romlásához, például memóriavesztéshez, koncentrációs zavarhoz, ítélőképesség gyengüléséhez melyek a demencia tipikus jelei.
Felhasznált források:
Milyen jelek utalhatnak arra, hogy demenciában élő szerettünk élete végéhez közeledik? A legfrissebb kutatások és hospice-irányelvek adnak választ a nehéz kérdésre.
Csak feledékeny vagyok, vagy ez már a demencia kezdete? Melyek a legelső, legkorábbi jelek, amelyeket nem szabad félreérteni? Mit tehet akkor, ha saját magán vagy közeli hozzátartozóján ilyen kezdeti változásokat vél felfedezni?
Valóban hatásos a közösségi médiában terjedő gyakorlat a demencia kialakulása ellen? Íme, a neurológusok véleménye.
A szülés utáni fáradtságnak tudták be az édesanya feledékenységét.