Állandóan könnyezik az egyik szeme? Több oka is lehet

A könny nem csak akkor jelenik meg, amikor sírunk. A szem felszínét folyamatosan vékony könnyréteg borítja, amely nedvesen tartja és védi a szemet. Normális esetben a könny termelődése és elvezetése egyensúlyban van: amire nincs szükség, az a szem belső sarkánál található apró nyílásokon keresztül a könnyelvezető rendszerbe, végül pedig az orrüreg felé távozik.

Ha ebből a rendszerből valami kibillen, a könny felgyűlhet a szemben, majd kifolyhat a szemhéj szélén. Ennek alapvetően két oka lehet: vagy a szem termel a kelleténél több könnyet, például irritáció miatt, vagy a megtermelt könny nem tud megfelelően elfolyni. Az orvosok a fokozott könnyezést epiphorának nevezik.

Az, hogy csak az egyik szem könnyezik, önmagában nem mondja meg az okot, de tartós, egyoldali panasz esetén különösen fontos lehet megvizsgálni a könnyelvezető rendszert és magát a szemet.

Furcsán hangzik, de a szemszárazság is okozhat könnyezést

Első hallásra ellentmondásnak tűnik: hogyan könnyezhet egy száraz szem? Pedig a szemszárazság egyik tünete éppen a fokozott könnyezés lehet.

A könny nem egyszerűen vízből áll. Több összetevőből felépülő könnyfilm borítja a szem felszínét, amelynek stabilnak kell maradnia két pislogás között. Ha ez a könnyfilm nem megfelelő, vagy túl gyorsan elpárolog, a szem felszíne kiszáradhat és irritálttá válhat. Erre a szervezet fokozott könnytermeléssel reagálhat.

A probléma az, hogy ez a hirtelen termelődő, vizes könny nem feltétlenül oldja meg az eredeti problémát. A szem ezért továbbra is irritált lehet, miközben látszólag éppen az ellenkezője történik annak, amit a „száraz szem” elnevezés alapján várnánk: folyamatosan könnyezik.

Szemszárazságra utalhat, ha a könnyezés mellett égő, szúró vagy homokszemszerű érzést tapasztal, időnként homályossá válik a látása, illetve fényérzékenység jelentkezik. A hosszú képernyőhasználat, a száraz levegő és a könnyfilm összetételének megváltozása egyaránt hozzájárulhat a problémához.

Lehet, hogy valami egyszerűen irritálja a szemét

A szem egyik természetes védekező reakciója a könnyezés. Ha por, füst, szempilla vagy más apró idegen anyag kerül a szem felszínére, a fokozott könnytermelés segíthet eltávolítani azt.

Ez rendszerint átmeneti. Ha azonban az irritáló tényező nem szűnik meg, a könnyezés is tartósabbá válhat. Egy rossz irányba növő szempilla például minden pislogásnál hozzáérhet a szem felszínéhez, így folyamatos irritációt tarthat fenn.

Kontaktlencse-viselés mellett szintén kialakulhat irritáció, különösen akkor, ha a lencse nem illeszkedik megfelelően, túl sokáig marad a szemben, vagy a szem felszíne kiszárad.

A szél, a hideg levegő és a füst is fokozhatja a könnyezést. Ilyenkor azonban általában könnyebb felismerni az összefüggést, mert a panasz bizonyos környezetben jelentkezik vagy erősödik, majd az irritáló hatás megszűnésével enyhül.

A könnycsatorna szűkülete vagy elzáródása is állhat a háttérben

Ha a könny termelődése normális, de nem tud megfelelően elfolyni, felgyűlhet a szemben, majd kifolyhat az arcra. Ennek egyik oka a könnyelvezető rendszer valamely szakaszának beszűkülése vagy elzáródása lehet.

A könny a szem belső sarkánál lévő apró nyílásokon keresztül jut a könnyelvezető rendszerbe, majd végül az orr felé távozik. Ha ezen az útvonalon valahol akadály alakul ki, a folyadék visszatorlódhat.

Felnőttkorban a könnyelvezetés zavara kialakulhat például gyulladás, korábbi fertőzés, sérülés vagy az orr környékét érintő műtét után, és az életkor előrehaladtával is gyakoribbá válhat.

A tartós, egyoldali könnyezés ezért olyan tünet, amelynél a szemész többek között azt is ellenőrizheti, megfelelően átjárható-e a könnyelvezető rendszer.

Váladékozás is társul a könnyezéshez?

A könnycsatorna elzáródása nem feltétlenül csak annyit jelent, hogy folyamatosan könnyes a szem. Előfordulhat ragacsos vagy pörkös váladék is a szemhéjon, illetve a szempillák között.

Ha a pangó könny mellett fertőzés alakul ki, a szem belső sarka környékén fájdalom, duzzanat és bőrpír jelentkezhet, illetve gennyes váladék is megjelenhet. Akut fertőzés esetén akár láz is társulhat a panaszokhoz.

Az ilyen tüneteket nem érdemes otthon kizárólag szemcseppekkel kezelgetni, mert először azt kell tisztázni, mi akadályozza a könny elvezetését, illetve kialakult-e fertőzés.

A szemhéj állása is számít

Ahhoz, hogy a könny megfelelően eljusson a könnyelvezető nyílásokhoz, nemcsak maguknak a könnycsatornáknak kell jól működniük. A szemhéjak helyzete és a pislogás is fontos.

Ha az alsó szemhéj kifelé fordul, nem simul megfelelően a szemhez, így a könnyelvezető nyílás sem kerül megfelelő helyzetbe. A könny emiatt nem tud úgy elfolyni, ahogy kellene, és az arcra csoroghat.

Az ellenkező probléma is gondot okozhat: ha a szemhéj befelé fordul, a szempillák dörzsölhetik a szem felszínét. Ez állandó irritációt, könnyezést, vörösséget és kellemetlen idegentestérzést válthat ki.

Az ilyen szemhéjállási problémák az életkor előrehaladtával gyakoribbá válhatnak, de más okból is kialakulhatnak.

A szemhéjszél gyulladása is okozhatja

A szemhéjszél gyulladása, vagyis a blepharitis szintén járhat könnyezéssel. Ilyenkor a szemhéj széle kipirosodhat, irritálttá válhat, a szempillák tövénél pedig pörkök vagy hámlás jelenhet meg.

A szemhéjakban apró mirigyek találhatók, amelyek olajos anyagot termelnek. Ez az olajos réteg segít lassítani a könny párolgását. Ha ezek a mirigyek nem működnek megfelelően, a könnyfilm instabillá válhat, ami szemszárazsághoz, irritációhoz és ennek következtében fokozott könnyezéshez vezethet.

Ez jól mutatja, hogy az állandó könnyezés mögött sokszor nem túl sok könny termelődése áll, hanem éppen a könnyfilm minőségével van probléma.

Allergia esetén általában más tünetek is vannak

Az allergiás kötőhártya-gyulladás klasszikus tünetei közé tartozik a könnyezés, a viszketés és a szem vörössége. Pollen, poratka, állati eredetű allergének és más környezeti anyagok egyaránt kiválthatják.

Allergia esetén azonban gyakran mindkét szem érintett, és a viszketés különösen jellemző lehet. Emiatt a hosszú ideje fennálló, kizárólag egyoldali könnyezés kevésbé tipikus allergiás panasz, bár önmagában ebből még nem lehet biztos következtetést levonni.

Ha a szemviszketés mellett tüsszögés, orrfolyás vagy orrdugulás is jelentkezik, az allergiás eredet valószínűbbé válhat.

Kötőhártya-gyulladás is kezdődhet az egyik szemen

A kötőhártya gyulladása ugyancsak fokozott könnytermeléssel járhat. Vírusos vagy bakteriális fertőzés esetén előfordulhat, hogy kezdetben csak az egyik szem érintett, később azonban a másikra is átterjed.

A könnyezés mellett vörösség, égő vagy szúró érzés és váladékozás is jelentkezhet. A váladék jellege eltérő lehet, és önmagában nem mindig lehet belőle biztosan megállapítani, hogy vírusos vagy bakteriális fertőzésről van-e szó.

Fertőzés gyanúja esetén különösen fontos a kézmosás, a szem dörzsölésének kerülése, valamint az, hogy ne használjon másokkal közös törölközőt vagy szemkörnyéki kozmetikumokat.

A szaruhártya apró sérülése is erős könnyezést válthat ki

A szem elülső, átlátszó felszíne, a szaruhártya rendkívül érzékeny. Egy apró karcolás is intenzív könnyezést, fájdalmat, idegentestérzést és fényérzékenységet okozhat.

Szaruhártya-sérülést okozhat például egy porszem, homokszem, köröm, növényi rész vagy a kontaktlencse nem megfelelő használata. Az érintett sokszor úgy érzi, mintha valami továbbra is a szemében lenne, akkor is, ha az eredeti idegen test már nincs ott.

Ha a könnyezés hirtelen kezdődött, fájdalommal és erős fényérzékenységgel jár, különösen fontos a szemészeti vizsgálat.

Miért fontos, ha csak az egyik szem könnyezik?

A kétoldali könnyezés hátterében gyakran olyan tényezők állnak, amelyek mindkét szemet érintik, például allergia, száraz levegő vagy szemszárazság. Az egyoldali panasz ezzel szemben felvethet helyi problémát is: például könnycsatorna-szűkületet, szemhéjállási eltérést, idegen testet vagy az egyik szem felszínének irritációját.

Ez nem jelenti azt, hogy az egyoldali könnyezés szükségszerűen komoly betegséget jelez. Inkább azért érdemes komolyan venni, mert ha hetekig fennáll, érdemes megtalálni az okát ahelyett, hogy egyszerűen „érzékeny szemnek” könyvelnénk el.

Hogyan derül ki, mi okozza?

A szemészeti vizsgálat során nemcsak azt nézik meg, mennyire könnyezik a szem. Ellenőrizhető a szem felszíne, a szaruhártya, a kötőhártya, a szemhéjak helyzete és a könnyfilm állapota is.

Ha felmerül a könnyelvezetés zavara, annak működését külön is vizsgálhatják. Bizonyos vizsgálatoknál festékes szemcseppel figyelhető meg, milyen gyorsan ürül ki a könny a szemből. Szükség esetén a könnyelvezető rendszer átjárhatóságát is ellenőrizhetik, és egyes esetekben további képalkotó vagy fül-orr-gégészeti vizsgálatra is szükség lehet.

A kezelés mindig attól függ, mi okozza a panaszt. Szemszárazság esetén egészen más megoldásra van szükség, mint allergia, fertőzés, szemhéjállási probléma vagy elzáródott könnycsatorna esetén.

Mikor kell szemészhez fordulni?

Ha a könnyezés csak rövid ideig tart, és egyértelműen szélhez, hideghez vagy átmeneti irritációhoz kapcsolódik, rendszerint nincs ok aggodalomra. A tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő, főleg egyoldali könnyezést azonban érdemes szemésszel kivizsgáltatni.

Különösen fontos orvoshoz fordulni, ha a könnyezés mellett fájdalom, jelentős vörösség, duzzanat, gennyes váladékozás vagy látásromlás jelentkezik. Fényérzékenység, sérülés vagy idegen test gyanúja esetén szintén indokolt lehet a gyors vizsgálat.

Az állandóan könnyező szem tehát nem feltétlenül azért „vizes”, mert túl sok könnyet termel. Lehet, hogy a szem éppen száraz és irritált, de az is előfordulhat, hogy a könny normális mennyiségben termelődik, csak nem tud megfelelően elfolyni. Ha pedig hosszabb ideje mindig ugyanaz a szem könnyezik, érdemes kideríteni, melyik folyamat zavara áll a háttérben.

Ez is érdekelheti

Fájó, vörös szem: vastagbélgyulladás is állhat a háttérben

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!