Apró jelek a kézen: az orvos szerint így is kiszúrható a májkárosodás
A legtöbben nem is foglalkoznak az ilyen tünettel, pedig előre jelzi, ha a máj nem működik megfelelően.
Amikor májproblémákra gondolunk, legtöbbször a fáradtság, az emésztési panaszok vagy a sárgaság jut eszünkbe. Kevesen tudják azonban, hogy a test már jóval a súlyos tünetek előtt figyelmeztethet – méghozzá olyan helyeken, ahol talán sosem keresné: a kezén, a körmein, sőt, az ujjbegyein is.
Hogyan üzenhet a májunk a tenyerünk és a körmünk állapotával?
A máj több mint 500 feladatot lát el a szervezetben – méregtelenít, szabályozza a vércukorszintet, lebontja a hormonokat, irányítja a zsíranyagcserét, sőt, még az immunrendszer működésébe is beleszól. Csakhogy van egy tulajdonsága, ami egyszerre áldás és átok: ritkán jelez fájdalommal.
Amikor stressz éri, vagy küzdeni kezd a felesleges zsírraktározással, nem azonnal fájdalommal jelez, csupán finom változások formájában, gyakran olyan helyeken, ahol a legkevésbé számítanánk rájuk. Ez azt jelenti, hogy a májkárosodás sokszor már akkor is előrehaladott lehet, amikor még semmi sem fáj – de a test már közben is kommunikál, csak másképp.
Egy kanadai belgyógyász és reumatológiai szakértő, Dr. Siobhan Deshauer (Violin MD), aki több mint 1,2 millió követő bizalmát érdemelte ki a YouTube-on, elmagyarázza, hogy a kézben bekövetkező apró változások is figyelmeztető jelei lehetnek annak, hogy a máj nem megfelelően működik.
Mit mondanak a legfrissebb kutatások ezekről a jelzésekről?
A májbetegségek gyakran nem fájdalmasan, hanem látható, finom jelekkel jelentkeznek – sokszor a kézünkön. A tenyér pirossága, a tenyérbehúzódás, és a körmök elváltozásai valóban (Muehrcke‑, Terry‑, klub‑) korai figyelmeztető jelzések lehetnek. Ezek felismerése lehetőséget ad a korai beavatkozásra és hatékony életmódbeli változtatásra – a máj egészsége érdekében.
Palmaris eritéma – tenyérvörösség
A hüvelykujj és a kisujj alatti párnákon megjelenő élénkpiros elszíneződés az egyik leggyakoribb korai jel lehet. Ezt a tünetet „palmaris eritémának” nevezi az orvostudomány, és kutatások szerint a krónikus májbetegségben szenvedők mintegy 23%-ánál előfordul.
Az ok nem pusztán a hormonális változásokban (ösztrogénszint-emelkedés) keresendő, hanem az értágító hatású nitrogén-oxid fokozott jelenlétében is, amely a májbetegségek során gyakran emelkedik. A legújabb elméletek szerint ez az értágítás hozza létre a jellegzetes piros színt a tenyéren.
Figyelem: ha a pirosság nem múlik el benyomásra, és nem köthető fizikai igénybevételhez, érdemes kivizsgáltatni.
Tenyérbehúzódás – Dupuytren-kontraktúra
A tenyér kötőszöveteinek megvastagodása és az ujjak behajlása is figyelmeztető lehet. A jelenséget Dupuytren-kontraktúrának hívjuk, és gyakran jelenik meg májcirrózisban szenvedőknél, különösen azoknál, akik hosszú távon fogyasztottak alkoholt.
A folyamat lassú, fájdalmatlan, de fokozatosan rontja a kéz mozgékonyságát. A Physical Diagnosis PDX leírása szerint ez a jelenség különösen gyakori azoknál, akiknél a kötőszövetek anyagcseréje és regenerációja zavart szenved.
Körömjelek: fehér csíkoktól sárgás, sápadt színű körmökig
A májbetegségek következtében romlik a fehérjeszintézis és az anyagcsere – ezek hatása pedig sokszor a körmökön is jól látható. Néhány tipikus jel:
- Muehrcke-vonalak: párhuzamos fehér csíkok a körömágyban, amelyek nem nőnek ki a körömmel együtt, és nyomásra elhalványulnak. Ezek a vonalak az alacsony albuminszint jelei, ami gyakori májelégtelenségben.
- Terry-köröm: a köröm szinte teljes felülete sápadt, csupán a szélén marad egy rózsaszínes sáv. Ez is alacsony albumin és magas bilirubin szinttel járó állapotokra jellemző.
- Klub-köröm: az ujjbegyek kiszélesednek, a körmök megdomborodnak. Ez a változás a kötőszövetek oxigénhiányos állapotára utal, amely előfordulhat előrehaladott májcirrózis esetén is.
Asterixis – „csapkodó kéz” tremor
Az egyik leginkább árulkodó idegrendszeri jelenség, amikor az ember nyújtott kézzel tartja magát, és a keze hirtelen csapkodó mozdulatokba kezd. Ezt a tünetet asterixisnek hívják, és súlyos májelégtelenségnél, amikor az agyat már az ammónia és egyéb méreganyagok terhelik, gyakran megfigyelhető.
Egy 2019-es tanulmány szerint azoknál a cirrhosisos betegeknél, akiknél 30 másodperc alatt több mint 15 ilyen „csapkodás” volt észlelhető, sokkal nagyobb eséllyel következett be kórházi visszautalás, mint azoknál, akiknél ez a szám kevesebb volt. Ez a tünet tehát nem csupán jelenlétében, hanem prognosztikai értékében is kiemelkedő.
Zsírmáj visszafordítása: van-e remény rá?
A 2025-ös EASL Kongresszuson bemutatott adatok alapján először sikerült olyan terápiával visszafordítani a MASH (gyulladásos zsírmáj) okozta korai cirrózist, amely az életmódbeli változásokkal kombinált gyógyszeres kezelést alkalmazta.
Új eszközök is megjelentek:
- LiverMultiScan: MRI-alapú vizsgálat, amely non-invazívan képes felismerni a máj zsírosodását és kötőszövetes elváltozásait.
- HRX215 (MKK4-inhibitor): állatkísérletekben elősegítette a májsejtek regenerációját – emberi klinikai tesztelése jelenleg is folyik.
Mit tegyen, ha gyanús jeleket lát?
Ha a fentiek közül akár csak egy-két tünetet is észlel magán, a legfontosabb lépés a májfunkciók kivizsgálása. Ez történhet:
- laborvizsgálatokkal: albumin, GPT, GOT, bilirubin, ammónia
- képalkotással: hasi ultrahang vagy MRI (LiverMultiScan)
- életmódbeli beavatkozással: mediterrán étrend, testsúlycsökkentés, alkohol elhagyása
Az életmód döntő jelentőségű: a Cleveland Clinic szerint már 10%-os testsúlycsökkenés is jelentősen csökkentheti a májban lerakódó zsírt, ezzel javítva a szerv működését.
Májkárosodás, májzsugorodás: több betegség végstádiumára is jellemző
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!