Az ödéma a szövetekben felhalmozódó folyadék következménye, amely duzzanatot okoz.
A végtagokon jelentkező ödéma (oedema extremitatum) gyakori tünet, amely számos egészségügyi állapothoz köthető, a banális okoktól a súlyos betegségekig. A duzzanat érintheti a lábakat, bokákat, karokat vagy kezeket, és lehet átmeneti vagy tartós jellegű. A pontos okok megértése és az időben történő kezelés elengedhetetlen a súlyos szövődmények elkerüléséhez.
Mi az ödéma és hogyan alakul ki?
Az ödéma a folyadék kóros felhalmozódása az extracelluláris térben, azaz a sejtek közötti szövetekben. Ez a következő mechanizmusok miatt történhet:
Fokozott kapilláris nyomás – például szívbetegség vagy vénás elégtelenség következtében.
Csökkent onkotikus nyomás – amikor a vér fehérjeszintje alacsony (például májbetegség vagy alultápláltság esetén).
Nyirokrendszeri problémák – amikor a nyirokelvezetés akadályozott (pl. daganat, fertőzés vagy nyiroködéma esetén).
Gyulladásos vagy allergiás reakciók – amikor a szervezet fokozott érfal-permeabilitással reagál.
Az ödéma nem egy betegség, hanem egy tünet. Az ödémás láb jelensége mögött több dolog is meghúzódhat, többek között szív- és érrendszeri, vese- vagy endokrinológiai betegségek is állhatnak.
Forrás: shuttertock.com
Milyen betegségekre utalhat a végtagokon megjelenő ödéma?
A végtagi ödéma sokféle állapotot jelezhet, amelyeket az alábbi főbb kategóriákba sorolhatunk:
Keringési rendszer betegségei
Szívbetegség (szívelégtelenség): a szív nem képes megfelelően pumpálni a vért, ezért a vénás rendszerben folyadékpangás alakul ki. A szívelégtelenség egyik jellemző tünete a boka és lábszár ödémája, amely gyakran estére rosszabbodik.
Vénás elégtelenség, visszérbetegség. ha a vénák nem képesek hatékonyan visszavezetni a vért a szív felé, a vénás nyomás növekszik, ami folyadékszivárgáshoz és duzzanathoz vezethet.
Mélyvénás trombózis (DVT): az egyik legsúlyosabb ok, amely egyoldali lábödémát okozhat. A trombus (vérrög) elzárhatja a vénát, akadályozva a vér visszaáramlását.
Az ödéma kialakulása, az ödémás láb jelzi a létfontosságú szervek elégtelen működését, de allergiás reakciók, illetve fertőző betegségek következtében is kialakulhat. Ödéma akkor jön létre, ha felbomlik a szövetközti folyadék termelésének és elvezetésének egyensúlya, emiatt pedig a szövetek közötti térben visszamarad a folyadék és vizenyő keletkezik.
Forrás: shuttertock.com
Nyirokrendszeri problémák
Nyiroködéma (lymphedema): a nyirokkeringés zavara miatt a folyadék nem tud megfelelően elvezetődni. Gyakran daganatos betegségek után, nyirokcsomó-eltávolítást vagy sugárkezelést követően alakul ki.
Elephantiasis (krónikus nyiroködéma súlyos formája): ez egy előrehaladott állapot, amely extrém végtagduzzanatot okoz.
Máj- és vesebetegségek
Májcirrózis: a máj fehérjetermelési zavara csökkenti a vérplazma onkotikus nyomását, ami ödémához vezethet.
Nefrotikus szindróma és krónikus vesebetegség: a vese nem tudja megfelelően szabályozni a folyadékháztartást, amely végtagi ödémához vezethet.
Hólyagrák: különösen az alsó végtagokon, akkor jelentkezhet, ha a daganat nyirokutakat nyom el vagy áttéteket képez, például a nyirokcsomókban vagy a medencében.
Endokrin és anyagcsere betegségek
Pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis): a myxoedema egy speciális ödéma, amely a hypothyreosis egyik jellemző tünete, és a bőr megvastagodásával is járhat.
A legtöbbször sószegény diétát, vízhajtó hatású ételek (pl. görögdinnye, ananász, spárga, hagyma) fogyasztását, kiegyensúlyozott, megfelelő mennyiségű folyadékbevitelt és rendszeres sportot javasolnak a pácienseknek. Esetenként kompressziós kötést is alkalmaznak.
A nyiroködéma a kézfejen, kézháton, továbbá az ujjakon, illetve lábujjakon jelenhet meg először, innen terjed ezt követően a csuklón át a karok, illetve a bokán át a combok irányába.
Forrás: shuttertock.com
1. Házilagos módszerek
Mozgás és lábtorna – Serkenti a vér- és nyirokkeringést.
Lábak megemelése – Fekvő helyzetben a láb felemelése csökkentheti az ödémát.
Kompressziós harisnya viselése – Segít a vénás és nyirokkeringés támogatásában.
Sószegény étrend – A túlzott sóbevitel vízvisszatartást eredményezhet.
2. Orvosi kezelési lehetőségek
Gyógyszeres kezelés
Diuretikumok (vízhajtók) – Szívelégtelenség, vesebetegség vagy májcirrózis esetén segítenek eltávolítani a felesleges folyadékot.
Véralvadásgátlók – Mélyvénás trombózis esetén szükségesek.
Hormonpótlás vagy pajzsmirigy-kezelés – Hypothyreosis esetén.
Fizikoterápia és nyirokdrenázs – Nyiroködéma kezelésére alkalmazott speciális masszázstechnikák.
Sebészeti beavatkozás – Vénás elégtelenség vagy daganatok esetén lehet szükséges.
Gyakori kérdések a végtagi ödémáról
A végtagi ödéma egy gyakori tünet, amely számos betegséghez kapcsolódhat, az ártalmatlan okoktól a súlyos kórképekig. Ha az ödéma tartósan fennáll, fájdalommal vagy egyéb tünetekkel társul, mindenképpen orvosi kivizsgálás szükséges.
Mikor kell orvoshoz fordulni ödéma esetén?
Ha az ödéma:
Hirtelen jelentkezik és fájdalmas.
Csak az egyik lábon vagy karon alakul ki (DVT gyanúja!).
Légszomjjal, mellkasi fájdalommal társul (szív- vagy tüdőprobléma jele lehet).
Hosszú ideig fennáll vagy fokozódik.
Milyen vizsgálatok szükségesek végtagi ödéma esetén?
A dialízis önmagában általában nem okoz végtagödémát, sőt, inkább csökkenti azt, mivel célja a felesleges folyadék eltávolítása a szervezetből. Azonban bizonyos esetekben előfordulhat, hogy ödéma jelentkezik dialízis alatt vagy után, például ha nem sikerül eltávolítani elegendő folyadékot,ha szív- vagy májbetegség is fennáll vagy ha az érszűkület akadályozza a megfelelő keringést.