A dialízis (vértisztítás, hemodialízis/peritoneális dialízis) egy orvosi kezelés, amelyet a veseműködés károsodása vagy teljes leállása esetén alkalmaznak.
A dialízis olyan orvosi eljárás, amely a károsodott veseműködés pótlását szolgálja. Segítségével a szervezetből eltávolíthatók a felhalmozódott méreganyagok, a felesleges folyadék és a sók, amikor a vesék már nem képesek ezt önállóan elvégezni. Krónikus veseelégtelenség esetén a dialízis életmentő lehet, és hosszú távon is szükségessé válhat. Akut veseelégtelenségben pedig átmeneti megoldásként alkalmazzák, amíg a vesefunkció helyre nem áll.
A dialízis célja, hogy részben vagy teljesen átvegye a vesék feladatát, különösen a vér méregtelenítését, valamint a szervezet folyadék- és ásványianyag-egyensúlyának fenntartását. Két fő típusa ismert:
Mindkét módszer célja, hogy eltávolítsa az anyagcsere során keletkező salakanyagokat – például a karbamidot és a kreatinint –, valamint a felesleges folyadékot a szervezetből.
A dialízis elsősorban krónikus veseelégtelenségben válik szükségessé, amikor a vesék már nem képesek megfelelően működni. Akut vesekárosodás esetén pedig átmeneti megoldásként szolgálhat, amíg a vesefunkció helyre nem áll.
A dialízis során egy gép vagy speciális testfolyadék (a hasüregben) segít eltávolítani a vérből a felesleges méreganyagokat és folyadékokat. A kezelés két fő formája:
A hemodialízis során a vér egy gépen keresztül áramlik, ahol egy szűrő (dializátor) eltávolítja a méreganyagokat, a felesleges folyadékot és az elektrolitokat. A vért a testből egy dialízis-gépre vezetik, amely kiszűri a salakanyagokat és visszajuttatja a tisztított vért a keringésbe.
A peritoneális dialízis során a hasüregben lévő hashártyát (peritoneum) használják természetes szűrőként. Egy katéter segítségével dializáló folyadékot (dializátumot) juttatnak a hasüregbe, amely felszívja a felesleges salakanyagokat és folyadékot a vérből. Ezután a folyadékot leeresztik a hasüregből.
A dialízist elsősorban a krónikus veseelégtelenség és az akut vesekárosodás esetén alkalmazzák, amikor a vesék már nem képesek megfelelően ellátni a méreganyagok és a felesleges folyadékok eltávolítását a szervezetből.
A krónikus veseelégtelenség fokozatosan alakul ki, általában több éven át, és különböző okai lehetnek, például cukorbetegség, magas vérnyomás, krónikus vesegyulladás (glomerulonefritisz) vagy policisztás vesebetegség. Amikor a veseműködés 10-15%-ra csökken, dialízisre van szükség a méreganyagok eltávolításához és a folyadékegyensúly fenntartásához.
Az akut vesekárosodás gyorsan alakul ki, például súlyos fertőzések, mérgezések, gyógyszermellékhatások vagy súlyos kiszáradás következtében. Ilyen esetekben a dialízis átmeneti megoldásként szolgálhat, amíg a vesék helyre nem állnak, vagy amíg más kezelések hatékonyak lesznek.
A dialízist sürgősségi helyzetekben is alkalmazzák, például súlyos mérgezések vagy gyógyszertúladagolások esetén. Ilyen esetekben a dialízis segíthet gyorsan eltávolítani a mérgező anyagokat a vérből.
Dialízist alkalmaznak azoknál a betegeknél is, akik szívelégtelenség vagy más betegségek miatt súlyos folyadékvisszatartást szenvednek. Ilyenkor a dialízis segít eltávolítani a felesleges folyadékot, amely megterhelheti a szívet és a tüdőt.
A dialízis (hemodialízis és peritoneális dialízis) életmentő kezelés, amely nélkülözhetetlen a krónikus és akut veseelégtelenségben szenvedő betegek számára. A dialízis pótolja a veseműködést, eltávolítja a méreganyagokat és a felesleges folyadékot, így javítja a betegek életminőségét. Mindkét típusnak vannak előnyei és kockázatai, de megfelelő orvosi felügyelet mellett hosszú távon is hatékonyan fenntartható a betegek életminősége.
Két fő típusa van:
A hemodialízist általában heti három alkalommal, egy-egy 4-5 órás kezeléssel végzik. A peritoneális dialízis gyakrabban, akár napi több alkalommal is szükséges lehet, attól függően, hogy milyen módszert alkalmaznak.
A dialízis maga nem fájdalmas, de a tű beszúrása a hemodialízis során kellemetlen lehet. Peritoneális dialízis esetén a katéter behelyezése után általában nincs fájdalom, de néha enyhe hasi diszkomfort jelentkezhet. A kezeléssel járó mellékhatások, mint például az izomgörcsök vagy a vérnyomás ingadozása, szintén kellemetlenséget okozhatnak.
Nem, a dialízis nem gyógyítja meg a veseelégtelenséget, csak átmeneti vagy tartós helyettesítő kezelésként szolgál. Az egyetlen végleges megoldás a veseátültetés, ha a beteg állapota és körülményei ezt lehetővé teszik.
A dialízis során előfordulhatnak mellékhatások, például:
Igen, a megfelelő kezelés és életmódbeli alkalmazkodás mellett a betegek aktív életet élhetnek. Fontos a megfelelő diéta, a folyadékbevitel kontrollálása, és a rendszeres orvosi ellenőrzés. A munkavégzés és az utazás is megoldható, ha a beteg figyelembe veszi a dialízis időbeosztását.
A dializált betegeknek speciális étrendet kell követniük, amely általában:
Ha a beteg krónikus veseelégtelenségben szenved, akkor a dialízis élethosszig tartó kezelés lehet, amíg nem kerül sor veseátültetésre. Akut veseelégtelenség esetén a dialízis csak ideiglenes megoldás, amíg a vesefunkció helyre nem áll.
A dialízis biztonságos eljárás, de mint minden orvosi kezelésnek, ennek is vannak kockázatai. A rendszeres orvosi ellenőrzés és az előírások betartása mellett a szövődmények minimalizálhatók. Fontos a megfelelő higiéniás előírások betartása és a fertőzések elkerülése.
Igen, bizonyos feltételek mellett. A peritoneális dialízist általában otthon végzik, míg a hemodialízist egyes esetekben otthon is el lehet végezni, megfelelő felszereltség és képzés mellett. Az otthoni dialízis nagyobb rugalmasságot biztosít, de komoly felelősséget igényel.
A dialízis költségeit általában az egészségbiztosítás fedezi. Magyarországon a dialízis közfinanszírozott, vagyis a betegek számára az állami egészségügyi ellátás részeként ingyenesen hozzáférhető.
Igen, toxikus sokk szindróma (TSS) esetén bizonyos helyzetekben szükség lehet dialízisre. A TSS súlyos formájában a sokk és a szervek elégtelen perfúziója miatt kialakulhat akut veseelégtelenség, amikor a vesék már nem képesek a szervezetből eltávolítani a méreganyagokat és a felesleges folyadékot. Ilyenkor a hemodialízis vagy más vesehelyettesítő kezelés életmentő lehet. A dialízis mellett a kezelés része a folyadékpótlás, elektrolit- és vérnyomás-stabilizálás, valamint a fertőzés célzott antibiotikumos kezelése.
Felhasznált források: