Duzzanat

Ebben az esetben egy adott szerv vagy szövet kóros mértékben megnagyobbodik, ami mögött gyakran gyulladásos folyamat, folyadékfelhalmozódás, fertőzés vagy akár daganatos elváltozás áll. A duzzanat tehát nem önálló probléma, hanem egy figyelmeztető jel, amely arra utal, hogy a szervezet valamilyen kóros folyamattal küzd – ezért fontos a kiváltó ok mielőbbi tisztázása és kezelése.

Mi a duzzanat, csomó?

A testünkben tapintható duzzanatok vagy csomók gyakran ijesztőek lehetnek, főként ha hirtelen jelennek meg, vagy megváltoznak az alakjuk, méretük. Fontos tudni azonban, hogy ezek az elváltozások nem minden esetben jelentenek rosszindulatú folyamatot.

A tumor szót a köznyelvben gyakran a daganat szinonimájaként használják, de orvosi értelemben a tumor bármilyen kóros méretbeli növekedést jelent, nemcsak daganatos elváltozást. A duzzanat tehát egy tünet, amelyet többféle folyamat okozhat, és mindig egy másik probléma jele.

A duzzanat általában egy adott testrészen helyezkedik el, és változó méretű lehet. Attól függően, hogy mi okozza, a duzzanat fájdalmas vagy fájdalommentes, lágy vagy kemény tapintású lehet.

A duzzanatok két alapvető típus különböző folyamatokat tükröz

1. 1 Jóindulatú (benignus) duzzanat: általában nem terjed más szövetekre, és nem jelent közvetlen életveszélyt. Példák erre a ciszta, lipóma (zsírdaganat) vagy fibróma (kötőszöveti daganat).
2. 2 Rosszindulatú (malignus) duzzanat: ez a fajta duzzanat daganatos sejteket tartalmaz, amelyek hajlamosak a gyors növekedésre, és áttétet képezhetnek más szervekre. Ez a típus rákos daganatra utalhat, például a bőrrák, tüdőrák vagy vastagbélrák esetén.

Mi okozhat duzzanatokat? Ezek a leggyakoribb okai

Hogy kiderüljön, milyen elváltozásokkal is állunk szemben, az lágyrészultrahanggal megállapítható, mely során képet kaphatunk a bőr alatt kitapintható csomók, a felületes elváltozások és az izmok szerkezetéről.

Forrás: shuttertock.com

---

Gyulladásos folyamatok

Mi történik ekkor? A test egy gyulladásos reakcióval válaszol egy fertőzésre, sérülésre vagy irritációra, amely megnövekedett véráramláshoz és a szövetek közötti folyadék felhalmozódásához vezet. Ez okozza a duzzanatot.

Példák:

• Arthritisz: az ízületek gyulladása, amely fájdalommal és duzzanattal jár.
• Cellulitisz: a bőr mélyebb rétegeinek fertőzése, amely duzzanatot és bőrpírt okoz.

Folyadékfelhalmozódás (ödéma)

Mi történik ekkor? Az ödéma akkor alakul ki, amikor a szervezetben túl sok folyadék gyűlik fel, ami leggyakrabban a lábakban, bokákban vagy a tüdőben jelenik meg. Ezt szív-, vese- vagy májproblémák is okozhatják.

Példák:

• Szívelégtelenség: a szív gyengén pumpálja a vért, ami folyadékfelhalmozódást eredményez, leggyakrabban a végtagokban.
• Vesebetegségek (akut/krónikus): a vese nem képes megfelelően eltávolítani a felesleges folyadékot a szervezetből.

Daganatos betegségek (tumorok)

Mi történik ekkor? A daganatos sejtek kontrollálatlan növekedése egy tömeget, azaz tumort hoz létre. A tumor lehet jóindulatú (nem rákos) vagy rosszindulatú (rákos).

Példák:

• Lipóma: zsírszövetből kialakuló, jóindulatú daganat, amely általában fájdalommentes.
• Rákos daganatok: a rosszindulatú tumorok, mint például a tüdőrák vagy a vastagbélrák, kontrollálatlan sejtosztódás következtében alakulnak ki.

Fertőzések

Mi történik ekkor? Fertőzések során a kórokozók (baktériumok, vírusok) okozta gyulladás helyi duzzanatot okozhat. Az immunrendszer reagál a fertőzésre, amely során fehérvérsejtek gyülekeznek a fertőzött területre, gyulladást és duzzanatot okozva.

Példák:

• Tályog: gennyel teli üreg, amely egy fertőzés következtében alakul ki.
• Lymphadenitis: a nyirokcsomók fertőzése, amely duzzanattal és fájdalommal jár.

Sérülések

Mi történik a szervezetben ekkor? Sérülések, például rándulások, zúzódások vagy csonttörések után a sérült szövetek duzzadnak a sérülés következtében bekövetkező folyadékfelhalmozódás miatt.

Példák:

• Bokarándulás: az ínszalagok sérülése, amely helyi duzzanattal jár.
• Zúzódások: vérömleny és duzzanat a szövetek között.

Milyen betegségekre utalhat a duzzanat?

A duzzanat a test egy adott részének megdagadása, amely folyadékgyülem, gyulladás, vérömleny vagy szövetburjánzás következtében alakulhat ki.

A csomó egy jól körülhatárolható, tapintható képlet a bőr alatt vagy a test mélyebb rétegeiben, amely lehet lágy vagy kemény, mozgatható vagy fixált.

Gyulladásos betegségek

Arthritisz: az ízületek gyulladása, amely duzzanattal és fájdalommal jár.

Bursitisz: az ízületek körüli nyáktömlők gyulladása.

Autoimmun betegségek: például reumás ízületi gyulladás, ahol az immunrendszer megtámadja a saját szöveteket, duzzanatot és fájdalmat okozva.

Fertőző betegségek

Bakteriális fertőzések: például a cellulitisz, amely mély bőrfertőzés.

Virális fertőzések: például mumpsz esetén érzékeny duzzanat alakul ki az egyik vagy mindkét orcán a fülek magasságában.

Tályogok: gennyképződés a szövetekben, amely fájdalmas duzzanattal jár.

Rákos megbetegedések

Jóindulatú daganatok: például a lipóma (zsírdaganat) vagy a fibroma (kötőszöveti daganat), amelyek nem terjednek a test más részeire.

Rosszindulatú daganatok: a daganatos betegségek, mint a melanoma, tüdőrák, vastagbélrák, amelyek áttétet képezhetnek más szervekbe.

Szív-, vese- és májbetegségek

Szívelégtelenség: a szív nem képes megfelelően pumpálni a vért, ami duzzanathoz vezethet a végtagokban (ödéma).

Vesebetegség: a vese elégtelen működése miatt folyadék halmozódik fel a szervezetben, duzzanatot okozva.

Májbetegségek: cirrózis vagy májelégtelenség szintén folyadékfelhalmozódással járhat, különösen a hasüregben (ascites).

Hogyan diagnosztizálják a duzzanat okát?

A duzzanat diagnosztizálása számos tényezőtől függ, beleértve a duzzanat helyét, jellegét és a kísérő tüneteket. Az orvos általában fizikális vizsgálatot végez, majd szükség szerint további vizsgálatokat ír elő:

• Képalkotó vizsgálatok: ultrahang, röntgen, CT vagy MRI a duzzanat okának felderítésére.
• Vérvizsgálatok: gyulladásos jelek, fertőzések vagy daganatos elváltozások kimutatására.
• Biopszia: ha daganatos elváltozás gyanúja merül fel, a szövetmintavétel segíthet a diagnózis pontosításában.

A duzzanatok kezelési lehetőségei

A kezelés az alapbetegségtől függ:

1. 1 Gyulladáscsökkentők: ízületi gyulladás vagy sérülések esetén gyulladáscsökkentő gyógyszereket alkalmaznak. Ezek általában a fájdalmat is csökkentik.
2. 2 Antibiotikumok: fertőzés okozta duzzanat esetén antibiotikumokat írnak fel a fertőzés megszüntetésére.
3. 3 Sebészeti beavatkozás: daganatos elváltozások vagy súlyos esetekben, például epekövek vagy daganatok eltávolítására sebészeti beavatkozásra lehet szükség.
4. 4 Folyadékkezelés: ödéma esetén diuretikumokat (vízhajtókat) alkalmaznak a felesleges folyadék eltávolítására.

Összegezve

A duzzanat – orvosi értelemben tumor – olyan tünet, amely mögött számos eltérő ok húzódhat meg. Kialakulhat gyulladás, fertőzés, folyadékfelhalmozódás, de akár daganatos elváltozás is állhat a háttérben. Mivel a duzzanat önmagában nem árul el mindent az okokról, a pontos diagnózis felállítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az alapbetegséget időben felismerjék.

A megfelelő kezelés megválasztása attól függ, mi idézi elő a szöveti megnagyobbodást. Éppen ezért fontos, hogy ne halogassa az orvosi vizsgálatot: az időben megkezdett beavatkozás nemcsak a tüneteket enyhítheti, hanem hozzájárulhat a szövődmények megelőzéséhez is – ezzel jelentősen javítva a beteg gyógyulási esélyeit.

Gyakori kérdések a duzzanatokról, csomókról

Még mielőtt bárki is a legrosszabbra gondolna, pedig érdemes tudni, hogy hasonló elváltozásokat számtalan dolog okozhat, és hátterében gyakran ártalmatlan izomcsomók, illetve zsírcsomók állnak.

Forrás: shutterstock.com

---

Mi okozhat duzzanatot?

A duzzanat számos különböző okból alakulhat ki, beleértve:

• Gyulladás (pl. ízületi gyulladás vagy fertőzés).
• Folyadékfelhalmozódás (pl. szívelégtelenség, veseproblémák, ödéma).
• Daganatok (jóindulatú vagy rosszindulatú).
• Sérülések (pl. rándulások, zúzódások, csonttörések). A duzzanat hátterében tehát gyulladásos, fertőző, daganatos vagy mechanikai tényezők is állhatnak.

Mikor kell orvoshoz fordulni mindenképp?

Ha a duzzanat hirtelen, fájdalommal vagy lázzal jár, vagy ha a duzzanat nem múlik el néhány nap után, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Azonnali orvosi ellátás szükséges, ha a duzzanat:

• Fájdalmas, forró vagy piros.
• Gyorsan növekszik.
• Légszomjat, mellkasi fájdalmat, vagy szívproblémákat okoz (pl. ödéma esetén).
• Fertőzés jeleit mutatja (pl. tályog, nyirokcsomó-duzzanat). Ha a duzzanat nem tűnik el magától, alapos kivizsgálásra van szükség.

A duzzanat mindig rákot jelez?

Nem, a duzzanat nem mindig utal rákra. Sok duzzanat jóindulatú, például zsírdaganatok (lipómák) vagy ciszták. Azonban ha a duzzanat kemény, fájdalmatlan, és gyorsan növekszik, érdemes orvoshoz fordulni, hogy kizárják a rosszindulatú daganatokat. Végbél tájékon is jelentkezhet duzzanat, aranyeres csomó következtében. De itt is fontos kizárni a rosszindulatú elváltozásokat, akkor is, ha már igazolódott az aranyér jelenléte. A diagnózis érdekében képalkotó vizsgálatok és esetenként biopszia is szükséges lehet.

Hogyan állapítják meg, hogy a csomó, duzzanat jóindulatú vagy rosszindulatú?

Az orvosok először fizikális vizsgálattal megpróbálják meghatározni a duzzanat jellegét. A további diagnosztikai lépések lehetnek:

• Képalkotó vizsgálatok, például ultrahang, röntgen, CT vagy MRI, amelyek részletes képet adnak a duzzanat szerkezetéről és elhelyezkedéséről.
• Biopszia, amely során egy kis szövetmintát vesznek a duzzanatból, hogy mikroszkóppal megvizsgálják a sejteket, és meghatározzák, hogy azok jóindulatúak vagy rosszindulatúak. Ezek a vizsgálatok segítenek a diagnózis felállításában, és az orvos az eredmények alapján dönt a kezelésről.

Mi a különbség a jóindulatú és rosszindulatú csomók, duzzatantok között?

A jóindulatú daganatok nem rákosak, nem terjednek a test más részeire, és általában nem jelentenek közvetlen életveszélyt. Ezek lassan nőnek, és gyakran nem is igényelnek kezelést, hacsak nem okoznak kellemetlenséget vagy nyomást a környező szövetekre. A rosszindulatú daganatok ezzel szemben gyorsan növekednek, beszűrődhetnek a környező szövetekbe, és áttéteket képezhetnek a test távoli részein. Ezek az állapotok komolyabb beavatkozást igényelnek, például műtétet, sugárterápiát vagy kemoterápiát.

Előfordulhat-e, hogy az észlelt duzzanat csupán egy fertőzés következménye?

Igen, a fertőzések gyakran okozhatnak duzzanatot, különösen akkor, ha a fertőzés gyulladást vált ki a szövetekben. Például a bőr mélyebb rétegeit érintő cellulitisz vagy a nyirokcsomók fertőzése (lymphadenitis) duzzanathoz vezethet. A fertőzéshez gyakran társul fájdalom, bőrpír, melegség és láz. Antibiotikumokkal vagy egyéb fertőzésellenes kezeléssel általában jól kezelhetők ezek az állapotok.

Hogyan kezelhetők a duzzanatok?

A duzzanat kezelése az alapbetegségtől függ. Például:

• Gyulladásos betegségek esetén gyulladáscsökkentő gyógyszerek és pihenés ajánlott.
• Fertőzések esetén antibiotikumokkal kezelik a fertőzést.
• Ödéma (folyadékfelhalmozódás) esetén vízhajtók (diuretikumok) segíthetnek a felesleges folyadék eltávolításában.
• Daganatok esetén, ha rosszindulatú daganatról van szó, a kezelés magában foglalhatja a műtétet, kemoterápiát vagy sugárterápiát. A kezelés mindig az alapbetegség jellegétől és a duzzanat súlyosságától függ.

Okozhat-e duzzanatot egy sérülés?

Igen, sérülések, például rándulások, csonttörések vagy zúzódások gyakran okoznak helyi duzzanatot. Ilyenkor a sérült terület körül folyadék vagy vér gyülemlik fel, ami fájdalmat és duzzanatot eredményez. A kezeléshez általában pihenés, jegelés, kompresszió és magasan tartás (RICE módszer) szükséges, és súlyos esetekben orvosi ellátás is.

Mi a teendő, ha a duzzatantot ödéma okozza?

Az ödéma a szövetek közötti folyadék felhalmozódását jelenti, amely leggyakrabban a végtagokban (lábakban, bokákban) jelenik meg, de más testrészekben is előfordulhat. Az ödéma okai lehetnek szív-, vese- vagy májproblémák, valamint hormonális zavarok. A kezelés magában foglalhatja a diuretikumok (vízhajtók) alkalmazását a felesleges folyadék eltávolítására, valamint az alapbetegség kezelését, amely az ödémát okozza.

Milyen otthoni kezelési lehetőségek vannak?

Ha a duzzanat sérülés vagy kisebb gyulladás következménye, akkor a RICE-módszer (pihenés, jegelés, kompresszió és a testrész megemelése) hatékony lehet az otthoni kezeléshez. Ezenkívül gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például ibuprofen, segíthetnek a duzzanat és a fájdalom csökkentésében. Ha a duzzanat nem múlik el vagy súlyosbodik, orvoshoz kell fordulni.

A duzzanatokat kísérheti-e csalánkiütés is?

Igen, a duzzanatok gyakran együtt járhatnak csalánkiütéssel, sőt, bizonyos esetekben a duzzanat maga is a csalánkiütés egyik formája lehet. A bőr- és nyálkahártya-duzzanatok, valamint a viszkető kiütések együttes megjelenése allergiás vagy autoimmun folyamatokra is utalhat, de lehet átmeneti, jóindulatú jelenség is.

Kísérheti duzzanat a szájüregi aftákat?

Igen, a szájüregi afta járhat lokális duzzanattal, főleg ha az elváltozás nagyobb méretű vagy irritáció, másodlagos fertőzés éri. Az afta környezetében a nyálkahártya enyhén megduzzadhat, kipirosodhat, érzékennyé válhat, különösen evés vagy beszéd közben. Ez a duzzanat azonban nem külső, látványos ödéma, inkább helyi, gyulladásos válasz a sérült hámterületen.

Fejfájás okozhat duzzanatot?

A fejfájás önmagában általában nem okoz duzzanatot, de bizonyos állapotok, amelyek fejfájással járnak, igen. Például gyulladásos folyamatok (pl. arcüreggyulladás) vagy migrénes rohamok során előfordulhat az arc, szemhéj vagy homlok enyhe duzzanata. Ritkább esetekben súlyosabb neurológiai problémák, mint agyi ödéma vagy daganat is járhatnak fejfájással és duzzanattal.

Dialízis okozhat duzzanatot?

Igen, a dialízis során használt katéter vagy shunt környékén előfordulhat duzzanat vagy csomó kialakulása, ami általában gyulladás vagy fertőzés jele lehet. Ezek a szövődmények az érpályába vezetett eszközök miatt alakulhatnak ki, és fájdalommal, bőrpírral, esetleg lázzal járhatnak. Ha ilyen tünetek jelentkeznek, fontos a gyors orvosi vizsgálat, mert a kezeletlen infekció súlyosabb problémákhoz vezethet. Emellett a hosszú távú vérvételi vagy injekciós helyeken is kialakulhatnak fibrózisból vagy hegesedésből adódó csomók.

Izomfájdalom okozhat duzzanatot?

Igen, izomfájdalomhoz társulhat duzzanat, különösen ha a fájdalom gyulladás, sérülés, vagy túlterhelés következménye. Az izomsérülések, például húzódás vagy részleges szakadás, gyakran járnak lokális duzzanattal és érzékenységgel. Gyulladásos betegségekben, mint a myositis, az izomszövet gyulladása szintén okozhat duzzanatot az érintett területen. Fertőzés esetén (pl. tályog vagy cellulitisz) a duzzanat mellett melegség és bőrpír is jelentkezhet. Emellett vérömleny vagy ödéma is kialakulhat az izom környezetében, ami nyomást és fájdalmat okoz.

Felfekvés okozhat duzzanatot?

Igen, a felfekvés (decubitus) okozhat duzzanatot, különösen a kezdeti gyulladásos szakaszban. A tartós nyomás miatt a bőr és a szövetek vérellátása romlik, ami helyi gyulladáshoz, ödémához (duzzanathoz) és szövetkárosodáshoz vezethet. A duzzanat gyakran vörös, meleg tapintatú területtel jár együtt, és ez lehet a felfekvés első jele. Ha nem kezelik időben, a folyamat tovább súlyosbodhat, akár szövetelhaláshoz vagy fertőzéshez is vezethet.

Kísérheti duzzanat a körömágy-gyulladást?

Igen, a körömágy-gyulladást gyakran kíséri duzzanat, különösen az akut formájában. A gyulladás következtében a köröm körüli bőr megduzzad, kipirosodik, fájdalmassá válik, és sokszor meleggé is válik az érintett terület. Súlyosabb esetben gennygyülem is kialakulhat, ami tovább fokozza a duzzanatot és a feszítő érzést. A duzzanat a szervezet természetes gyulladásos válasza, amely segít a fertőzés leküzdésében, de egyben kellemetlenséget és funkciózavart is okozhat. Krónikus körömágy-gyulladás esetén a duzzanat általában enyhébb, de tartósabb jellegű lehet.

Kísérheti duzzanat a mandulagyulladást?

Igen, a mandulagyulladást gyakran kíséri duzzanat. A mandulák ilyenkor megnagyobbodnak, pirosak és gyulladtak lehetnek, ami a torokban kellemetlen érzést és fájdalmat okoz. Emellett a nyaki nyirokcsomók is megduzzadhatnak, mivel a szervezet az immunválasszal próbálja leküzdeni a fertőzést.

Kísérheti duzzanat a gégerákot?

Igen, a gégerák kísérheti duzzanattal, amely több okból is kialakulhat. A daganat közvetlenül is okozhat helyi szöveti duzzanatot a gégében vagy a nyakon, például a nyirokcsomók megnagyobbodása miatt. Emellett a rák előrehaladottabb stádiumában a nyirokelfolyás akadályozottsága miatt is megjelenhet arc-, nyak- vagy torokduzzanat. A duzzanat gyakran társul más tünetekkel, például rekedtséggel, nyelési nehézséggel, torokfájással vagy légszomjjal.

Napmérgezés okozhat duzzanatot?

Igen, a napmérgezés okozhat duzzanatot, különösen az érintett, leégett bőrfelületeken. A túlzott UV-sugárzás gyulladásos folyamatot indít el, amely fokozza a kapillárisok áteresztőképességét, így folyadék szivároghat a szövetekbe, ami duzzanatot eredményez.

Lábszárfekély okozhat duzzanatot?

Igen, a lábszárfekély gyakran járhat duzzanattal, mivel a krónikus seb és az azt kiváltó keringési problémák miatt a lábban folyadék halmozódhat fel. A duzzanat a vénás vagy artériás elégtelenség következményeként alakul ki, ami lassítja a vér visszaáramlását és fokozza a szövetek közötti folyadék felgyülemlését. Emellett a gyulladásos folyamat is hozzájárulhat a láb megduzzadásához.

Latex allergia okozhat duzzanatot?

Igen, a latex allergia okozhat duzzanatot, különösen az érintkezés helyén. Ez a reakció az immunrendszer túlérzékenysége miatt alakul ki, amikor a latex fehérjéi gyulladást váltanak ki a bőrben vagy a nyálkahártyán. A duzzanat gyakran bőrpírral, viszketéssel és melegségérzettel társul, és előfordulhat a kézen, arcon vagy akár a szem és az ajkak környékén is.

Az álomkór okozhat duzzanatot?

Igen, az álomkór (afrikai trypanosomiasis) okozhat duzzanatot. A betegség korai szakaszában a csípés helyén gyakran kialakul egy piros, duzzadt, fájdalmatlan csomó, amit az immunrendszer reakciója okoz a Trypanosoma parazitára. Emellett a nyirokrendszer érintettsége miatt nyirokcsomó-duzzanat (lymphadenopathia) is előfordulhat, különösen a nyaki, hónalji vagy lágyéki régióban.

Az oszteoklasztóma okozhat duzzanatot?

Igen, az oszteoklasztóma (óriássejtes csontdaganat) gyakran okozhat duzzanatot az érintett területen. A daganat növekedése miatt a csont körüli lágyrészek megduzzadhatnak, ami látható vagy tapintható elváltozást eredményezhet. A duzzanat gyakran fájdalommal és melegségérzettel is jár, különösen a növekvő vagy irritált daganat esetén.

Kondroszarkóma okozhat duzzanatot?

Igen, a kondroszarkóma gyakran okoz duzzanatot az érintett területen. A daganat növekedése miatt a környező szövetek feszülnek, ami látható vagy tapintható duzzanatot eredményezhet. Emellett a duzzanat gyakran fájdalommal vagy érzékenységgel járhat, különösen akkor, ha a tumor a csont külső rétegét nyomja vagy a környező izmokra, ízületekre terjed.

Oszteoszarkóma okozhat duzzanatot?

Igen, az oszteoszarkóma gyakran okoz duzzanatot a daganat helyén. A csontot érintő tumor növekedése miatt a környező szövetek is megduzzadhatnak, ami látványos, tapintható duzzanatként jelentkezik a végtagokon, leggyakrabban a hosszú csontok (pl. combcsont, sípcsont) környékén. A duzzanat gyakran fájdalommal és helyi érzékenységgel jár együtt, és idővel fokozódhat. A daganat előrehaladtával a duzzanat merevséget és mozgáskorlátozottságot is okozhat az érintett végtagban.

Szepszis okozhat duzzanatot?

Igen, a szepszis gyakran okoz lázat, és ez az egyik legjellemzőbb tünete. A szepszis a szervezet súlyos, életveszélyes válaszreakciója egy fertőzésre, amely során az immunrendszer túlzott gyulladásos választ ad. Ennek következtében a testhőmérséklet gyakran megemelkedik (38 °C felett), de előfordulhat az ellenkezője is hypothermia, vagyis alacsony testhőmérséklet, főleg súlyos esetekben vagy legyengült betegeknél.

A Basedow-kór okozhat duzzanatot?

Igen, a Basedow-kór (más néven Graves–Basedow-kór) okozhat duzzanatot, többféle formában is. Ez az autoimmun pajzsmirigybetegség fokozott pajzsmirigyhormon-termeléssel jár, és a szervezetben zajló autoimmun folyamatok miatt különböző szövetek is érintettek lehetnek. A legjellemzőbb duzzanat a pajzsmirigy megnagyobbodása (golyva), amely a nyak elülső részén látható vagy tapintható. Emellett sok betegnél jelentkezhet szemkörüli duzzanat (exophthalmus), ami a szem mögötti szövetek gyulladása és ödémája miatt alakul ki. Ritkábban előfordulhat bőralatti duzzanat a lábszáron (ún. pretibiális myxedema), ami szintén az autoimmun reakció következménye.

A szájzug-gyulladás okozhat duzzanatot?

Igen, a szájzug-gyulladás gyakran okozhat duzzanatot a száj sarkában. A gyulladás következtében a bőr pirossá, érzékennyé és megduzzadhat, ami a berepedésekkel együtt jellemző megjelenést ad. A duzzanat mértéke függ a gyulladás súlyosságától és a fertőzés típusától, például gombás vagy bakteriális felülfertőzés esetén erősebb lehet.

Az emlőgyulladás társulhat duzzanattal?

Igen, az emlőgyulladás (mastitis) gyakran társul duzzanattal, mivel a gyulladás miatt az érintett területen folyadék és vér sejtes elemei halmozódnak fel, ami az emlő térfogatának növekedését okozza. A duzzanat általában fájdalmas, meleg és piros is lehet, jelezve az aktív gyulladást. Szoptató nőknél a pangó tej és a fertőzés kombinációja gyorsan fokozhatja a duzzanatot.

A Bartholin-tályog társulhat duzzanattal?

Igen, a Bartholin-tályog gyakran társul duzzanattal. A Bartholin-mirigy váladékának elzáródása és bakteriális felülfertőződése miatt folyadékgyülem alakul ki a mirigy körül, ami látható, puha vagy feszes duzzanatként jelentkezik a hüvelybejárat közelében. A duzzanat gyakran érzékeny, fájdalmas lehet, különösen járás vagy ülés közben, és idővel a mérete nőhet, ha a tályog nem ürülődik spontán.

A vitaminhiány társulhat duzzanattal?

A vitaminhiányos állapotok valóban összefüggésbe hozhatók szöveti duzzanattal (ödéma), melynek legklasszikusabb példája a Tiamin (B1-vitamin) hiánya által kiváltott beri-beri betegség.

A légúti allergia okozhat-e duzzanatot?

Igen, a légúti allergia az egyik leggyakoribb oka a különböző testrészeken jelentkező duzzanatnak, mivel az allergiás reakció során felszabaduló gyulladásos mediátorok (főként a hisztamin) áteresztővé teszik a hajszálereket, így folyadék szivárog a környező szövetekbe. A leglátványosabb a szemhéjak és a szem környéki terület duzzanata (allergia miatti ödéma), ami gyakran reggel a legerősebb, és a szem „táskásságát” vagy puffadtságát okozza. Emellett az orrnyálkahártya belső duzzanata az, ami a tényleges orrdugulásért felelős, de súlyosabb esetben a torok és a nyelv nyálkahártyája is megduzzadhat, ami gombócérzést vagy nyelési nehézséget okozhat.

Felhasznált irodalom:

• MedlinePlus
• Cleveland Clinic
• Medical News Today
• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
• Mayo Clinic