Pánikroham

A pánikroham egy hirtelen jelentkező, intenzív félelemmel vagy szorongással járó állapot, amely gyakran erős testi tüneteket is kísérnek. A roham akár néhány perc alatt tetőzhet, majd elmúlhat, de közben rendkívül ijesztő élményt jelenthet az érintett számára. Bár a pánikroham önmagában nem veszélyes, az ismétlődő rohamok és az attól való félelem jelentős életminőség-romláshoz vezethet.

A pánikroham során az alábbi tünetek közül több is jelentkezhet

• szapora szívverés vagy szívdobogásérzés
• izzadás
• remegés vagy reszketés
• légszomj vagy fulladásérzés
• mellkasi fájdalom vagy diszkomfortérzet
• hányinger vagy hasi diszkomfort
• szédülés, ájulásérzés
• zsibbadás vagy bizsergés
• hidegrázás vagy hőhullámok
• a valóságtól való eltávolodás érzése (derealizáció)
• a saját testtől való eltávolodás érzése (depersonalizáció)
• kontrollvesztéstől, megőrüléstől vagy haláltól való félelem

Egy pánikroham általában 10-30 percig tart, és gyakran hirtelen, előjel nélkül jelentkezik.

Mi okozhat pánikrohamot?

A pánikroham pontos oka nem mindig ismert, de számos tényező hozzájárulhat a kialakulásához:

• Stressz és érzelmi megterhelés: hosszan tartó stressz vagy traumatikus események hatására megnő a rohamok esélye.
• Pánikbetegség: ha a rohamok visszatérően, látszólag ok nélkül jelentkeznek, pánikbetegségről beszélhetünk.
• Szorongásos zavarok: generalizált szorongás, poszttraumás stressz zavar vagy más mentális betegségek is hajlamosíthatnak.
• Hormonális változások: pl. pubertás, terhesség vagy menopauza során megnövekedett a pánikrohamok kockázata.
• Túlzott koffein- vagy alkoholfogyasztás: ezek befolyásolhatják az idegrendszer működését.
• Genetikai hajlam: ha a családban előfordult pánikzavar, nagyobb az esély a kialakulásra.
• Egészségügyi problémák: bizonyos betegségek, például pajzsmirigyproblémák vagy szívritmuszavarok, utánozhatják a pánikroham tüneteit.

A pánikroham kivizsgálása

A pánikroham diagnosztizálásához az orvos elsősorban a beteg tüneteit és kórelőzményét vizsgálja meg. A kivizsgálás részeként az alábbi vizsgálatok szükségesek:

• EKG: a szívműködés ellenőrzése érdekében, kizárva a szívbetegségeket.
• Vérvizsgálatok: a pajzsmirigyfunkció és egyéb anyagcsere-folyamatok ellenőrzése.
• Neurológiai vizsgálatok: bizonyos esetekben kizárandó az epilepszia vagy más idegrendszeri eltérések.

A pánikroham kezelése

A kezelés célja a rohamok számának és intenzitásának csökkentése, valamint az érintett életminőségének javítása.

Pszichoterápia

• Kognitív viselkedésterápia (CBT): segít azonosítani és átalakítani a pánikot kiváltó gondolatokat.
• Expozíciós terápia: kontrollált környezetben való szembesítés a félelmet kiváltó helyzetekkel.

Gyógyszeres kezelés

• Szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI-k): pl. fluoxetin, sertralin – hosszú távú megoldásként alkalmazzák.
• Benzodiazepinek: pl. alprazolám, clonazepam – gyors hatású, de függőséget okozhat.
• Béta-blokkolók: a szívritmus és nyomásvel mérsékelhetik a fizikai állapotot.

Életmódbeli változtatások

• rendszeres tesztmozgás
• relaxációs technikák (jóga, meditáció)
• koffein és alkohol csökkentése
• megfelelő alvási szokások kialakítása

Gyakori kérdések a pánikrohamról

A pánikroham a szorongásos zavarok közé tartozó sokféle tünetegyüttes, ami gyakran halálfélelemmel kísért, heves szorongási rohamot jelent, mely vegetatív tüneteket, például szapora szívverést, kapkodó légzést, térérzeti zavarokat vált ki.

Lehet-e pánikrohamom úgy, hogy korábban nem volt ilyen jellegű problémám?

Igen, a pánikroham akár előzmény nélkül is jelentkezhet. Erős stresszhelyzetek, kimerültség vagy hormonális változások is kiválthatják, még akkor is, ha korábban nem tapasztalt hasonlót. Ha egy roham után aggódik a továbbiak miatt, érdemes szakemberhez fordulni.

Mennyi ideig tart egy pánikroham?

A legtöbb pánikroham 10-30 percig tart, bár a tünetek enyhébb formában hosszabb ideig is fennállnak. Az intenzitás egyénenként eltérhet, és egyeseknél akár több hullámban is jelentkezhet.

Veszélyes-e a pánikroham?

Önmagában a pánikroham nem életveszélyes, de rendkívül ijesztő lehet. Mivel a tünetek lehetnek például szívrohamra, fontos, hogy kizárják az egyéb egészségügyi problémákat. Ha először tapasztalt ilyen rohamot, érdemes orvoshoz fordulni.

Meg lehet előzni a pánikrohamokat?

Bár nem minden esetben lehet teljesen megelőzni, a stresszkezelést, a megfelelő életmódot és a pszichoterápia csökkentheti az előfordulásukat. Az érintettek számára hasznos lehet egyéni stratégiákat kidolgozni, például légzőgyakorlatokkal vagy figyelemeltereléssel kezelni a kezdeti tüneteket.

Mikor kell orvoshoz fordulni pánikroham esetén?

Ha a rohamok visszatérő válnak, és akadályozzák a mindennapi életvitelt, érdemes szakember segítségét kérni. akkor ha a tünetek bizonytalanok, vagy ha korábban nem tapasztalt hasonlót, ajánlott egy orvosi kivizsgálás lehetséges szervi okok kizárására.

Felhasznált források:

• Országos Mentális Egészségügyi Intézet
• Amerikai Pszichológiai Társaság
• Mayo Clinic
• Egészségvonal