Azt hitte, szívrohama van – ám kiderült, hogy a teste egészen mást próbál üzenni

A fiatal férfi gyorsan orvoshoz is fordult, mivel meg volt arról győződve, hogy szívrohama van.

A heves szívdobogás, a remegés, a mellkasi szorítás és a halálfélelem miatt Sebastian Sitowski meg volt győződve arról, hogy súlyos szívproblémája van. A sürgősségi osztály orvosai azonban más magyarázatot találtak a tüneteire. Története jól mutatja, milyen ijesztő lehet egy pánikroham, és hogy a szorongás sokszor akkor csap le, amikor a legkevésbé számítunk rá.

Egy sikeres nap után minden megváltozott

Sebastian Sitowski mindössze tizennyolc éves volt, amikor megszerezte a jogosítványát. Az első önálló vezetése különleges élménynek számított, amelyre büszkén emlékezett vissza. Bár kezdő sofőrként természetesen volt benne némi bizonytalanság, alapvetően magabiztos embernek tartotta magát.

Utólag azonban felismerte, hogy az első egyedüli útja közben számos aggodalom dolgozott benne. Attól tartott, hogy hibázik, balesetet okoz, rosszul reagál egy váratlan helyzetre, vagy más autósok alkalmatlannak tartják. Ezek a gondolatok akkor még nem tűntek különösebben veszélyesnek, inkább a kezdő vezetők természetes félelmeinek látszottak.

Másnap este azonban váratlanul olyan élményben volt része, amely hosszú évekre megváltoztatta az életét.

„Meg voltam győződve róla, hogy szívrohamot kapok”

Az első rosszullét egy nyugodt estén jelentkezett. Sebastian otthon ült, amikor hirtelen rendkívül gyors szívdobogást érzett. A pulzusa felgyorsult, a kezei remegni kezdtek, és olyan intenzív félelem kerítette hatalmába, amilyet korábban még soha nem tapasztalt.

- Soha életemben nem voltam még ennyire rémült. Teljesen biztos voltam benne, hogy szívrohamot kapok, és senki sem fog tudni segíteni rajtam – emlékezett vissza Sebastian Sitowski.

A tünetek annyira valóságosnak tűntek, hogy azonnal orvosi segítséget kért. A sürgősségi osztályon azonban a vizsgálatok nem mutattak ki szívbetegséget vagy más akut egészségügyi problémát. Az orvosok arra jutottak, hogy a tüneteket valószínűleg egy pánikroham okozta.

Sebastian megkönnyebbült. Úgy gondolta, egyszeri esetről van szó, amelyet a stressz váltott ki.

Miért tűnik a pánik életveszélyesnek?

A pánikroham egyik legnehezebben kezelhető sajátossága, hogy a tünetei megtévesztően hasonlíthatnak súlyos betegségek jeleire.

Jelentkezhet heves szívdobogás, mellkasi fájdalom, légszomj, remegés, izzadás, szédülés, zsibbadás vagy hányinger. Sokan arról számolnak be, hogy úgy érzik, elveszítik az uralmukat önmaguk felett, vagy akár meg is halhatnak.

A tünetek ugyanakkor nem képzeltek. A szervezet valódi fiziológiai reakciókat produkál, mert az agy veszélyhelyzetet érzékel. A probléma csupán az, hogy ez a veszély gyakran nem valós külső fenyegetés, hanem egy gondolat, egy félelem vagy egy korábbi rossz élmény emléke.

A pánikbetegség gyakran fiatal korban kezdődik

A szakemberek szerint a pánikbetegség és más szorongásos zavarok első tünetei gyakran a késő kamaszkorban vagy a húszas évek elején jelentkeznek. Ez az időszak tele van változásokkal, kihívásokkal és bizonytalanságokkal. Az önállósodás, a tanulmányok, a munkavállalás vagy a párkapcsolatok mind olyan tényezők lehetnek, amelyek fokozzák a lelki terhelést.

Sokan azonban nem érzik magukat különösebben stresszesnek. Éppen ezért az első pánikroham gyakran teljesen váratlanul éri őket. A háttérben ugyanis előfordulhat, hogy a szervezet már hosszabb ideje fokozott feszültség alatt működik, csak ez addig nem okozott látványos tüneteket.

Nem mindig a jelenlegi stressz a valódi kiváltó ok

Sokan megpróbálnak egyetlen eseményt találni, amely megmagyarázza a pánikroham kialakulását. A valóság azonban ennél összetettebb.

A szorongás gyakran hosszú idő alatt halmozódik fel. A szervezet hónapokon vagy akár éveken keresztül képes alkalmazkodni a fokozott terheléshez, mielőtt látványos tüneteket mutatna. Emiatt fordulhat elő, hogy valaki egy nyugodt estén, a televízió előtt ülve él át pánikrohamot.

A roham sok esetben nem az adott pillanatról szól, hanem egy hosszabb ideje fennálló belső feszültség következménye.

Egyetlen gondolat is elindíthatja a lavinát

Néhány nappal az első rosszullét után Sebastian újabb rohamot élt át. Ezúttal egy vacsora után kezdődött minden.

Az este során hirtelen átfutott az agyán a gondolat, hogy esetleg valami nem volt rendben az elfogyasztott étellel. Először csak egy rövid aggodalom volt, de gyorsan újabb és újabb félelmek követték.

Hamarosan gyomortáji kellemetlenséget érzett, majd ismét jelentkezett a heves szívdobogás és az intenzív rettegés.

A második sürgősségi látogatás ugyanazzal az eredménnyel zárult, mint az első: a vizsgálatok nem mutattak ki komoly testi betegséget, a tünetek hátterében ismét szorongás állt.

Évekre eltűnt, majd szorongásként visszatért

Sebastian esetében a két korai pánikroham után hosszú időre megszűntek a tünetek. Közel egy évtizeden keresztül nem tapasztalt komolyabb problémát.

Az erős szorongás később, egy megterhelő munkahelyi időszakban tért vissza. Ezúttal nem feltétlenül pánikrohamok formájában jelentkezett, hanem tartós nyugtalanságként és aggasztó gondolatokként.

- Elkezdtem attól félni, hogy ez az állapot soha nem fog elmúlni, és végül megőrülök – írja Sebastian Sitowski a későbbi időszakról.

Ez a félelem sok szorongással élő ember számára ismerős lehet. A bizonytalanság gyakran önmagában is komoly terhet jelent.

A félelemtől való félelem

A pánikbetegség egyik legfontosabb sajátossága, hogy idővel nemcsak maga a rosszullét válik ijesztővé, hanem annak lehetősége is.

Sokan elkezdik kerülni azokat a helyeket vagy helyzeteket, ahol korábban pánikrohamot éltek át. Nem utaznak, nem mennek tömegbe, nem ülnek autóba vagy nem maradnak egyedül.

Ezzel azonban akaratlanul is megerősítik magukban azt a hitet, hogy ezek a helyzetek valóban veszélyesek. Így egy ördögi kör alakul ki, amely hosszú távon tovább táplálhatja a szorongást.

A pánikroham után sokan „testfigyelő üzemmódba” kapcsolnak

Az első pánikrohamot követően sok ember szinte folyamatosan monitorozni kezdi a testét. Figyeli a szívverését, a légzését, a vérnyomását, és minden apró testi érzetet veszélyjelzésként értelmezhet.

Egy enyhe szédülés, gyomorkorgás vagy gyorsabb pulzus ilyenkor már elegendő lehet ahhoz, hogy újabb aggodalmakat váltson ki. Minél jobban figyel valaki a testére, annál több olyan természetes testi jelenséget vesz észre, amelyek korábban fel sem tűntek neki.

Ez a fokozott önmegfigyelés gyakran hozzájárulhat ahhoz, hogy a szorongás fennmaradjon.

A megértés gyakran az első lépés a javulás felé

A fordulópontot egy pszichoterapeutával folytatott beszélgetés jelentette. Amikor Sebastian megértette, hogyan működik a szorongás, mi történik az agyban és a testben egy pánikroham során, a tünetek fokozatosan veszítettek az erejükből.

Nem azért, mert egyik napról a másikra eltűntek, hanem azért, mert már nem tűntek megmagyarázhatatlan és legyőzhetetlen fenyegetésnek.

A pszichoterápia az egyik leghatékonyabb kezelés

A szakmai ajánlások szerint a pánikbetegség kezelésében a pszichoterápia kiemelkedően fontos szerepet játszik. Különösen eredményes lehet a kognitív viselkedésterápia, amely segít felismerni azokat a gondolkodási mintákat, amelyek fenntartják a szorongást.

A terápia során az érintettek megtanulják értelmezni a testi tüneteiket, kezelni a félelmet keltő gondolatokat, és fokozatosan visszatérni azokba a helyzetekbe, amelyeket korábban elkerültek.

A cél nem az, hogy az ember soha többé ne érezzen szorongást. Sokkal inkább az, hogy a félelem ne irányítsa a döntéseit és a mindennapi életét.

Mikor érdemes segítséget kérni?

Az első alkalommal jelentkező mellkasi fájdalmat, légszomjat vagy heves szívdobogást mindig komolyan kell venni, hiszen fontos kizárni az esetleges szervi betegségeket.

Ha azonban a vizsgálatok nem találnak testi okot, a rosszullétek mégis visszatérnek, érdemes pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulni. A pánikbetegség és a szorongásos zavarok ma már jól kezelhetők, és a megfelelő támogatással az érintettek többsége jelentős javulást érhet el.

Figyelmébe ajánljuk

Pánikroham: mi történik ilyenkor a testünkben valójában?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!