Puffadásos panaszok nagyon sok ember életét keserítik, ugyanakkor a tünet értelmezése és kezelés összetett folyamat lehet.
- A puffadás okai sokrétűek lehetnek, beleértve szervi elváltozásokat és működési zavarokat, mint például SIBO vagy ételintolerancia.
- A diagnózis felállítása személyre szabott vizsgálatokkal történik, ahol kiemelt szerepet kap a tünetek és a páciens életmódjának alapos feltérképezése.
- A laktulóz kilégzési teszt segít azonosítani a bakteriális túlszaporodás (SIBO) vagy a metántermelő baktériumok elszaporodását (IMO).
- A kezelés fő elemei az orvosi antibiotikum terápia, a probiotikus kúra, az étrend módosítása, valamint a kiváltó alapbetegségek rendezése.
- Tartós puffadás esetén mindenképp szakemberhez kell fordulni, mivel a megfelelő diagnózis és célzott terápia nélkül a panaszok súlyosbodhatnak vagy kiújulhatnak.
Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus tapasztalata szerint a páciensek néha szélsőséges diétákkal, felesleges vizsgálatokkal próbálnak magukon segíteni, ami tovább ronthatja a helyzetet. Érdemes tehát áttekinteni, mit tehetünk, hova forduljunk ezzel a problémával.
Mi okozhat puffadást?
Számtalan ok állhat a puffadás háttérében. Ezek lehetnek szervi elváltozások, mint epekövesség, gyulladásos bélbetegségek, lisztérzékenység, daganat, társulhat cukorbetegséghez, autoimmun folyamatokhoz is, de szervi betegség hiányában lehet működési zavar következménye is, ahogyan ezt irritábilis bél szindróma (IBS), étel-intolerancia vagy a bél mikrobióta elváltozásai esetében tapasztaljuk.
- Hangsúlyozom, hogy az emésztőrendszer szervi betegségei és működési zavarai önállóan, de együttesen is előfordulhatnak. A mindennapi gyakorlatban természetesen az első lépés a szervi elváltozás fennállásának kizárása, ugyanakkor a diagnózis és kezelés személyre szabott kell, hogy legyen – mondja a gasztroenterológus.
A páciens alapos kikérdezése során feltérképezzük a tünetek jellegét, keletkezésének körülményeit (étrend, antibiotikus kezelések, ismert betegségek, rendszeresen szedett gyógyszerek, életmód), családi kórtörténetet, majd kialakítunk egy vizsgálati tervet. Ha az eredmények alapján működési zavar gyanúja merül fel, a további vizsgálatok fontos eleme a mikrobióta állapotának vizsgálata.
A bél mikrobióta (régi, helytelen nevén bélflóra) bélbaktériumok, gombák, vírusok és más mikroorganizmusok által alkotott, összetett életközösség, mely az emésztés mellett szinte az összes életfunkciónkat befolyásolja. Működéséről egyre többet tudunk, bár sok kérdés napjainkban is intenzív kutatások tárgya. Minden emberben csakis rá jellemző mikrobióta él, és jelenleg nem ismerjük sem optimális összetételét, sem kezelésének egyértelműen hatékony receptjét.
Annyi bizonyos, hogy a puffadásos panaszok oka gyakran a mikrobióta károsodása, más néven diszbiózis, melyre sok tényező hajlamosít, mint például emésztőszervi fertőzés, antibiotikus és tartós savcsökkentő kezelés, cukorbetegség.
Mivel a puffadásos panaszok lehetséges okai közül csak az egyik a diszbiózis, vizsgálata mindig szakember javaslatára történjen! Ne feledjük, a mikrobiótával kapcsolatosan ma is számos tisztázatlan kérdés van, ezért sem indokolt tartós emésztőszervi panaszok vizsgálatát diszbiózis irányában indítani.
Laktulóz kilégzési teszt: diszbiózis vizsgálata a jelenlegi gyakorlatban
Teszt-anyagként laktulóz használatos, mely az emésztőenzimek által nem emészthető, csak a mikrobióta baktériumai által bontott szénhidrát, mely során a bélbaktériumok által termelt hidrogén- és metán-gáz a bélfalon át felszívódva a vérbe kerül és a kilélegzett levegővel távozik. Ezek koncentrációját mérjük a teszt-oldat megivása előtt, majd 15-20-30 percenként. A tesztet megelőzően minden páciens kap egy tájékoztatót a teszt előtt szükséges gyógyszeres és diétás megszorításokról, melyek betartása nélkülözhetetlen az értékeléshez!
A teszt során észlelt tüneteket is figyelni kell, amelyek jellemzően hasi fájdalom, feszülés vagy puffadás formájában jelentkeznek.
A mérés eredményként kapott koncentráció-görbe alapján a mikrobióta kétféle elváltozására következtethetünk:
· Kontaminált vékonybél-szindróma (Small Intestinal Bacterial Overgrowth, vagyis SIBO)
Ha a hidrogén-koncentráció a teszt-oldat megivása után körülbelül 90 percen belül számottevően megemelkedik, arra utal, hogy az egyébként vastagbélben élő baktériumok visszajutnak a vékonybélbe, ezért a teszt-anyag bomlása már itt megkezdődik. Ezt az állapotot nevezzük SIBO-nak. Az elváltozás nem csak puffadást és egyéb hasi panaszokat okozhat, hanem felszívódási zavart és következményes hiányállapotot (vas-, vitamin-hiány), fáradékonyságot, bőrtüneteket is.
· Metángáz-termelő baktériumok elszaporodása (Intestinal Methanogen Overgrowth, vagyis IMO)
Ha a kilélegzett levegő metán-koncentrációja bármely mérési időpontban érdemi emelkedést mutat, azt jelenti, hogy metán-termelő baktériumok túlszaporodása állhat a panaszok hátterében. Ez a tápcsatorna bármely szakaszán kialakulhat, ezért sem lényeges, hogy mely időpontban mértünk koncentráció-növekedést. Mivel a metángáz lassítja a bélmozgásokat, az IMO-ra jellemző hasi panasz a székrekedés, esetleg indokolatlannak tűnő testsúly-emelkedés.
A diszbiózis kezelése
A laktulóz kilégzési teszt eredménye alapján felmerülő SIBO vagy IMO kezelése mindig több pilléren nyugszik, mivel nemcsak a baktériumtúlszaporodás visszaszorítása a cél, hanem az azt kiváltó okok kezelése és a kiújulás megelőzése is.
A kezelés első lépése általában a baktérium túlnövekedés csökkentése. Ennek leggyakoribb módja az orvos által felírt antibiotikum terápia, amely a kórosan elszaporodott baktériumok számának mérséklésére irányul. A választott készítmény és a kezelés időtartama a tünetektől, valamint a kilégzési teszt eredményétől függ. Az antibiotikumkúra után néhány hónapos pre- és probiotikumok, bizonyos táplálék-kiegészítők alkalmazása is indokolt, mert a bél regenerációjának segítésével csökkenti a kiújulás veszélyét.
– ismerteti dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. - Fontos szerepet kap az étrend rendezése is. Sok beteg tapasztalja, hogy bizonyos szénhidrátok fokozzák a puffadást, a hasi fájdalmat és a gázképződést. Az étrendi változtatásokat ajánlott gasztroenterológus és/vagy dietetikus segítségével kialakítani. Átmenetileg szóba jöhet az alacsony FODMAP-tartalmú étrend, amely csökkenti a könnyen fermentálható szénhidrátok bevitelét, ezáltal enyhítheti a panaszokat, ehhez azonban mindig kérjük dietetikus segítségét, és a hiányállapotok kialakulásának veszélye miatt 8 hétnél hosszabb ideig semmiképpen sem kövessük!
További lépések:
- A kiváltó okok felderítése és kezelése szintén elengedhetetlen. Ha a háttérben bélmotilitási zavar, korábbi hasi műtét, cukorbetegség, krónikus savcsökkentő-használat vagy más alapbetegség áll, annak rendezése nélkül a diszbiózis is könnyen visszatérhet.
- Szükség esetén a hiányállapotok pótlása is része lehet a terápiának, mivel tartós fennállás esetén felszívódási zavarok is kialakulhatnak.
- A kezelés része a páciens testi-lelki-szellemi állapotának feltérképezése, és szinte minden esetben érdemes hatékony stresszkezelő módszereket keresni. Súlyos lelki problémák esetében pszichológus, pszichiáter bevonása is szükséges lehet.
Tartós vagy visszatérő puffadás esetén felmerülhet diszbiózis lehetősége, melynek megállapítása szakember feladata! A kivizsgálás része lehet a laktulóz kilégzési teszt, mivel segít elkülöníteni a diszbiózist más, hasonló tünetekkel járó állapotoktól, például az irritábilis bél szindrómától, így lehetőség nyílik a célzott kezelés megkezdésére és a panaszok hatékonyabb enyhítésére.
Súlyos orvosi tévedés: 50 évesen már a második vastagbélrákjával küzdött, mert nem vették komolyan a tüneteit
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
