Tudja meg, hányféle típusa létezik a vérzékenységnek, mikor kell orvoshoz fordulni, és hogyan lehet kezelni ezt az állapotot.
A leukémia és a limfóma nem egy-egy betegség, e kóroknak mintegy száz formáját különböztetik meg az orvosok, s ennek megfelelően a kezelések is sokfélék lehetnek.
A betegségre gyakran az ismétlődő magzati elhalások, vetélések hívják fel a figyelmet.
A közhiedelemmel ellentétben a vérzékeny betegekre nem a konyhakés jelenti a legnagyobb kockázatot, ugyanis a legsúlyosabb szövődményekkel a belső vérzések járnak.
Az idei évtől már hazánkban is elérhető az a célzott terápia, amely jelentősen javítja a mielofibrózisos betegek életminőségét és túlélési előnyt biztosít a számukra. Lássuk, mi ez!
A vérszegénység sokak számára egyet jelent bizonyos sztereotípiákkal: ha valaki sápadt, vagy a vérvétel alacsony szérum vas szintet mutat, akkor az illető biztosan vérszegény, illetve ha sok spenótot eszünk, akkor biztosan búcsút inthetünk ennek a betegségnek. Pedig a sztereotípiák sokszor nem igazak, és téves otthoni diagnózishoz vezethetnek, amivel sokat árthatunk magunknak – tudhatjuk meg dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosától.
Granulociták az immunrendszer leggyorsabban reagáló fehérvérsejtjei. Bármilyen idegen anyagot megtámadnak, s ha tudják, bekebelezik („falósejtek”), majd az idegen anyagról fontos információt adnak át a nyiroksejteknek, hogy azzal (pl. baktérium, vírus) szemben fajlagos immunitást fejleszthessenek ki.
A vashiányos vérszegénység gyakori probléma a nők körében, mely sokszor a várandósság során alakul ki. Az állapot azonban akár veszélyes is lehet a magzatra nézve, így fontos a folyamatos monitorozás és kezelés. Hogy pontosan milyen problémákat okozhat a vashiányos vérszegénység, és hogy miként lehet kezelni, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.