A prosztata specifikus antigén (PSA) a prosztatamirigy által termelt fehérje. Az emelkedett PSA-szint a prosztatarák jele lehet.
A PSA (prosztata-specifikus antigén) egy fehérje, amelyet a prosztata mirigyei termelnek. A PSA vérvizsgálattal mérhető, és elsősorban a prosztatarák, valamint más prosztata betegségek – például jóindulatú prosztata-megnagyobbodás (BPH) és prosztatagyulladás – kimutatására használják.
A PSA-szint mérése segíthet a prosztata egészségének felmérésében, de nem kizárólagos diagnosztikai eszköz. Fontos, hogy a PSA-szint változásait orvos értelmezze, mert számos tényező befolyásolhatja az eredményt, például:
A PSA normál értékei általában:
A PSA-vizsgálat önmagában nem elég a prosztatarák diagnosztizálására, mert nem minden magas PSA-szint jelent rákot, és nem minden prosztatarák esetén emelkedik meg jelentősen a PSA. Ezért a PSA mellett az orvos más vizsgálatokat is elrendelhet, például:
A laborvizsgálatok során a PSA két fajtáját elemzik: a szabad (free) PSA-t és a teljes (total) PSA-t. A total PSA az összes fehérje mennyiséget jelenti (tehát a kötött formában levőket is), míg a free PSA a vérben szabadon keringőeket.
Nem, a PSA-szintet sok tényező befolyásolhatja, például fertőzés, jóindulatú prosztata-megnagyobbodás vagy akár fizikai aktivitás. A pontos diagnózishoz további vizsgálatok szükségesek.
A PSA-szint csökkentéséhez az egészséges életmód segíthet, például a dohányzás elhagyása, kiegyensúlyozott étrend, rendszeres testmozgás és a prosztata egészségének megőrzése. Ha kórosan magas a szint, orvosi kezelésre lehet szükség.
Ez az egyéni kockázati tényezőktől függ. Alacsony kockázat esetén az 50 év feletti férfiaknak 1-2 évente ajánlott. Ha a családban előfordult prosztatarák, akkor akár 40-45 éves kortól javasolt az ellenőrzés.
Igen, a PSA-szint átmenetileg megemelkedhet ezek után. Érdemes a vizsgálat előtt 48 órával kerülni az ejakulációt és az intenzív fizikai aktivitást.
Jelenleg a PSA-teszt a legelterjedtebb szűrőmódszer, de kiegészítő vizsgálatok, például MRI vagy speciális vérvizsgálatok (pl. szabad PSA, PHI – prosztata egészség index) is elérhetők a pontosabb diagnózishoz.
Általában a potenciazavar nem befolyásolja közvetlenül a PSA (prosztataspecifikus antigén) szintjét a vérben. A PSA értéke főként a prosztata méretétől, gyulladásától, fertőzésétől vagy daganatos elváltozásától függ. Ugyanakkor bizonyos, potenciazavarra alkalmazott kezelések, például hormonpótlás vagy tesztoszteron-kezelés átmenetileg hatással lehetnek a PSA-szintre, ezért ezeknél a pácienseknél a laborlelet értékelésekor figyelembe veszik a gyógyszeres terápiát. Maga az erekciós zavar azonban önmagában nem emeli vagy csökkenti a PSA-értéket.
Felhasznált források:
Magyarországon 4000-4500 férfi szembesül a betegséggel minden évben, és mintegy 1200-1300-an veszítik életüket emiatt.
A betegség a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a férfiak körében, és az előfordulása az életkor előrehaladtával ugrásszerűen emelkedik: 60 éves korra a férfiak 60 százalékánál, 80 éves korra pedig szinte mindenkinél kimutatható valamilyen jóindulatú prosztatamegnagyobbodás. A probléma tehát népbetegség – mégis sokszor csak akkor kerül felszínre, amikor már késő.
A prosztatarák körül több a tévhit, mint a valós tudás.
Ritkán és inkább csak pironkodva esik szó a prosztatáról pedig a férfi egészség fontos része.