Agykutatás
Tényleg becsapnak minket az emlékeink? Attól függ, milyen célra használjuk őket
Előfordult már, hogy bizonyos eseményekre úgy emlékszik, hogy a valóságban megtörténtek, de később kiderül, hogy nem is élte át őket?
Ez a szervünk saját magát tanítja, gyógyítja vagy programozza újra!
Az agy hihetetlenül rugalmas - folyamatosan változik és lenyűgöző, öngyógyító, önfejlesztő képességekkel rendelkezik.
A koronavírus bejuthat az agyba? Világszerte vizsgálják az idegrendszerre gyakorolt hatását
Egyre több patológus és intenzív terápiás orvos gondolja azonban úgy, hogy a koronavírus agyra gyakorolt hatásával kapcsolatos ismeretek komoly és közvetlen szerepet játszhatnának a gyógyításban. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát.
Magyarok fedezték fel a sejtcsoportot, ami a szorongásért is felelős
Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével egy olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában.
Pusztán az agyunkkal képesek lehetünk sziklákat is mozgatni
Összpontosítással, egyetlen mozdulat nélkül képesek voltak felemelni egy sziklát a számítógép képernyőjén – csak egy példa az Agykutatás Napjainak rengeteg látványosságából.
Magyar kutatók fedezték fel stressz és az álmatlanság okait az agyban
Egy most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. Acsády László, Mátyás Ferenc és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé. A felfedezést leíró cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.
Az agykutatás iránya
A Wörwag Pharma 25 éves jubileuma alkalmából tartott ünnepségen a nemzetközileg is elismert agykutató, Palkovits Miklós professzor tartott előadást „Az agykutatás iránya és perspektívája a XXI. században” címmel.