Japánban és Dél-Koreában már robotok segítenek az időseknek a gyógyszerszedésben, a mozgásban és a társalgásban, míg Skandináviában szenzoros AI-rendszerek figyelik a páciensek mozgását és egészségi állapotát.
Egyre több kamasz tekinti egyfajta személyes naplóként a mesterséges intelligenciára. A veszélyek egyértelműek, és sokkal jelentősebbek, mint ahogy az elsőre tűnik, figyelmezetetnek a kutatók.
Miért épp a diagnosztizálást, a legnehezebb, legkritikusabb orvosi döntéseket akarjuk először kiszervezni a gépeknek, amikor rengeteg más, aprólékos munkafolyamatot bízhatnánk rá? - tette fel a kérdést Stanford Egyetem orvosprofesszora.
Egyre többen számolnak be arról, hogy a ChatGPT válaszait úgy fogadják, mintha egy távoli rokon, régi barát vagy bölcs nagybácsi tanácsát hallgatnák meg:
Sokan a hagyományos keresőmotorok helyett a mesterséges intelligenciának teszik fel kérdéseiket.
Világszerte 1,3 millió, Európában 450 000, Magyarországon pedig 4000 férfit diagnosztizálnak prosztatarákkal évente, amelyből közel 1500-an vesztik életüket a betegség következtében hazánkban.
Magyar kutatók eredményei szerint a meglepő élmények különösen fontos szerepet játszanak a tanulás során.
Az új szemlélet az egyéni biológiai adatokon alapuló, tudományosan igazolt megelőzésen és természetes beavatkozásokon nyugszik.