Egy fiatal magyar kutató mesterséges intelligenciára épülő megoldása új esélyt adhat arra, hogy még időben felismerjék a sokszor tünetmentesen kialakuló, életveszélyes érrendszeri elváltozásokat.
Az innováció olyan apró gyulladásos jeleket is kimutathat, amelyeket a jelenlegi diagnosztikai módszerek gyakran nem vesznek észre.
A mesterséges intelligencia és a legmodernebb orvosi képalkotó technológiák kombinációja új lehetőségeket nyithat a szív- és érrendszeri betegségek korai felismerésében. Egy fiatal magyar mérnökinformatikus hallgató kutatása olyan automatizált képfeldolgozási módszert mutat be, amely képes az érfalak finom gyulladásos elváltozásainak kimutatására CT-felvételeken. A fejlesztés a K&H STEM pályázatának idei nyertes projektje lett.
Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek számítanak a vezető haláloknak
A stroke, vagyis a szélütés, különösen súlyos népegészségügyi problémát jelent. Évente mintegy 40 ezer esetet regisztrálnak és körülbelül 10-12 ezer ember hal meg a betegség következtében, miközben több tízezren szenvednek maradandó egészségkárosodást. A stroke ezzel a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon. Az aorta-aneurizma gyakran, csak a repedés pillanatában derül ki, és ekkor a halálozási arány rendkívül magas. Az adatok alapján a betegek 80-90%-ánál végzetes kimenetelű, amennyiben nem jut időben speciális érsebészeti ellátáshoz.
Az ilyen súlyos korképek mögött sokszor hosszú ideig tünetmentes, mikroszkopikus érfalgyulladás áll, amelyet a jelenlegi diagnosztikai módszerek csak nehezen képesek korán felismerni. Kovács Nóra Anna, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökinformatikus hallgatójának kutatása erre a „diagnosztikai vakfoltra” keresett technológiai megoldást a 2025-ös K&H STEM pályázat keretében.
Az algoritmus képes automatikusan azonosítani az érrendszer struktúráit a CT-felvételeken
A projekt a mesterséges intelligencia és az úgynevezett fotonszámláló CT-technológia (Photon-counting CT) kombinációjára épül. A fejlesztett algoritmus képes automatikusan azonosítani az érrendszer struktúráit a CT-felvételeken, majd adaptív képfeldolgozási módszerekkel elkülöníteni az érfalat a környező szövetektől. Ez lehetővé teszi a gyulladás okozta falmegvastagodás objektív, számszerűsíthető mérését, és akár a kezelés hatásának nyomonkövetését is.
Az ilyen fejlesztések jól mutatják, hogy a mesterséges intelligencia ma már nemcsak a globális technológiai vállalatok világában jelenik meg, hanem egyre inkább az egészségügyi innováció és a diagnosztika egyik kulcseszközévé válik. A fiatal kutatók és fejlesztők már az egyetemi évek alatt olyan technológiákkal dolgoznak, amelyek korábban elsősorban a nagy technológiai cégek kutatólaborjaiban jelentek meg.
„A K&H IT-területe egyfajta szakmai műhelyként működik: nyitott, ötlet vezérelt környezetet biztosítunk, ahol a kollégák aktívan formálhatják a projekteket és a technológia a bankolási problémák valódi megoldását szolgálja. Ezt a szemléletet szeretnénk a fiatal generáció felé is közvetíteni, ezért hoztuk létre a K&H STEM pályázatot. Célunk, hogy teret adjunk azoknak az innovatív ötleteknek, amelyek képesek kézzel fogható társadalmi értéket teremteni, legyen szó akár egyészségügyi technológiai vagy más területekről. Hiszünk abban, hogy az adatvezérelt objektív megközelítések, egyre nagyobb szerepet kapnak a jövő technológiai megoldásaiban és fontosnak tartjuk, hogy már a pályakezdők is ebben a szemléletben gondolkodjanak. A pályázat, így nemcsak tehetségeket támogat, hanem azt az innovációs kultúrát is erősíti, amely a saját működésünket is meghatározza. A képzési lehetőségek, karrierutak és projektváltások révén saját kollégáink folyamatosan fejlődhetnek és új megoldásokon dolgozhatnak és ezt a szemléletet követjük a K&H STEM pályázat esetében is évről évre” – mondta Ozorai Dénes a K&H IT-vezetője.
Mennyibe kerül egy hasi CT vizsgálat? Árak és TB-támogatási lehetőségek
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
