A depresszió egy olyan népbetegség, amelynek a tüneteit minden hatodik ember megtapasztalja legalább egyszer az élete során. Előfordulásának gyakorisága a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság és bezártság miatt tovább növekedett.
A home office és a karantén egy merőben új helyzet a legtöbbünk számára, az életünk felborulása pedig könnyen hatással lehet az éjszakai pihenésre is. Mit tehetünk, hogy legalább az éjjeleink nyugodtan teljenek?
Országszerte viharossá fokozódhat a szél - több régióban 100 kilométer/óra feletti széllökésekre lehet számítani. Mutatjuk, hol!
Egy most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. Acsády László, Mátyás Ferenc és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé. A felfedezést leíró cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.
Az álmatlanság mint tünet, többféle betegséghez társulhat. Az alvással kapcsolatos panaszok általában klinikai tünetegyüttesek részei, az önálló alvászavarok ritkábbak.
Szinte nincs olyan ember, aki ne szenvedett volna alvási zavarokban élete folyamán egyszer-kétszer. Ez teljesen hétköznapi jelenség. Álmatlanságon hosszan tartó alvásra való képtelenséget kell értenünk. Minden embernek más az alvásszükséglete; átlagosan 4-10 óra. Idős emberek általában kevés alvással is beérik. Álmatlanság esetén a kérdés tehát nem az, hogy hány órát alszik valaki, hanem az, hogy alvása mennyire pihentető.