A kutatók 11 millió beteget vizsgáltak több éven át, és meglepő eredményekre jutottak.
A baktérium levadássza áldozatát, annak külső sejtfalához kapcsolódik, majd teljes kiszáradásáig elszívja tőle tápanyagait és energiaforrásait.
Vélhetően a járvány idején a kórházakban felírt antibiotikumok mennyiségének növekedése hozzájárult a rezisztencia növekedéséhez.
A Covid-19 nem az első és nem is az utolsó egészségügyi kihívás, amivel globális szinten meg kell majd küzdeni – derül ki a Roland Berger megatrendekről szóló elemzéséből.
Kutatók génszerkesztéssel olyan baktériumtörzset hoztak létre, ami antibiotikumok szedése mellett megvédheti a bélflórát.
Üdvözlöm, doktor úr! Az "Egészségkultúra egyperces" 4. pontjához lenne egy kérdésem. Az influenza miért nem igényel tüneti kezelést? Válaszát és áldozatos munkájukat hálásan köszönöm.
Ha nyakra főre antibiotikumot szed minden bajára, csak árt magának. Megfázás, influenza, víruseredetű betegségek esetén például az antibiotikumoknak egyáltalán nincs értelme, mert vírusok ellen nem hatnak.
2050-re a multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések vezető halálokká válhatnak.