Asztma
Az antibiotikum mégsem okoz asztmát?
Korábbi kutatások egyértelmű összefüggést véltek felfedezni a terhesség alatt, illetve a kora gyermekkorban szedett antibiotikum és az asztma megjelenése közt, az elmélet azonban most megdőlni látszik.
Milyen az allergiás asztma? Kampány európai országokban
Az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia (EAACI) idén nyáron kezdődött kampánya következő állomásához érkezett: a felhívás középpontjában ezúttal az asztma áll. Az Allergy Awareness Campaign nevű programsorozat 2014 júniusában indult útjára. Az EAACI szervezésében zajló kampány első lépéseként a dán főváros egy forgalmas terén, két dobozba zárt ember jelképezte, ahogyan a betegség tünetei elzárják a külvilágtól az érintetteket, vagyis az esemény fő üzenetét: „Az allergia csapdájában”. A két napos megmozdulás során az aktivisták tájékoztató anyagokat osztottak szét az érdeklődők részére.
Legnépszerűbb
-
Bőrbetegségek
Ártalmas-e az egészségre az otthoni medencék klórozása?
Sokan ódzkodnak a vegyszerezéstől, azt gondolva, hogy a medence vegyszer ártalmas lehet ránk és a környezetre nézve.
-
Fertőző betegségek
Koronavírus okozta tüdőgyulladás: náluk alakulhat ki nagyobb eséllyel
Vannak, akik nagyobb veszélynek vannak kitéve. Hogy kik azok?
Egy légút – egy betegség: új szer az allergiás rinitisz ellen
Az European Academy of Allergy and Clinical Immunology idei rendezvényén az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó szimpózium az allergiás rinitisz (allergiás nátha) és az asztma kialakulásának kapcsolatát elemezte („One airway, one disease”, Egy légút, egy betegség). A vizsgálatok szerint az allergiás nátha megfelelően kezelése jelentősen csökkenti az asztma későbbi kialakulásának kockázatát illetve súlyosságát.
Az Asztma Világnap margójára
Légzési nehézségek, zihálás, szorító érzés a mellkasban, gyakori köhögés – ezek az asztma tipikus tünetei, amelyeket sok asztmás tapasztalhat, és amelyek komoly mértékben hathatnak az asztmások életminőségére, fizikális és mentális állapotára is. Bár az asztma jelenleg nem gyógyítható, de a tünetei kezelhetők, és az asztmások nagy többségénél elérhető az, hogy betegségük a legkevésbé se korlátozza őket az életvitelükben.
A koraszülés növeli az asztma veszélyét!
A 37. hét előtt született gyermekeknél nagyobb eséllyel alakul ki a későbbi életkorban asztma, nehézlégzés. A PLoS Medicine folyóiratban közölt kutatás az asztma kezdeti tüneteinek felismerésére is felhívja az érintett szülök figyelmét.
Kutatási érdekesség: a Salmonella fertőzés elnyomhatja az asztmát?
Német kutatók szerint a Salmonella fertőzés egerekben csökkentheti az asztmás betegség gyakoriságát. Ez a kutatás új utakat nyithat meg, amely egymással össze nem függő betegségek kezelésének összefüggéseit mutatja meg.
Az étrendi rostok védhetnek az asztma ellen?
A fejlett országokban honos diétákon sok mindent érdemes lenne változtatni, de egy újabb szempont szerint a magasabb étrendi rosttartalom az asztma ellen is védő hatást fejthet ki. Úgy tűnik, hogy a gyakoribb zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a nagyobb arányú rostbevitel hasznos lehet. A bélbaktériumok által emésztett rostokból származó zsiradék eléri a véráramot, és befolyásolni képes az immunrendszer működését, ennek révén előnyösen hathat pl. az asztmára is. A kutatás a svájci Swiss National Science Foundation (SNSF) keretében zajlott.
Fellélegezhetnek az asztmások! Jövőre jön az életmentő gyógyszer
Családok milliói lélegezhetnek fel Amerikában és jövőre már hazánkban is. Asztmás és súlyos allergiában szenvedő gyermekek és szüleik számára hozott óriási megnyugvást Amerika-szerte az a pillanat, amikor Obama elnök aláírta az a törvényt, amely az ország összes iskoláját a diákjaiknál esetlegesen fellépő súlyos allergiás vagy asztmás rohamok azonnali, helyben történő ellátására ösztönzi.