Az allergiásokat ez a betegség is jobban fenyegeti!
Az allergia sok esetben asztma kialakulásához vezethet. Így enyhíthetők a tünetek.
A pollen, a háziporatka, az állati szőr mind-mind lehet provokáló tényező a szervezet számára. A légutakban keletkező gyulladás, duzzanat, nyákképződés pedig asztmás tünetek kialakulásához vezet.
Így alakul ki az allergia
Az orr- és a légúti nyálkahártya hasonló felépítésű. Az allergiás eredetű gyulladásra is hasonlóképpen reagál. Az allergiás reakció az immunrendszer IgE (immunglobulin E) nevű antitestje termelődésének következménye. Az IgE a szervezetben akár allergiás reakciók sorozatát váltja ki, beleértve a bőrviszketést, szemviszketést, és a légutak szűkületét is. Egészen egyszerűen: ha az immunrendszer a macska fehérjéire produkál IgE antitesteket, akkor a "macskára vagyunk allergiásak" (talán inkább a macskaszőrre). Ennek már csak további következménye a nyálkahártya gyulladása, nyákképződés stb.
Ha kezeljük az allergiát, megszűnik az asztma is?
Egyes vizsgálatok szerint az allergiás rhinitis kezelése javítja az asztmát is. Az allergén immunterápia (deszenzibilizálás) olyan allergiaellenes kezelési eljárás, amely az asztmás tüneteket is csökkenti. Másrészt, ha az ismerten allergiás asztmás beteg allergén expozícója csökken (esetleg megszűnik), akkor az asztmás panaszok, tünetek is mérséklődnek.
Másképpen kezeljük az allergiát és az asztmát?
A gyulladás csökkentésére irányuló kezelés hatásos az allergiás rhinitis, allergiás asztma, és nem allergiás asztma esetében is. Pl. a kortikoszteroidok: az intranasalisan (tehát orrnyílásba juttatott) szerek, spray-k csökkenti a szénanátha tüneteit. A kortikoszteroid krémek az allergiás bőrgyulladás (ekcéma) kezelésére alkalmasak. Az inhalációs kortikoszteroidok, amelyeket a beteg belélegez, csökkentik a hörgőkön létrejövő tüneteket.
Más kezelés a leukotrién-gátló (leukotrién-módosító) alkalmazása, amely szintén a gyulladásos reakció egy fázisát gátolja, tehát közvetve magát a gyulladást is csökkenti.
Egyes szerek alkalmazása azonban elválik egymástól: pl. az antihisztaminokat allergiás rhinitis (szénanátha) tüneteinek mérséklésére kiterjedten alkalmazzák, de konkrétan az asztmában csekély hatásúak.
Náluk alakulhat ki nagyobb eséllyel
Nagy kockázatot jelent a betegség családi halmozódása. Ha valaki allergiás, nagyobb az asztma kialakulásának veszélye, az asztmások mintegy 78%-ál fennáll a szénanátha is. Bár valóban az allergiás asztma a leggyakoribb forma, egyéb típusok, és egyéb provokáló tényezők is léteznek. Ilyen a terhelésre kialakuló asztma, vagy a nem allergiás asztma, amit kiválthat többek között a hideg levegő, vagy esetleg a refluxbetegség.
Mi lobbanthatja be az asztmát?
