Pollenallergia, állatszőr-allergia, asztma: hogyan segít az immunterápia?

#allergia #immunterápia #allergén immunterápia #szénanátha
2020.06.03.

Az allergia miatti tüsszögéstől, orrfolyástól, könnyezéstől nehezebben megy a munka, de nehézkesebb a pihenés is. Az immunterápiával tartós javulás érhető el, gyógyszert sem kell szedni. Milyen esetekben, kinél és hogyan alkalmazható?

Az allergia – nagyon leegyszerűsítve – a szervezet túlérzékenységi reakciója egy egyébként ártalmatlan, a környezetünkben megtalálható anyagra, pontosabban az azokban található bizonyos összetevőkre. Allergiát válthatnak ki többek között növényi pollenek, élelmiszerek, fémek, rovarcsípések, állatszőr vagy gyógyszerek. A felfokozott reakció által kiváltott kellemetlen tünetek érinthetik a légutakat, a szemet, az emésztőrendszert vagy a bőrt is. A tünetek az enyhétől a rendkívül súlyos, életveszélyesig terjedhetnek. Az allergia rendkívül gyakori, a becslések szerint minden ötödik ember allergiás valamire.

Pollenallergia, ételallergia és állatszőr-allergia

Az allergia lehet állandó, illetve szezonális. Ezek azt jelentik, hogy vagy folyamatosan kapcsolatba kerülhetünk az allergénekkel, vagy csak bizonyos hónapokban okozhatnak ezek tüneteket. Az előbbi csoportba tartoznak például az ételallergiák vagy az állatszőr-allergia, míg az utóbbi a pollenallergia, szénanátha. Ételallergia, állatszőr-allergia esetén a legjobb megoldás, ha kerüljük az allergiát kiváltó anyagokat (nem megyünk kutya, macska közelébe, nem fogyasztjuk azokat az élelmiszerek, melyekre érzékenyek vagyunk), de a szezonális allergiáknál ezt jóval nehezebb megtenni.

Bár a pollenallergiásoknak lehetnek jobb hónapjaik, például télen, amikor nem kerülnek növényi pollenek a levegőbe, de az allergia elleni küzdelem véget nem érőnek tűnhet. Minden évben számolni kell a tüsszögéssel, könnyezéssel, orrdugulással és orrfolyással, súlyosabb esetekben köhögéssel és fulladással is. Ráadásul a globális felmelegedés egyik következménye, hogy meghosszabbodhat a pollenszezon. Szerencsére, ma már sok allergia elleni gyógyszert lehet kapni, melyek nagyon hatékonyan csökkentik a kellemetlen tüneteket.

Tartós megoldást nyújthat az immunterápia

A gyógyszeres kezelés azonban nem mindenkinél járható út. Előfordulhat, hogy a gyógyszer vagy gyógyszerkombináció sem hozza meg a kívánt eredményt, esetleg maga az érintett ódzkodik a gyógyszerszedéstől. Ezekben az esetekben érdemes lehet megfontolni az allergén-specifikus immunterápia (deszenzitizáció, hiposzenzibilizálás) alkalmazását.

Az immunterápia modern találmánynak tűnik, valójában 100 éves múltra nyúlik vissza ennek alkalmazása. Lényege, hogy a szervezetbe kicsi, de folyamatosan növekvő mennyiségben allergént juttatnak, így az hozzászokik a felfokozott reakciót kiváltó anyaghoz, növekszik az allergénnel szembeni tolerancia. Az immunterápia a hagyományos gyógyszeres kezeléssel szemben nem a tüneteket célozza, hanem az allergia okát szünteti meg, a tünetek csökkenése ennek eredménye. Az immunterápia ugyan hosszadalmas és a hagyományos gyógyszeres kezelésnél jóval költségesebb, de akár végleg megszabadulhatunk a segítségével az allergiától.

Az immunterápia a betegek 75-80 százalékánál sikeresnek tekinthető. Egy-egy immunterápiás kezelési sorozat átlagosan 3 évig tart, és már az első évben jelentősen csökkenhetnek a panaszok, a kezelés végére pedig teljesen el is tűnhetnek. Ez az allergiamentes állapot évekig, sőt évtizedekig meg is maradhat! Akinél nem múlnak el teljesen a tünetek, az is jelentős mértékű csökkenésről számol be. A kezelt páciensek 20 százalékánál nem figyelhető meg javulás, ennek oka nem ismert a szakemberek számára. Ez azonban általában az első 1-1,5 évben kiderül, így nem kell feleslegesen végigcsinálni a több évig tartó terápiát.

Kinél alkalmazható az immunterápia?

Az allergén-specifikus immunterápia alkalmazását mindenkinek érdemes megfontolnia, aki allergiás, és szeretne megszabadulni a tünetektől és nem szeretne gyógyszert szedni. Az immunterápia megoldás lehet szénanátha, enyhébb mértékű allergiás asztma, ekcéma esetén is.

A leggyakrabban parlagfű-, poratka-, állatszőr- és penészgomba-allergia esetén alkalmazzák a módszert, de akkor is megoldást nyújthat, ha valaki egyéb pollenekre, nikkelre, rovarcsípésre allergiás. Jó tudni, hogy nem minden esetben alkalmazható a módszer, és a várható eredmények is nagyon eltérőek lehetnek. Egyszerre általában csak egy, maximum két allergént céloznak. Ételallergiák esetén az immunterápia hatékonyságát, alkalmazhatóságát még vizsgálják.

Az immunterápia egyik előnye, hogy gyermekeknél akár már 5-6 éves kortól alkalmazható, általában nagyon hatékony, és akár azt is meg lehet vele előzni, hogy súlyosabb allergia vagy allergiás asztma alakuljon ki.

Nem éri el a háziorvosát? Hívja az Egészségkalauz orvosait! Kattintson IDE!

Mint minden módszernél, az immunterápia esetében is vannak olyan kizáró tényezők, melyek megléte esetén nem kezdhető meg, nem ajánlott a kezelés. Ezek közé tartozik a súlyos asztma, a rosszindulatú daganatos betegségek, a súlyos pszichés zavarok, az autoimmun betegségek. Várandósság esetén, vagy ha valaki babát tervez, érdemes elhalasztani a kezelést. Pollenallergiánál rendkívül fontos az időzítés is, a pollenszezon előtt minimum két-három hónappal meg kell kezdeni a terápiát! Ha erről lecsúszunk, csak a következő évben kezdhetjük meg az immunterápiát.

Hogyan zajlik az immunterápia?

Egy immunterápiás kezeléssorozat több évig tart, ezalatt (allergéntől függően) többé-kevésbé folyamatosan adagolni kell az allergént, fokozatosan emelve a dózist. A kezelés megkezdése előtt nagyon alapos kivizsgálásra van szükség, pontosan azonosítani kell az allergént. A kezelés történhet injekcióval, illetve szájon át, nyelv alatt alkalmazható cseppekkel, tablettákkal. Az injekciós terápia hatásosabb, de több mellékhatással (allergiás reakcióval) járhat, így csak megfelelően felkészült intézményben alkalmazható. A szájon át alkalmazható terápia kevésbé hatásos, de otthon is bevehető, nem kell ezért külön orvoshoz menni. Az, hogy milyen módszerrel, mely készítménnyel kezdik meg az immunterápiát, többek között az allergéntől is függ.

Az immunterápiás kezelésnél a megfelelően előkészített, felhígított, tisztított allergént fokozatosan adagolják a szervezetbe, a szakorvos által előírt módon, folyamatosan orvosi felügyelet mellett. Először gyakrabban kell az allergént a szervezetbe juttatni, később folyamatosan ritkulhatnak az alkalmak. Az előírt adagolást szigorúan be kell tartani, attól eltérni nem szabad!

Ritka, hogy az immunterápia mellékhatásokkal járjon, de jó, ha tisztában vagyunk ennek veszélyével. Előfordulhat ugyanis, hogy a szervezetbe juttatott minimális mennyiségű allergén is felfokozott reakciót vált ki. Ezért van szükség például arra, hogy a rovarcsípés-allergia elleni terápiát megfelelően felkészült intézményben, orvosi felügyelet mellett végezzék. A szájon át szedhető immunterápiás készítmények esetén enyhe mellékhatások lehetnek, például a száj, a torok vagy a nyelv viszketése, duzzanata, kipirosodása, hányinger, hasfájás, hasmenés.

Mennyibe kerül az immunterápia?

Az allergén-specifikus immunterápiát, pontosabban az ahhoz szükséges gyógyszereket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (OEP) 2005 óta nem támogatja. A gyógyszerek ára egy-egy szezonban 50 és 200 000 forint között mozoghat, így egy teljes terápia költsége akár az egymillió forintot is elérheti. Ha azonban azt vesszük, mennyit költünk allergia elleni gyógyszerekre havonta, a befektetés hosszú távon megtérül.

Forrás: EgészségKalauz