Álomkór

Az álomkór, a cecelegyek által terjesztett paraziták, a tripanoszómák által okozott fertőző betegség, melynek során agyvelő- és agyhártya-gyulladást alakul ki. Nevét a fő tünetéről, az aluszékonyságról kapta.

Az álomkór előfordulása

Az álomkór fertőző betegség, kétféle kórokozója a cecelegyek szúrásával terjed.

Forrás: EgészségKalauz

---

Az afrikai álomkór Kelet- és Nyugat-Afrika cecelegyek által lakott területein fordul elő. Álomkórban ma több mint 60 millióan szenvednek, évente 20-25.000 új megbetegedést regisztrálnak. Naponta átlagosan százan halnak meg az álomkór miatt. Afrika lakosságának mintegy harmada él cecelégy által fertőzött területen. Afrikán kívül csak behurcolt esetekkel kell számolni, de a fertőzés a turistákra is komoly veszélyt jelenthet.

Az álomkór okai

Az álomkórt a tripanoszóma nevű parazita okozza, melyet a fertőzött cecelegyek csípés közben, nyálukkal juttatnak be az áldozat szervezetébe. A kórokozó bonyolult átalakulási fázisa is a cecelégyben zajlik. Az álomkórnak két formája ismert: a gyors (egy éven belüli) lefolyású, kelet-afrikai és a lassú (két-hat év alatt lezajló) nyugat-afrikai. Az előbbit az állati ostoros egysejtűek közé tartozó Trypanosoma brucei rhodesiense okozza, amelyet jobbára a gyilkos cecelégy (Glossina morsitans) terjeszt, míg az utóbbinak a T. b. gambiense a kórokozója, a legismertebb közvetítje az álomkórcecelégy (G. palpalis).

Az álomkór tünetei

A fájdalmatlan légycsípést követően néhány nap múlva a csípés helyén kis fájdalmas duzzanat, bőrpír keletkezik. A szúrástól számított egy-négy hét elteltével, a betegség első fázisában a fertőzés kapujából a kórokozók a vérbe kerülnek, elárasztják a szervezetet, magas lázat, fejfájást, verejtékezést okoznak.

A nyirokcsomók testszerte megnagyobbodnak. Az álomkór második fázisában a paraziták megtámadják a központi idegrendszert (a kelet-afrikai típusnál hamarabb, a nyugat-afrikai típusnál később), és ott gyulladást okoznak, melyet vérszegénység, hormonzavar kísér. Megjelennek az álomkór jellegzetes tünetei. A beteg közönyössé, aluszékonnyá válik, személyisége megváltozik. Hangulati ingadozások mellett fejfájás, láz jelentkezik érzészavar, bénulások kíséretében. A beteg nem táplálkozik, teljesen legyengül. Ezzel párhuzamosan szívizomgyulladás jöhet létre.

Az álomkór lefolyása

A kelet-afrikai (rodéziai) álomkór gyors, egy éven belüli lefolyású, míg a nyugat-afrikai (gambiai) álomkór lassú, két-hat éven keresztül zajlik. Kezeletlen esetben a rodéziai típusú álomkór esetében szívelégtelenség miatt a halál 6 hónapon belül bekövetkezhet. A gambiai típusú álomkórra éjjeli álmatlansággal járó súlyos nappali álmosság, befolyásolhatatlan alvási kényszer a jellemző. Az alvásos időszak folyamatosan hosszabbodik, végül a beteg kómába esik.

Mindkét álomkór típusra jellemző, hogy kórokozójuk átjut a terhes nő méhlepényén, tehát a magzatot is megfertőzheti.

Az álomkór diagnózisa

A klinikai kép és a parazitológiai vizsgálatok alapján állapítható meg. Európai beteg esetén fontos a kórelőzményben szereplő afrikai tartózkodás.

Az agyhártya- és agyvelőgyulladásra utaló klinikai jelek miatt elvégzendő lumbalpunkció során nyert agyvíz vizsgálat igazolja az idegrendszeri gyulladást. Specifikus diagnózis az agyvízből (liquor), a vérből és esetenként a nyirokcsomókból vett szövetmintából a parazita mikroszkópos kimutatása.

Az álomkór terápiája

Kezelésében kórházi körülmények között: vénás pentamidin, suramin és eflornithine, második fázisban intravénás melarsoprol adható.

Az álomkór megelőzése

Sem gyógyszeres megelőzés, sem védőoltás nem áll rendelkezésre.

Az álomkór úgy előzhető meg legbiztosabban, ha az ember nem jár a kórokozót terjesztő cecelegyes (erdős, bozótos) vidéken. Ha ez elkerülhetetlen, viseljen a testét csaknem teljesen fedő vastag, zöld (khakiszínű) öltözéket (a vékony inget ugyanis a fénylő és a sötét színt kedvelő légy szuronya átdöfi), ne utazzon nyitott járművön, a zárt járművet vizsgálja át, hogy nincs-e benne cecelégy, s mindig szúnyogháló alatt aludjon. Ezektől csoda nem várható, de a tapasztalatok szerint beválhatnak.

Élet az álomkórral

Az álomkórból felgyógyult ember sem védett az újabb fertőzés ellen.

Egyéb tudnivalók az álomkórról

Az álomkórt okozó tripanoszóma is szerepel azon a tizenkettes listán, amelyet a Wildlife Conservation Society nevű nemzetközi természetvédelmi szervezet állított össze a klímaváltozás miatt fokozott veszélyt jelentő kórokozókról. Az ENSZ egészségügyi világszervezete (WHO) nagy erőfeszítéseket tesz az álomkór megfékezésére: egyebek mellett szorgalmazza a cecelegyek terjeszkedése várható irányának kutatását, különösen arra a nem kizárható veszélyre való tekintettel, ha a veszélyes rovar emberi segítséggel kiszabadulna Afrikából Amerika vagy Ázsia trópusi vidékei felé.

Új kutatási irányok és diagnosztikai fejlesztések

Az elmúlt években a molekuláris diagnosztika fejlődése jelentős áttörést hozott az álomkór korai felismerésében. A klasszikus mikroszkópos vizsgálatok mellett ma már PCR-alapú módszereket (polimeráz láncreakció) is alkalmaznak a tripanoszómák DNS-ének kimutatására, amelyek akár a lappangási idő alatt is felfedhetik a fertőzést. Ez különösen fontos a lassú lefolyású, nyugat-afrikai álomkór esetén, ahol a tünetek sokáig enyhék maradnak.

A gyorstesztek fejlesztése szintén folyamatban van: a WHO támogatásával zajló FIND (Foundation for Innovative New Diagnostics) program célja egy megbízható, olcsó és helyszíni diagnózisra alkalmas eszköz kidolgozása, amely még a legeldugottabb afrikai falvakban is használható lesz.

Gyógyszerkutatás: új lehetőségek

Az álomkór elleni gyógyszerek közül több igen toxikus: a melarsoprol például arzénszármazék, és súlyos mellékhatásokat, akár halált is okozhat. A legújabb fejlesztések között említést érdemel a fexinidazole, amely az első olyan gyógyszer, amit szájon át lehet szedni, és mindkét betegségfázisban hatékony. A fexinidazole-t a WHO már 2019-ben jóváhagyta, és használatát fokozatosan terjesztik ki az érintett országokra.

A DNDi (Drugs for Neglected Diseases initiative) nevű nemzetközi szervezet kutatásai is ígéretesek: céljuk egy még egyszerűbben alkalmazható, egyfázisú kezelési módszer kidolgozása, amellyel akár háziorvosi körülmények között is kezelhető lenne a betegség.

Társadalmi és gazdasági vonatkozások

Az álomkór nem csupán egészségügyi probléma, hanem súlyos gazdasági következményekkel is jár. A fertőzött területeken a lakosság munkaképessége csökken, az állattartás – különösen a marhatenyésztés – visszaszorul, hiszen az állati tripanoszómózis (nagana) is pusztít a haszonállatok körében. Ez élelmezési bizonytalanságot, elszegényedést és a migráció erősödését okozhatja.

Egyes becslések szerint a trópusi betegségek miatt évente több milliárd dollár veszteség éri az érintett afrikai országokat, miközben a kutatásra és megelőzésre fordított összegek eltörpülnek e veszteségekhez képest.

Ökológiai összefüggések

A klímaváltozás mellett az erdőirtás, az urbanizáció és a víztározók építése is hozzájárul a cecelegyek élőhelyének és elterjedésének változásához. Ezek a rovarok kifejezetten érzékenyek a mikroklímára, és a hagyományos erdős-bozótos területek pusztulásával új élőhelyeket keresnek, közelebb kerülve az emberi lakóövezetekhez.

Külön aggodalomra ad okot, hogy a turizmus növekedésével a cecelegyek emberrel vagy szállítmányokkal véletlenül új földrészekre is eljuthatnak. Bár egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a cecelegyek Afrikán kívül képesek lennének fenntartani életciklusukat, a globális felmelegedés miatt ez a jövőben nem zárható ki.

Mit tehet a nemzetközi közösség?

A WHO célja, hogy az álomkórt 2030-ig teljes mértékben felszámolják, legalábbis közegészségügyi veszélyként. Ennek érdekében széles körű felvilágosító kampányokat, mobil szűrőállomásokat, helyi egészségügyi dolgozók képzését és a cecelegy populációk csökkentését célzó biológiai és kémiai stratégiákat is alkalmaznak.

A betegség felszámolásához elengedhetetlen a hosszú távú nemzetközi összefogás, amely nemcsak az egészségügy, hanem a természetvédelem, mezőgazdaság és infrastruktúra szintjén is összehangolt fellépést igényel.

Gyakori kérdések az álomkórról

Mi az álomkór és hogyan terjed?

Az álomkór (afrikai trypanosomiázis) egy parazitás fertőzés, amelyet a cecelegyek terjesztenek. A betegséget a Trypanosoma brucei nevű egysejtű kórokozó okozza, amely a légy csípése során jut be az emberi szervezetbe. A fertőzés kezdetben általános tüneteket okoz, majd ha nem kezelik időben, az agyat is megtámadja, és végül kómához vagy halálhoz vezethet.

Mely országokban fordul elő leggyakrabban?

Az álomkór kizárólag Afrika bizonyos részein endémiás. Elsősorban a Szubszaharai Afrika vidékein, különösen a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Angolában, Dél-Szudánban, Közép-Afrikai Köztársaságban és Csádban fordul elő. A turisták számára is veszélyes lehet, ha cecelegyes területre utaznak, különösen, ha nem alkalmaznak megfelelő megelőző óvintézkedéseket.

Melyek az álomkór első tünetei?

A legelső tünet a légycsípés helyén kialakuló duzzanat és bőrpír lehet, amit egy-két héten belül láz, fejfájás, hidegrázás, izzadás és nyirokcsomó-duzzanat követ. A második fázisban, amikor a parazita már az idegrendszert is eléri, megjelenik az aluszékonyság, a személyiségváltozás, mozgászavar, érzészavar, és végső soron kóma alakulhat ki.

Hogyan diagnosztizálják az álomkórt?

A diagnózis alapja a klinikai tünetek mellett a laboratóriumi vizsgálat. Mikroszkópos módszerekkel a vérből, nyirokcsomóból vagy gerincvelői folyadékból mutatják ki a kórokozót. Korszerűbb eljárások – mint a PCR – segíthetnek a korai, még tünetmentes stádiumban is azonosítani a fertőzést, de ezek nem minden érintett térségben érhetők el.

Gyógyítható-e az álomkór?

Igen, de csak akkor, ha időben felismerik és megfelelő gyógyszeres kezelést alkalmaznak. A betegség első fázisában hatékonyak a kevésbé toxikus szerek (pl. pentamidin, suramin), míg a második, idegrendszeri szakaszban erősebb, de veszélyesebb gyógyszerekre van szükség (pl. melarsoprol, eflornithine). Az újabb fejlesztésű fexinidazole tablettaformában is alkalmazható, és jelentősen egyszerűsíti a kezelést.

Létezik-e védőoltás álomkór ellen?

Jelenleg nincs elérhető védőoltás az álomkór ellen. A megelőzés kizárólag a cecelegyek elleni védekezésre alapozott: testet fedő ruházat, zárt járműhasználat, rovarriasztók, szúnyogháló. Az éjszakai alvás különösen veszélyes, ha nem történik meg a megfelelő rovarvédelem.

Újra meg lehet fertőződni álomkórral?

Sajnos igen. A gyógyult betegek nem szereznek tartós védettséget, így ismételt fertőzés esetén ugyanúgy megbetegedhetnek. Ezért is kulcsfontosságú a megelőzés, különösen az endémiás területen élők vagy oda utazók számára.

Mennyire veszélyezteti a klímaváltozás az álomkór elterjedését?

A klímaváltozás a cecelegyek élőhelyének északabbra tolódását eredményezheti, így potenciálisan új területeken is megjelenhet a fertőzés. Emellett az emberi tevékenységek – például erdőirtás, víztározók létrehozása – is hozzájárulnak a rovarok terjedéséhez. A WHO kiemelten figyeli e változásokat, és már most is folyamatos kutatásokat támogat az újonnan veszélyeztetett zónák feltérképezésére.