A láz (latinul: febris) a testhőmérséklet átmeneti megemelkedése, amely a szervezet védekezési reakciója egy fertőzésre, gyulladásra vagy egyéb betegségre.
A normál testhőmérséklet általában 36,5–37,5 °C között mozog, de egyénenként változhat. Lázról akkor beszélünk, ha a testhőmérséklet meghaladja a 38 °C-ot.
A láz nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely azt jelzi, hogy a szervezet valamilyen fertőzéssel vagy gyulladással küzd. A láz fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében, mivel a magasabb hőmérséklet gátolja bizonyos kórokozók szaporodását, és serkenti az immunsejtek aktivitását.
A lázas állapot többféleképpen is kategorizálható a hőmérséklet és a tartósság alapján:
A láz leggyakrabban a szervezet fertőzésekkel, gyulladásokkal szembeni válaszaként jelentkezik. Számos különböző betegség és állapot vezethet lázas állapothoz:
A test túlhevülése is lázhoz hasonló tüneteket produkálhat, különösen hosszabb ideig tartó hőségben végzett fizikai aktivitás után.
A láz a test természetes védekezési mechanizmusa, amely arra utal, hogy a szervezet fertőzés, gyulladás vagy más betegség ellen küzd. Bár önmagában a láz ritkán veszélyes, fontos odafigyelni a kísérő tünetekre és arra, hogy a lázas állapot mennyi ideig tart. Ha a láz magas vagy tartós, orvosi vizsgálat szükséges, hogy kiderítsék az alapproblémát és megfelelő kezelést alkalmazzanak.
Bár a láz legtöbbször ártalmatlan és önmagától elmúlik, vannak olyan helyzetek, amikor mindenképp orvosi segítségre van szükség:
A láz kezelésének szükségessége függ az alapproblémától és a hőmérséklet mértékétől. Alapvetően a láz egy természetes és hasznos válasz, így enyhe láz esetén nem mindig szükséges beavatkozni. Amit azonban bizonyos helyzetekben érdemes alkalmazni:
A lázzal kapcsolatos kérdések széles spektrumot ölelnek fel, az alapvető diagnosztikai kérdésektől kezdve a kezelési lehetőségekig. Fontos, hogy a lázat a tünetek kontextusában vizsgáljuk, és orvoshoz forduljunk, ha a láz tartós, magas vagy súlyosabb tünetekkel jár együtt. A megfelelő kezelés és odafigyelés segít a lázas állapot biztonságos kezelésében.
A normál testhőmérséklet általában 36,5–37,5 °C között mozog. Lázról akkor beszélünk, ha a testhőmérséklet meghaladja a 38 °C-ot. A 37,5-38 °C közötti hőmérsékletet "hőemelkedésnek" nevezzük, ami szintén lehet egy fertőzés korai jele.
A láz a szervezet természetes válasza fertőzésekre (bakteriális pl. chlamydia, LGV, leptospirózis, vírusos pl. rubeola, Dengue-láz, gombás vagy parazitás), gyulladásokra (pl.prosztatagyulladás), autoimmun betegségekre, daganatokra (pl. Ewing-szarkóma) vagy hőgutára/napmérgezésre. A láz egy gyakori tünet, de önmagában nem elegendő a diagnózishoz, ezért mindig figyelembe kell venni a kísérő tüneteket.
Általában nem szükséges azonnal orvoshoz fordulni, ha a láz enyhe vagy közepes, és nincs súlyosabb kísérő tünet. Azonban orvosi segítségre van szükség, ha:
A láz a test természetes védekezési mechanizmusa. Amikor a szervezet fertőzéssel szembesül, az immunrendszer egyes sejtjei olyan anyagokat (pl. citokinek, prosztaglandinok) bocsátanak ki, amelyek megemelik a hőközpont hőmérsékleti beállítási pontját az agyban (hipotalamusz). A magasabb hőmérséklet gátolja a kórokozók szaporodását és fokozza az immunsejtek aktivitását.
Lázas állapot esetén fontos a bőséges folyadékfogyasztás, a pihenés és a lázcsillapítók (pl. paracetamol, ibuprofen) alkalmazása, ha a láz kényelmetlenséget okoz. A test hűtése langyos borogatással vagy fürdővel szintén segíthet a láz enyhítésében. Kerülni kell a hideg borogatást, mert az fokozhatja a hidegrázást és ront a láz helyzetén.
Nem minden esetben szükséges a láz csillapítása, mivel a láz segíthet a szervezetnek a fertőzések leküzdésében. Azonban, ha a láz nagyon magas (39 °C felett), vagy kellemetlen tünetekkel jár (pl. fejfájás, izomfájdalom, gyengeség), akkor a lázcsillapító szerek alkalmazása ajánlott a beteg komfortjának növelése érdekében.
A paracetamol és az ibuprofen a leggyakrabban használt lázcsillapítók. A paracetamol jó választás azok számára, akik nem tolerálják a nem-szteroid gyulladáscsökkentőket, míg az ibuprofen gyulladáscsökkentő hatása miatt hasznos lehet gyulladásos állapotok esetén. Az aszpirin használata nem ajánlott gyermekeknél, mivel növeli a Reye-szindróma kialakulásának kockázatát.
Igen, egyes védőoltások után enyhe láz előfordulhat, mivel az oltás stimulálja az immunrendszert. Ez általában ártalmatlan, és a test természetes válaszreakciója az oltásra. Az ilyen láz általában rövid ideig tart, és magától elmúlik.
Önmagában egy egyszerű, nem gyulladt aranyér nem okoz lázat. Láz akkor jelentkezhet, ha az aranyér begyullad (gyulladásos aranyér) vagy tályog alakul ki a végbél körül, esetleg perianalis cellulitis vagy szepszis irányába mutató folyamat indul el – bár ez ritka. Emellett, ha a betegnek másodlagos fertőzése van, az is járhat lázzal. A tünetek közé ilyenkor fokozódó fájdalom, vörösség, duzzanat és váladékozás is társulhat. Tehát a láz jelenléte figyelmeztető jel, és ha aranyér mellett alakul ki, komolyabb kivizsgálást és gyakran antibiotikumos vagy sebészi kezelést is igényel.
A láz önmagában ritkán veszélyes, de nagyon magas láz (40 °C felett) súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, például lázgörcsök, kiszáradás vagy szervkárosodás. Különösen csecsemőknél, időseknél és legyengült immunrendszerű betegeknél kell fokozott óvatossággal kezelni a lázat.
A láz általában fertőzésre vagy gyulladásos állapotra utal, amely során a szervezet energiát használ fel az immunválasz fokozására. A pihenés lehetővé teszi, hogy a test a gyógyulásra összpontosítson, és csökkenti a felesleges hőtermelést, ami további megterhelést jelentene.
A lázgörcs a kisgyermekeknél (6 hónap és 5 év között) fordulhat elő, amikor a láz hirtelen emelkedik. Ha a gyermek görcsrohamot kap, a következőket kell tenni:
A láz miatt a test több folyadékot veszít izzadás és gyorsabb légzés révén. A megfelelő folyadékpótlás elengedhetetlen a kiszáradás megelőzése érdekében. A víz, tea és izotóniás italok fogyasztása javasolt, súlyos esetekben pedig intravénás folyadékpótlás is szükséges lehet.
A természetes módszerek, mint a bőséges folyadékfogyasztás, pihenés, könnyű ruházat és langyos borogatás alkalmazása, segíthetnek a láz enyhítésében. Azonban a természetes módszerek nem helyettesítik a gyógyszeres kezelést, különösen, ha a láz súlyos vagy tartós.
Lázat több különböző testtájon mérhetünk. A hónaljban, a szájban, a végbélben vagy a fülben. A legpontosabb eredmény általában a végbélben (rektálisan) mért hőmérséklet adja. Fontos, hogy minden alkalommal azonos módon mérjük a hőmérsékletet, hogy összehasonlítható eredményeket kapjunk.
A rühesség önmagában általában nem okoz lázat, mivel nem szisztémás fertőzés, hanem egy helyi, bőrön jelentkező parazitás megbetegedés. Azonban bizonyos esetekben láz is jelentkezhet, de ez már szövődményre utal, nem a rühesség közvetlen következménye.
Igen, a vérátömlesztés okozhat lázat, ami a leggyakoribb mellékhatások egyike. Ez általában febrilis nem-hemolitikus transzfúziós reakció formájában jelentkezik, amikor a szervezet az idegen vérkomponensekre immunválaszt ad. A láz rendszerint enyhe vagy közepes súlyosságú, és a transzfúzió alatt vagy közvetlenül utána jelentkezik.
A láz önmagában ritkán okoz viszketést, de bizonyos körülmények között közvetetten kiválthatja vagy fokozhatja azt:
Igen, az epekő okozhat lázat, de csak bizonyos esetekben. Önmagában a „csendes” epekő általában nem jár lázzal, legfeljebb görcsös jobb bordaív alatti fájdalmat (epegörcsöt) okoz. Ha azonban az epekő elzárja az epeutakat és emiatt gyulladás alakul ki, akkor a láz gyakori tünet.
Önmagában a fejtetű-fertőzés általában nem okoz lázat, mert a tetvek csípése inkább csak viszketést és helyi bőrirritációt vált ki. Azonban a vakarás következtében a fejbőrön apró sebek alakulhatnak ki, amelyek könnyen felülfertőződhetnek baktériumokkal. Ha ilyen másodlagos fertőzés jön létre, akkor már előfordulhat gyulladás és láz is, különösen, ha a nyirokcsomók is érintettek.
Általában a botulizmus nem okoz lázat, mivel a betegség fő problémája a botulinum toxin idegkárosító hatása, nem pedig a fertőzés miatti gyulladás. A toxin blokkolja az idegi ingerületátvitelt, ami izomgyengeséget, petyhüdt bénulást, nyelési és légzési nehézséget okoz. Láz ritkán jelentkezik, és ha mégis, az általában másodlagos bakteriális fertőzés következménye, nem a botulizmus maga.
Igen, a Legionella fertőzés okozhat lázat. A baktérium által kiváltott legionellózis két fő formában jelentkezhet: az enyhébb Pontiac-láz hirtelen fellépő, influenzaszerű tünetekkel jár, melynek része a magas láz, izomfájdalom, fejfájás. A súlyosabb forma a Legionárius betegség, amely egy atípusos tüdőgyulladás, és szintén lázzal, hidegrázással, köhögéssel, mellkasi fájdalommal, gyakran hasmenéssel és zavartsággal társul.
Önmagában a lapostetű-fertőzés általában nem okoz lázat, mert a tetvek csípése inkább helyi bőrirritációt és viszketést vált ki. Láz csak akkor jelentkezhet, ha a vakarás következtében bakteriális felülfertőződés alakul ki, ami súlyosabb gyulladáshoz vezet. A tetvek jelenléte inkább bőrpanaszokat, alvászavart és kellemetlenséget okoz, de szisztémás tüneteket ritkán vált ki.
Igen, az anthrax gyakran okoz lázat, mivel a szervezet így reagál a fertőzésre és a baktérium toxinjaira. A láz előfordulhat a bőranthrax esetén is, főleg ha a fertőzés kiterjedt, de még gyakoribb a tüdő- és bélanthrax formájában. Ezeknél a típusoknál a láz mellett általános tünetek, például gyengeség, hidegrázás és izomfájdalom is jelentkeznek.
Igen, a Wilms-tumor okozhat lázat, bár ez nem tartozik a leggyakoribb tünetei közé. A láz kialakulhat a vesedaganat által kiváltott gyulladásos folyamatok, esetleges tumornekrózis, vagy ritkábban egy másodlagos fertőzés következtében. Előfordulhat, hogy a láz tartós, hőemelkedés formájában jelentkezik, vagy visszatérő epizódokban.
Igen, a herpangina gyakran okoz lázat. A betegséget leggyakrabban enterovírusok, például a Coxsackie-vírusok váltják ki, amelyek a szervezetben immunválaszt és gyulladást idéznek elő. A láz rendszerint hirtelen jelentkezik, és akár magas is lehet, főként gyermekeknél. A lázas állapot gyakran megelőzi a szájnyálkahártyán megjelenő jellegzetes hólyagos-göbös elváltozásokat. A láz a fertőzés aktív szakaszában tartós, de a gyógyulás előrehaladtával fokozatosan csökken.
Igen, a gyomorrontás gyakran járhat lázzal, különösen, ha az állapotot fertőzés, például vírus vagy baktérium okozza. A láz a szervezet természetes immunválasza a kórokozókra, és általában enyhe vagy közepes mértékű (37,5–38,5 °C) szokott lenni. Ritkábban, súlyosabb bakteriális fertőzés esetén a láz magasabb is lehet, és kísérheti hidegrázás, gyengeség vagy verejtékezés. Ha a láz tartósan fennáll, magas vagy súlyos egyéb tünetekkel társul (pl. véres hasmenés, erős hasi fájdalom, kiszáradás), az orvosi vizsgálat szükségességét jelzi.
Igen, a herpeszes ujjgyulladás gyakran okozhat lázat, különösen az elsődleges fertőzés során. A vírusos fertőzés aktiválja a szervezet immunválaszát, ami miatt a betegek enyhe vagy közepes hőemelkedést (37,5–38,5 °C), ritkán magasabb lázat tapasztalhatnak.
Igen, a herpeszes száj- és ínygyulladás gyakran jár lázzal, különösen a fertőzés kezdeti szakaszában. Ez a betegség a herpeszvírus elsődleges fertőzése, és a szervezet erős immunválaszt ad rá, ami magas lázat (akár 39–40 °C) is kiválthat. A láz mellett jellemző a fájdalmas hólyagos elváltozás a szájban, az íny duzzanata és vérzékenysége, nyelési nehézség, nyálfolyás, valamint általános rossz közérzet.
Igen, az ételmérgezés okozhat lázat, különösen akkor, ha a szervezetet baktériumok vagy azok toxinjai támadják meg. A láz ilyenkor a szervezet immunválasza a fertőzésre, amely segíti a kórokozók elleni védekezést. A láz leggyakrabban akkor jelentkezik, ha az ételmérgezést invazív baktériumok (pl. Salmonella, Shigella, Campylobacter, Listeria) okozzák, amelyek gyulladást váltanak ki a bélrendszerben.
Igen, az alkoholos májkárosodás ritkán okozhat lázat, de általában csak súlyos, előrehaladott vagy szövődményes esetekben jelentkezik. A láz oka ilyenkor az, hogy az akut alkoholos hepatitis immunválaszt vált ki, ami lázzal járhat. Lehetnek másodlagos fertőzések (pl. spontán bakteriális peritonitis), amelyek gyakran cirrózissal társuló folyadékgyülemben alakulnak ki.
Általában nem, a szájpenész (orális candidiasis) önmagában nem okoz lázat, de súlyos vagy kiterjedt fertőzés esetén előfordulhat. A szájpenész többnyire helyi fertőzés, amely csak a szájnyálkahártyát érinti, így nem vált ki szisztémás tüneteket, mint a láz. Ha azonban a Candida gomba átterjed a nyelőcsőre vagy a véráramba (pl. legyengült immunrendszerű betegeknél), akkor láz, gyengeség és általános rosszullét is jelentkezhet.
Igen, a szifilisz okozhat lázat, különösen a betegség másodlagos szakaszában. A primer (elsődleges) szifilisz kezdetén általában nem jellemző a láz, ilyenkor inkább a fertőzés helyén jelentkezik a kemény fekély (ulcus durum). A másodlagos szifilisz során, amikor a kórokozó már az egész szervezetben elterjed, láz, rossz közérzet, izom- és ízületi fájdalom, valamint kiütések is gyakran megjelennek.
Általában nem, a ruhatetű önmagában nem okoz lázat. A tetű csípése vörös, viszkető foltokat és bőrirritációt okoz, de nem vált ki lázas immunreakciót a szervezetben. Ritka esetekben a hosszan tartó, súlyos fertőzés miatt kialakulhat másodlagos bakteriális fertőzés, ami már lázat is eredményezhet. A tetű terjeszthet bizonyos kórokozókat, de ezek ritkán fordulnak elő a mai higiéniai körülmények között.
Igen, a Salmonella-fertőzés gyakran okoz lázat. A baktérium a bélrendszert támadja, és a szervezet immunválaszként gyulladásos reakciót indít, amely láz formájában jelentkezhet. A láz mértéke változó lehet, enyhe hőemelkedéstől a magas lázig terjedhet, különösen invazív vagy szisztémás fertőzés esetén. A láz gyakran együtt jár hasi fájdalommal, hasmenéssel és hányingerrel, amelyek a fertőzés tipikus tünetei.
A Basedow-kór önmagában általában nem okoz klasszikus lázat, mivel a betegség lényege a pajzsmirigy túlműködése, ami fokozott anyagcserével jár, de nem fertőzéses gyulladás. Ugyanakkor a fokozott anyagcsere miatt előfordulhat enyhe hőemelkedés, melegérzet és izzadás, ami laikus szemmel láznak tűnhet. Ha viszont a beteg magas lázat, hidegrázást vagy fertőzéses tüneteket tapasztal, azt jellemzően más, fertőzéses vagy gyulladásos ok váltja ki, és azt nem lehet a Basedow-kór közvetlen következményeként tekinteni.
Igen, a Pfeiffer-féle mirigyláz rendszerint láz kialakulásával jár, ami a szervezet természetes immunválasza a Epstein–Barr-vírus fertőzésére. A láz általában 38–40 °C közötti tartományban mozog, és néhány naptól akár több hétig is fennmaradhat. A hőemelkedés mellett gyakori a hidegrázás, izzadás és általános gyengeségérzet is.
Igen, a toxikus sokk szindróma (TSS) jellegzetes tünete a magas láz. A láz a szervezet erőteljes immunválaszát jelzi a Staphylococcus aureus vagy Streptococcus pyogenes által termelt toxinokra. A láz gyakran hirtelen jelentkezik, 38–40 °C közötti testhőmérséklet-emelkedéssel, és társulhat hidegrázással, izzadással és általános rossz közérzettel.
Igen, magas láz esetén is megjelenhetnek Beau-féle vonalak a körmön. A láz gyakran súlyos fertőzés, gyulladás vagy szisztémás betegség következménye, amelyek átmenetileg lelassíthatják vagy megállíthatják a köröm növekedését a köröm mátrixában. Ez a növekedési zavar a körömlemezen vízszintes bemélyedések formájában, azaz Beau-féle vonalakként válik láthatóvá, néhány héttel a lázas epizód után. A vonalak mélysége és száma a betegség súlyosságát és időtartamát is tükrözheti.
Igen, a veleszületett szifilisz okozhat lázat a csecsemőnél, bár ez nem mindig jelentkezik minden esetben. A láz oka a Treponema pallidum fertőzésére adott immunválasz, amely során a szervezet gyulladásos mediátorokat termel, és emeli a testhőmérsékletet. Gyakran a láz egyéb tünetekkel, például bőrkiütéssel, nyirokcsomó-duzzanattal, sárgasággal vagy vérszegénységgel együtt jelentkezik, jelezve a fertőzés súlyosságát. A láz mértéke változó lehet, néhány esetben mérsékelt, máskor magas hőmérséklet jelentkezik.
Igen, az utazók hasmenése gyakran társul lázzal, mivel a fertőzést okozó baktériumok, vírusok vagy paraziták aktiválják a szervezet immunválaszát. A láz oka a gyulladásos mediátorok felszabadulása, amelyek emelik a testhőmérsékletet, jelezve a szervezet védekezését a fertőzéssel szemben. Gyakran a láz egyéb tünetekkel, például hasi fájdalommal, hasmenéssel, émelygéssel vagy hányással társul, ami a fertőzés súlyosságát mutatja. A láz mértéke változó lehet, enyhe vagy mérsékelt hőemelkedéstől a magas lázig terjedhet, és különösen a kiszáradás kockázatát növeli.
Igen, a neuroszifilisz társulhat lázzal, mivel a fertőzés a központi idegrendszer gyulladását okozza, ami aktiválja a szervezet immunválaszát és testhőmérséklet-emelkedést vált ki. A láz gyakran egyéb tünetekkel, például fejfájással, nyaki merevséggel, hányingerrel vagy zavartsággal együtt jelentkezik, jelezve a neuroszifilisz súlyosságát. A tünetek oka lehet a meningitis vagy az agy gyulladásos folyamata, amely a fertőzés idegrendszeri érintettségével összefügg.
Igen, az emlőgyulladás (mastitis) gyakran társul lázzal, különösen az akut bakteriális formában. A fertőzés miatt a szervezet immunválasza aktiválódik, ami hőemelkedést vagy akár 38–39 °C körüli lázat okozhat. A láz mellett a beteg gyakran tapasztal fáradtságot, rossz közérzetet és hidegrázást is.
Igen, a kismedencegyulladás (PID) gyakran társul lázzal. A láz a szervezet gyulladásos válaszreakciójának része, amelyet a bakteriális fertőzés vált ki a méh, petevezetékek és petefészkek szöveteiben. A láz mértéke változó lehet, általában mérsékelt, de súlyos, kezeletlen esetekben akár magas is lehet. Gyakran együtt jelentkezik alhasi fájdalommal, hüvelyi folyással és rossz közérzettel, ami a gyulladás egyéb jele.
Igen, az idült hólyaggyulladás társulhat lázzal, de ez a tünet nem az idült gyulladás tipikus velejárója, hanem jellemzően egy szövődményre vagy a fertőzés súlyosbodására utal. Az idült gyulladás, amely csak a hólyagra korlátozódik (például az interstitialis cystitis vagy egy alacsony virulenciájú, krónikus bakteriális cystitis), általában nem okoz szisztémás lázat, csak helyi panaszokat, mint a fájdalom és a gyakori vizelési inger. A láz megjelenése sokkal inkább arra utal, hogy a bakteriális fertőzés a hólyagból felszállt a vesékbe, ami akut pyelonephritist (vesemedence-gyulladást) okozott, és ez már magas lázzal, hidegrázással és deréktáji fájdalommal járó, sürgős kezelést igénylő állapot.
Az egyszerű, alsó húgyúti fertőzések, amelyek csak a húgyhólyagot érintik, tipikusan nem járnak lázzal, hanem helyi tüneteket, mint fájdalmas és gyakori vizelést okoznak. Ha a húgyhólyagfertőzés mellett láz vagy magas hőemelkedés jelentkezik, az komoly figyelmeztető jel, amely arra utal, hogy a fertőzés valószínűleg már felszállt a vesékhez. A láz, hidegrázás és deréktáji fájdalom kombinációja a pyelonephritis (vesemedence-gyulladás) jellegzetes tünetei, ami egy súlyos, szövődményes állapot.
Igen, a nyakcsatorna-gyulladás ritkán, de okozhat lázat, főleg akkor, ha a fertőzés kiterjed a kismedence más részeire, például a méhre, petevezetékekre vagy petefészkekre, és kismedencei gyulladás (PID) alakul ki. A láz ebben az esetben a szervezet gyulladásos reakcióját jelzi. Könnyebb, lokalizált cervicitis általában nem jár lázzal, viszont gyakori tünet a váladékozás, hüvelyi irritáció, alhasi diszkomfort vagy fájdalom. Lázzal társuló esetekben mindig szakorvosi vizsgálat szükséges a szövődmények megelőzése érdekében.
Igen, a vetélés okozhat lázat, de ez nem tekinthető normális jelenségnek. A láz leggyakrabban fertőzésre vagy visszamaradt terhességi szövetre utalhat a méhben. Ha vetélést követően 38 °C feletti láz, hidegrázás, erős alhasi fájdalom vagy kellemetlen szagú vérzés jelentkezik, az azonnali nőgyógyászati ellátást igényel. Korai felismeréssel a szövődmények megelőzhetők.
Igen, a laryngitis (gégegyulladás) okozhat lázat, de a láz jelenléte és mértéke elsősorban a kiváltó októl függ. Amennyiben a gégegyulladást vírusos fertőzés, például influenza vagy parainfluenza idézi elő, a szervezet természetes védekező reakciójaként gyakran jelentkezik közepes vagy magas láz, amit általános gyengeség és végtagfájdalom kísér. Bakteriális felülfertőződés esetén a láz tartóssá válhat és tovább emelkedhet, jelezve, hogy a gyulladásos folyamat intenzívebbé vált. Ezzel szemben, ha a laryngitist nem fertőzés, hanem irritáció (például reflux, allergia vagy a hangszálak túlerőltetése) okozza, a testhőmérséklet általában normális marad.
Igen, a mellhártyagyulladás (pleuritis) egyik leggyakoribb kísérő tünete a láz, amely a szervezetben zajló gyulladásos folyamat természetes velejárója. Mivel a betegséget legtöbbször fertőzés, például vírusos vagy bakteriális tüdőgyulladás váltja ki, a testhőmérséklet emelkedése jelzi az immunrendszer védekezését. Bakteriális eredetű, gennyes mellhártyagyulladás esetén a láz általában magas, hidegrázással és rossz közérzettel párosul, míg vírusos fertőzésnél inkább mérsékeltebb hőemelkedés jellemző.
Tüsszög, folyik az orra, kapar a torka – ilyenkor sokan legyintenek, hogy „csak egy kis megfázás”. Pedig nem mindegy, mi áll a tünetek hátterében. Az influenza ugyanis jóval komolyabb fertőzés, mint egy hétköznapi nátha, és nemcsak erősebb panaszokat okoz, hanem hosszabb lefolyású is lehet, sőt szövődményekhez is vezethet.
A nyirokrák lassan, szinte észrevétlenül kezdődik, tünetei pedig olyan hétköznapi panaszok, amelyeket a legtöbben megfázásnak, kimerültségnek vagy egyszerű stressznek tulajdonítanak.
A Vakcinainfós orvosokhoz az alábbi kérdés érkezett.
A láz a szervezet természetes védekezése – de mikor kell orvost hívni miatta? Így döntheti el, mikor túl magas a láz.