Fejfájás

Ezek lehetnek a fejfájás okai, kísérő tünetei és kezelési lehetőségei.

A visszatérő, ismétlődő, hétköznapi aktivitást megzavaró fejfájás okának kiderítésében fontos kiindulópontot jelent a fájdalom helyének, jellegének és dinamikájának megfigyelése, leírása.

A fejfájás a fej bármely területén jelentkező fájdalmat jelent. A fejfájás lehet egy vagy kétoldali, érinthet egy jól körülírható területet, de akár ki is sugározhat különböző irányokba. Jelentkezhet éles vagy nyomó fájdalomként, de enyhe kellemetlenségérzetként is. Időtartamát tekintve néhány perctől órákig terjedhet, de előfordulhat akár több napig tartó fejfájás is. A fejfájás általában magától vagy egyszerű gyógyszeres kezelés hatására mérséklődik.

A fejfájás lehetséges okai

A fejfájás legtöbbször nem jelez súlyos betegséget, azonban ritkább esetekben krónikus betegségre vagy életveszélyes állapotokra is utalhat. A fejfájásokat típus szerint

1. 1 elsődleges
2. 2 és másodlagos fajtákra

oszthatjuk aszerint, hogy a fejfájás a betegség maga, vagy egy másik betegség tüneteként nyilvánul meg.

A rendszeres, vagy állandó, illetve hosszantartó, erős fejfájásnak azonban rendkívül fontos utánajárni, hogy mi állhat a háttérben. Harendszeresen jelentkezik a fejfájás és nem vagyunk benne biztosak, hogy mi váltja ki, vezessünk naplót, ami remélhetőleg segít kideríteni akiváltó okot. Néhány fejfájás alkalmával jegyezzük fel, hogy milyen az időjárás, milyen ételt és italt fogyasztottunk, illetve hogy végeztünk-ebármilyen testmozgást, amikor a fejfájás elkezdődött.

Forrás: shuttertock.com

---

Elsődleges fejfájások

Az elsődleges fejfájásokat gyakran az agy túlzott fokú aktiválódása vagy a fájdalomérző receptorok túlzott ingerlékenysége okozza, ilyenkor a fejfájás nem valamely egyéb betegség tünete. Szerepet játszhat még a kialakulásukban a koponyán belül elhelyezkedő ereket körülvevő idegek kémiai aktivitása, valamint a nyak és a fej izmainak a fájdalma is. Ez 3 leggyakoribb elsődleges fejfájás típus.

Migrén: súlyos fejfájás aurajelenséggel társulhat

Aurajeenség alatt olyan látással kapcsolatos bevezető tünetek értünk, mint a villódzás, elmosódott látás vagy vakfoltok keletkezése, amik a migrén megjelenését szokták megelőzni.

A migrén fontos ismérvei a visszatérő, hasonló módon lezajló fejfájásrohamok, amelyek általában nem tartanak három napnál tovább. Féloldali, lüktető, erős intenzitású fájdalom jellemzi, amelyen tovább ront a szokásos napi aktivitás vagy testedzés. Migrén áll fenn, ha e jellegzetességek közül kettő teljesül, és a beteg fokozott érzékenységet tapasztal a fény- és/vagy hangingerekre, illetve mindehhez émelygés, hányás, látászavar is társul.

Azok a betegek, akik már több migrénes fejfájást megéltek, bizonyos előjelekből már sejtik, hogy újabb rohamuk közeleg. Ásítoznak, megkívánnak bizonyos ételeket, fokozottan érzékennyé válnak egyes hangokra és szagokra, és a vízvisszatartás jeleit tapasztalhatják. A közelgő rohamra hangulatváltozás is felhívhatja a figyelmet. A migrén e kezdeti, bevezető szakaszát prodromának nevezik.

A migrénes betegek egynegyede tapasztal úgynevezett aurajelenségeket, amelyek az idegrendszer átmeneti működési zavarára utalnak. Ezek leggyakrabban a látással kapcsolatosak – villódzó, cikcakkos vonalak, látótérkiesés –, de ritkábban előfordulhat

• féloldali zsibbadás,
• gyengeség,
• beszédzavar
• vagy szédülés is.

Mindez fél-, legfeljebb egy órán át tart, fejfájás nélkül vagy minimális fejfájással. Ezt követi a roham, amely többnyire féloldali, a betegek egynegyedénél kiterjedt, nem lokalizálható fejfájással jár. A rohamszerű, görcsös, lüktető jellegű fejfájás hányingerrel, hányással, fényérzékenységgel, hangérzékenységgel és szagtúlérzékenységgel jár, a fizikai igénybevétel, alkoholfogyasztás fokozza. A rohamhoz a vegetatív idegrendszer működési zavara – sápadtság, rendellenes bélmozgások, hasmenés – társulhat.

A migrénes fejfájás rohamszerűen jelentkező, többnyire féloldali lüktető fájdalom, hátterében valószínűleg agyi érgörcs miatt kialakuló helyikeringési zavar áll. Jellemzően kísérő tünet a hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység. Gyakran megelőzi több percekig tartó látótérkiesés. A látótér kiesés migrénes fejfájásnál mindig két oldali, vagyis mindkét szemet érinti.

Forrás: shutterstock.com

---

A migrénroham kísérő tünete lehet az általános levertség, gyengeség, koncentrációzavar és szédülés. A roham oldódásakor néhány beteg bőségesen ürít vizeletet. A fejfájás elmúltával még órákon át (esetleg egy egész napig) kimerültség, a hajas fejbőr túlérzékenysége, nyak- és válltáji izomfájdalom, izomláz maradhat vissza.

Tenziós fejfájás: tisztázatlan eredetű, jellemzően enyhébb fejfájás, ami a fej bármely területén jelentkezhet

Egyesek szorító fájdalomról számolnak be. A tenziós fejfájást kétoldali, enyhe vagy közepes erősségű fejfájás jellemzi, amely percektől akár egy hétig is tarthat. Tompa vagy feszítő, általában szimmetrikus tarkó- vagy homloktáji, máskor abroncsszerű vagy fejtetőtáji fájdalom tapasztalható. A fájdalmat nem fokozza a mindennapos fizikai aktivitás, ritkán kíséri hányinger vagy fény- és hangérzékenység.

A tenziós fejfájáshoz másodlagosan társulhat akaratlan izomfeszülés, szorongás, hangulatzavar és alvászavar, amelyek tovább fokozzák a panaszokat. Az érintettek általában nem a fejfájás erőssége, hanem az állandó, tompa fájdalom miatt fordulnak orvoshoz, mivel panaszaik megnehezítik a mindennapi feladataik ellátását.

Cluster fejfájás: heves, erős fejfájás, ami tipikusan rohamokban jelentkezik

A cluster fejfájás hirtelen kezdődő, előrejelzés nélküli, éles, kínzó, tűrhetetlen fájdalommal jár, amely mindig egyoldali, ritkábban áthelyeződhet az ellenoldali területre is. Általában az egyik szem környékén jelentkezik, néha érintheti a homlokot és az arcot is. A betegek a roham alatt nyugtalanságot is éreznek. A rohamok átlagosan naponta 1-3 alkalommal (legfeljebb 8-szor), többnyire azonos napszakban lépnek fel, és viszonylag rövid ideig, kb. 15-60 percig tartanak.

A cluster fejfájás az alábbi kísérő tünetekkel társulhat:

• szem körüli gyulladás (bőrpír és duzzanat),
• csüngő és duzzadt szemhéj,
• szűkült pupilla a rohamok alatt,
• könnyezés,
• verejtékezés,
• orrdugulás vagy orrfolyás az érintett oldalon.

A betegség egyik jellegzetessége, hogy a cluster periódus alatt a rohamok provokálhatók. Az utolsó spontán roham után egyénileg változó tartamú, általában néhány óráig tartó olyan periódus következik, amikor a roham nem provokálható. A provokált roham után a következő spontán roham várható megjelenése kitolódik.

A migrénnel ellentétben a tüneteket a páciensek fekve rosszabbnak érzik, mozgás hatására fájdalmuk enyhül.

Az elsődleges fejfájások kialakulásában szerepe lehet az alkoholfogyasztásnak, egyes ételek/italok fogyasztásának (főleg magas nitráttartalmúak, mint például a bor vagy a felvágottak), az alváshiánynak, a rossz testtartásnak, illetve a kihagyott főétkezéseknek is.

Ritka elsődleges, ismeretlen okokból kialakuló fejfájások:

• köhögésre vagy mozgásra jelentkező és erősödő fejfájás;
• szexuális együttlét során jelentkező fejfájás. 

Másodlagos fejfájások

A másodlagos fejfájás valamely egyéb megbetegedés tüneteként jön létre, mely aktiválja a fej fájdalomérző receptorait. A fejfájás gyakori tünete a fertőzéseknek, és a gyulladással járó betegségeknek.

A másodlagos fejfájások gyakoribb okai lehetnek:

• elégtelen folyadékbevitel, kiszáradás (pl. másnaposság részeként);
• mangánhiány, magnéziumhiány, vitaminhiány;
• magas vérnyomás (fel nem ismert, kezeletlen vagy diagnosztizált, gyógyszeresen nem jól beállított);
• akut orrmelléküreg gyulladás, középfülgyulladás, fogbetegségek;
• bakteriális fertőzések (pl. anthrax, ételmérgezés, pestis, szifilisz, Salmonella, toxikus sokk szindróma, neuroszifilisz);
• vírusfertőzések (pl. Covid-19 fertőzés, influenza, bárányhimlő, HIV/AIDS, herpangina, HBV, herpeszes száj- és ínygyulladás, mumpsz, majomhimlő, mononukleózis, rubeola, RSV, sárgaláz, Dengue-láz);
• parazita fertőzés (pl. álomkór, malária)
• pánikbetegség;
• trigeminus neuralgia (az arc egyik idegdúcának a fájdalma, amely során a fájdalom az arcba, állba és fogakba sugárzik);
• agyvelőgyulladás (encephalitis), agyhártyagyulladás (meningitis);
• zöldhályog (glaucoma, ami a szem belső nyomásának kóros megemelkedésével jár);
• leukémia.

A fejfájás ritkább esetekben agyi elváltozások vagy történések jele is lehet:

• agyi aneurizma (agyi erek kóros kiboltosulása);
• agyi arteriovenosus malformáció (az artériák és erek összegabalyodásával járó rendellenesség);
• agydaganatok vagy egyéb agyi térfoglaló folyamat;
• Arnold-Chiari malformáció (az agy veleszületett, kóros kitüremkedése a koponyából). 

A hirtelen fellépő fejfájás egyes esetekben sürgősségi ellátást igénylő kórképek jele is lehet, mint például:

• stroke (agyvérzés vagy agyi infarktus),
• szén-monoxid mérgezés. (Kezelésére oxigénterápia alkalmazható)

Egyéb ritka formák:

• hideg étel vagy ital (pl. jégkrém) fogyasztásával összefüggő fejfájás;
• gyógyszer mellékhatásaként jelentkező fejfájás (pl. szteroidkezelés).

A fejfájás további kiváltó okai lehetnek még:

• Az éhségtől is megfájdulhat a fejünk, ezért fontos a napi rendszeres étkezés.
• A fáradtság, kialvatlanság is okozhat panaszokat, így ajánlott a megfelelő mennyiségű alvás.
• Az időjárás változás, a levegő nedvességtartalmában és a légnyomásban bekövetkező változások megváltoztatják a kémiai anyagok termelését az agyban, ami fejfájást idézhet elő. Az időjárást nem lehet befolyásolni, de fel lehet készülni egy lehetséges fejfájásra, ezért a frontérzékenyeknek javasolt, hogy tartsák maguknál a bevált fájdalomcsillapítójukat.
• A dohányzás gyakran okoz érszűkületet, ami gyakoribb fejfájást okozhat.
• Okozhat fejvájást a cukorháztartás akut zavara, a homályos látás, pajzsmirigy betegség, krónikus arcüreggyulladás, vagy gyulladásban lévő foggyökér vagy a hisztamin intolerancia is.
• Nyári hónapokban, fedetlen fejet érintő túlzott napsugárzás erős, görcsös fejfájást, napszúrás okoz, hámlással, bőrpírral.
• Kontrasztanyagos CT vizsgálat mellékhatásaként is jelentkezhet fejfájás.
•  A dialízis egyik lehetséges mellékhatása is lehet a fejfájás, a folyadék és vérnyomásingadozás miatt.
• Hormonkezelés/ hipofízis elégtelenség (Az ösztrogénszint ingadozása befolyásolhatja az agyi erek tónusát és a neurotranszmitterek működését, ami migrént válthat ki.)
• Autoimmun betegségek (pl.: SLE)
• Daganatos elváltozások által okozott paraneopláziás szindróma. (pl. emlőrák esetén)
• Szemtengelyferdülés.
• Bizonyos fertőzések, ha szisztémássá válnak. (pl. Candida-fertőzés és ajakherpesz, ha a kórokozó a központi idegrendszerbe jut).
• Szarkoidózis esetén ha a betegség az idegrendszert is érinti, amit neuroszarkoidózisnak nevezünk. Ilyenkor a gyulladásos granulómák megjelenhetnek az agyban, az agyhártyákban vagy az agyidegek környékén, és ez tartós, gyakran nehezen csillapítható fejfájást okozhat.

Mikor forduljon orvoshoz?

Keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt, vagy hívja a 112-t és kérjen mentőt, ha a fejfájás ütésszerű tarkótáji fájdalommal kezdődik, vagy valamilyen erős fejsérülést szenvedett el, vagy ha a fajfájáshoz a következők valamelyike társul:

• zavartság;
• nehezített beszédértés;
• nagyon magas láz (40 °C); fokozott izzadás;
• gyengeség vagy bénulás az egyik testfélen;
• kötött tarkó, nyakmerevség;
• látási, beszédalkotási, járási nehézség;
• hányinger, hányás.

Keresse fel háziorvosát, ha:

• a fejfájás a szokottnál gyakrabban jelentkezik;
• a fejfájás a szokottnál erősebb;
• gyógyszeres kezelés mellett a fejfájás romlik;
• a fejfájás akadályozza a mindennapi tevékenységet. 

A fejfájás diagnosztizálása

• A kezelőorvos részletesen kikérdezi a beteget panaszairól, a panaszok előzményeiről és egyéb betegségeiről.
• Ezután fizikálisan is megvizsgálja a beteget
• Amennyiben szükséges, labor- (pl. trombocitózis kizárása miatt.) és képalkotó vizsgálatokat kérhet.
• ABPM is hasznos lehet, amennyiben a fejfájás vérnyomás eredetű.
• Egyes esetekben a beteget krónikus betegségekre szakosodott vagy fejfájással foglalkozó intézménybe átirányítja. 

A fejfájás kezelése: ezt teheti a javulás érdekében

• szükség esetén vonuljon el egy csendes szobába relaxálni;
• nyisson ablakot, hogy friss levegő áramoljon a szobába;
• tegyen egy hidegvizes kendőt a tarkójára vagy az arcára;
• mossa meg az arcát hideg vízzel;
• igyon sok folyadékot, hátha csak kiszáradás okozza a fejfájást;
• étkezzen rendszeres időközönként;
• ha ismert betegsége miatt gyógyszert szed, ügyeljen a rendszeres szedésre.
• Krónikus fejfájás esetén például transzkraniális elektromos stimuláció (tDCS) vagy TENS használható (elektroterápia) a fájdalomérzet csökkentésére és az idegrendszeri aktivitás szabályozására. 
• Az akupunktúra bizonyos esetekben hatékony lehet a fejfájás gyakoriságának és intenzitásának csökkentésére.

Legtöbbször a fejfájásnak egyszerű oka van. Nem fogyasztunk elegendőmennyiségű folyadékot, nem szellőztetünk, megerőltetjük a szemünket. Ezért ha megfájdul a fejünk, mielőtt gyógyszerhez nyúlnánkérdemes elfogyasztani egy-két pohár vizet, szellőztessük ki a helyiséget vagy sétáljunk a friss levegőn, valamint pihentessük aszemünket. A relaxációs gyakorlatok és a meditáció szintén segíthet a fájdalom enyhítésében, vagy megszüntetésében.

Forrás: shutterstock.com

---

Ha a fent említett módszerektől sem javul a fejfájása, vegyen be fájdalomcsillapító gyógyszert.

A fejfájás megelőzése

A fejfájás hátterében leggyakrabban hétköznapi, de az egészségre káros szokások, tényezők állnak. A fejfájás számos esetben megszűnik, ha a kiváltó tényezőket sikerül azonosítani és kiküszöbölni. Gyakori okok:

• az alváshiány, vagy rendszertelen alvás (pl. nappali és éjszakai műszakok rendszertelen váltakozása),
• a túlzott alkoholfogyasztás,
• fokozott stressz 
• és a rendszertelen étkezés.

Az életmód tudatosabb szervezésével az egészségre gyakorolt káros hatás csökkenthető, ezért ajánlott egyes relaxációs technikák és egészséges alvást elősegítő gyakorlatok elsajátítása, a változatos étrend és a rendszeres étkezés kialakítása.

Fejfájás esetén a dietetikus segítsége is hasznos lehet, különösen akkor, ha a tüneteket étkezéssel, táplálkozási szokásokkal vagy bizonyos ételekkel összefüggésbe hozható okok váltják ki. A dietetikus segíthet azonosítani az esetleges kiváltó ételeket, kiegyensúlyozott étrendet összeállítani, ami segíthet megelőzni a vércukoringadozásokból eredő fejfájást, tanácsot adni a megfelelő folyadékbevitelre, mert a dehidratáltság is gyakori fejfájás-kiváltó, vitamin- és ásványianyag-hiányok (pl. B-vitamin-hiány) felmérésében és étrendi pótlásában.

Ha a fejfájás kezelésére tett első kísérletek nem járnak sikerrel, ne adja fel, egyénenként változó, hogy mely módszerek jelentenek megoldást, türelemmel személyre szabható és hatékonyabbá tehető a fejfájás kezelése.