Lupusz világnap - május 10.

Gyanús kiütések a bőrön - ilyen, amikor lupusz okozza

2024.05.10.

kiütés viszketés lupusz SLE lupus bőrtünet szisztémás lupus erythematosus ízület

A bőrtünetek egy része ártalmatlan, vagy tüneti kezelésre elmúlik, de akár betegséget is jelezhetnek.

Május 10-e a lupusz világnapja, amely egy autoimmun betegség és egyre több embernél diagnosztizálják világszerte. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa egy autoimmun betegség kapcsán jelentkező bőrproblémára hívta fel a figyelmet.

A lupus tünetei

A teljes nevén szisztémás lupus erythematosus, vagy rövidítve SLE betegség elsősorban nőket érint. Első tünetei 18-45 év között jelentkeznek. Az érintettek többsége számol be erős fáradtságérzetről, de figyelmeztető jel a látszólag ok nélkül, rendszeresen kiújuló hőemelkedés is. Jellegzetes tünet az időnként fellángoló ízületi fájdalom, mely elsősorban a reggeli órákban okoz fájdalmat, duzzanatot és merevséget az ízületekben.

Ha egyéb, SLE betegségre utaló tünet is fennáll, akkor a vérszegénység és hajhullás kapcsán is gondolni kell az autoimmun betegség lehetőségére. Ez esetben a korai kezeléssel az elvesztett hajkorona még visszanyerhető, ám ha már kopasz foltok, területek kialakultak, akkor a hajvesztés maradandó lehet.

Kiütések az arcon – meleg időben gyakori

Még egy jellegzetes lupus tünet, amely a melegebb hónapokban, illetve elsősorban a nyári időszakban figyelmeztethet a betegségre. A lupus ugyanis fényérzékenységet is okoz, emiatt a betegeknél testszerte kiütések jelentkezhetnek, csalánkiütés is előfordulhat.

A leggyakoribb bőrtünet a betegek felénél jelentkezik: az arc két oldalán, a szemek alatti területen és az orron pillangó alakot formázó kiütések alakjában. Amennyiben tehát ilyen bőrtünet jelenik meg az arcon, javasolt az immunológiai kivizsgálás, különösen, ha egyéb SLE tünet is fennáll és a családban előfordult ilyen, vagy más típusú autoimmun betegség.

Olvasson tovább! Ne vegye félvállról, ha így pirosodik ki az arcbőre!

Dr. Kádár János elmondta, hogy a lupus fokozatosan alakul ki. A betegség fellángolása és a tünetmentes periódusok váltják egymást, emiatt könnyen figyelmen kívül hagyhatjuk a korai tüneteket. Pedig az optimális kezelés érdekében a terápiát minél előbb, a betegség korai szakaszában javasolt megkezdeni. A tünetek megfékezésével az életminőség is jelentősen javul, és van esély a további panaszok és szövődmények megjelenésének kockázatát csökkenteni.

Mikor jelentkezik először a lupusz?

A lupusz bármely életkorban felléphet. Még csecsemőkben is, ritka esetekben. Néhány eset gyermekkorban jelentkezik. A betegség főként a 15-45 éves korban jelentkezik, a betegek mintegy 90 százaléka nő. A nők érintettebbek, de még mindig nem tudjuk, miért gyakoribb nőknél a lupusz, jólehet számos kutatás foglalkozik a különféle nemi hormonok immunválaszra gyakorolt hatásával. A lupuszos férfiakban nem találtak igazán lényeges hormonális eltérést.

A lupusznak több típusa is van?

A lupusznak két fő típusát különböztetjük meg. A diszkoid lupusz a betegség enyhébb formája, ami a bőrt érinti, általában az arcot, a nyakatés a mellkas felső részét. A betegség másik típusát, amely általában komolyabb tünetekkel jár, szisztémás lupusznak nevezzük. Bár a szisztémás lupusz lehet enyhe lefolyású, súlyosabb esetekben létfontosságú szerveket is károsíthat, mint a vesét, az agyat, a szívet és a tüdőt, és így a beteg életét is veszélyeztetheti.

Fertőző betegség a lupusz?

Nincs semminemű bizonyíték arra nézve, hogy a lupusz fertőző betegség.

Fellángolások: mi aktiválhatja a lupuszt?

A lupuszra hullámzó betegségaktivitás jellemző. A tünetmentes periódusok, amelyek során a betegség inaktív, akár évekig is tarthatnak. Időnként a betegség aktiválódik, ilyenkor természetesen intenzívebb kezelés szükséges. A gyulladás következtében kialakult szervi károsodások azonban mindig összeadódnak.

A betegség lefolyása során lehetnek fellángolások, amikor a betegség aktív, és remissziók, amikor nincsenek aktivitási tünetek. Az egyik betegség aktiváló tényező a napfény és általában az ultraibolya sugárzás. Emellett a fertőzések, sérülések, sebészeti beavatkozások, stressz és terhesség is vezethet a betegség aktiválódásához. Egyes gyógyszerek is a betegség fellángolásához vezethetnek.

Ebből következően a lupusz esetében nyugalmi időszakokról is beszélhetünk, ekkor a betegség remisszióban van. A „remisszióban van” kifejezés annyit jelent, hogy a beteg a klinikai tüneteket illetően jól van, vagy aktuálisan gyógyszeres kezeléssel vagy anélkül tünetmentes. Sok olyan beteg van, aki klinikailag jól van, de a labor eredményei még mindig nem tértek vissza a normális tartományba. A meghatározások eltérnek, de a klinikai tényezők fontosabbak, mint az immunológiai laboratóriumi leletek. A hosszan tartó vagy élethosszig tartó remisszió esélyei jók, különösen a 40. életév felett.

Milyen labortesztek segítségével lehet megállapítani, hogy lupuszos vagyok-e?

A lupusz szűrővizsgálata az antinukleáris antitest (ANA) teszt. Ez nagyon informatív vizsgálat, a betegek 90-95 százaléka ANA pozitív. Ebből a számadatból természetesen az is nyilvánvaló, hogy a negatív eredmény nem zárja ki a lupuszt. Számos további laboratóriumi vizsgálat segítheti a diagnózis felállítását és a betegség aktivitásának megítélését.

Miért fontos minden egyes vérvételnél a vérsüllyedést megmérni?

A süllyedés a betegség aktivitásának fontos jelzője. Nem kizárólag a lupuszra jellemző, a legtöbb fertőzés is járhat gyorsult süllyedéssel. A süllyedés olcsó és könnyen mérhető, ezért azon első vizsgálatok egyike, amiket el szoktak végezni a gyulladás mértékének megítélésére. Természetesen a süllyedés csak a többi laboratóriumi és klinikai adat ismeretében nyújt hasznos információt.

Hogyan kezelhető a lupus?

A kezelés mindig az adott betegtől, a tünetek súlyosságától és az érintett szervrendszerektől függ. Az időben elkezdett kezeléssel jó életminőség érhető el.

A nem szteroid gyulladáscsökkentők (ibuprofen, naproxen, acetilszalicilsav hatóanyag) csökkenthetik a gyulladást, az izom- és ízületi fájdalmakat.
Az antimaláriás szerek a fáradékonyságot, a bőr- és ízületi tüneteket enyhíthetik.
A kortikoszteroidok (pl. prednizolon) kiválóan mérséklik a gyulladást, magas dózisban szív-, tüdő- vagy idegrendszeri érintettség kezelésére használják.
Súlyos esetben kemoterápiás készítmények is használhatók – segítségükkel az immunrendszer gyengíthető.
A lupus kezelésére már biológiai terápia is elérhető, amely csökkenti a kóros ellenanyagokat termelő immunsejtek számát és túlélési idejét.
Plazmaferézis és intravénás immunglobulin-kezelés is alkalmazható.

Mit tehetek lupus ellen?

A tünetek csökkentése vagy a betegség fellángolásának megakadályozza érdekében számos életmódbeli tényező segíthet:

Magas faktorszámú (SPF 50+) fényvédő használata a napfénynek kitett testrészeken.
Kalap viselése a napon.
Kiegyensúlyozott étrend kialakítása, D-vitaminban és kalciumban gazdag ételek.
Stresszkezelési technikák megtanulása, rendszeres pihenés.
Rendszeres, mérsékelt intenzitású testmozgás.
Érdemes lehet egy támogató csoporthoz csatlakozni vagy pszichológus, illetve pszichiáter segítségét kérni a betegségteher feldolgozásában, kezelésében.
Dohányzás elhagyása.

A lupus és az alternatív gyógymódok

Komoly fenntartással érdemes kezelni mindenféle „alternatív” gyógymódot. Fontos, hogy ne dőljünk be olyan embereknek, akik nagy összegeket kérnek olyan terápiákért, melyeknek hatékonysága tulajdonképpen nem bizonyított. Nagyon fontos, hogy az ismerten hatékony gyógyszeres kezelést semmiképpen ne hagyják abba más, alternatív gyógymódokért.