Melanoma tünetei: így lehet felismerni időben

#melanóma #bőrrák #bőrrák jelei #melanóma tünetei
2021.06.07.
Melanoma tünetei: így lehet felismerni időben

Hiánypótló szegedi kutatás foglalja össze a melanoma megelőzésének és korai felismerésének hazai kulcstényezőit.

A hazai betegek több mint fele saját maga fedezi fel a rákos bőrelváltozásokat,[1] háromból egy esetben mégis több mint egy év telik el, mire orvoshoz fordulnak vele[2]. Bár a melanomás páciensek többsége egészségtudatosnak mondható, a bőrrákkal kapcsolatos ismereteik hiányosak, illetve nem tudják, hogy önvizsgálat közben mire kellene figyelniük[3]. A személyes kockázatok tudatosítása, a veszélyes elváltozások megismerése, a gyerekek felvilágosítása, a családon belüli fokozott figyelem és a rendszeres szakorvosi szűrések együttesen javíthatják a hazai melanoma helyzetet.

Melanoma: áttétek után jutnak el a betegek az orvoshoz

Világszerte, így hazánkban is egyre gyakoribb a melanoma előfordulása: az újonnan diagnosztizált hazai esetek száma ma már eléri az évi 3 ezret[4]. A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikáján mintegy 140 melanomás beteg bevonásával elvégzett hiánypótló kutatás[5] megállapítása szerint a betegséggel kapcsolatos felvilágosítás azok körében is fontos, akik egyébként egészségtudatosan élnek, és rendszeresen vesznek részt prevenciós szűrővizsgálatokon. A melanomás betegek harmada ugyanis még mindig több mint egy évig vár, hogy a gyanús bőrelváltozással orvoshoz forduljon, és emiatt sokan már a betegség előrehaladott állapotában, pl. áttéttel jutnak el a diagnózisig.

A kutatásban közreműködő bőrgyógyász-onkológus szakemberek szerint a korai felismerésben meghatározó a gyanúra okot adó bőrelváltozások megismerése, a személyes kockázatok korai tudatosítása, a rendszeres és precíz önvizsgálat, illetve az odafigyelő családtagok, akik segíthetnek a betegség azonosításában. Hozzáteszik: a tudatosság növelése életmentő lehet, hiszen a betegség korai felismerése rendkívüli mértékben javítja a gyógyulás és a túlélés esélyét[6].

A melanoma agresszív rákos megbetegedés[7], amely azonban időben felismerve jól kezelhető[8]. A betegség kockázata az életkorral együtt nő, de 30 évnél fiatalabbaknál is előfordul, sőt ma már ez a fiatal nők és férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége[9]. Ha korai stádiumában fedezik fel, a megfelelő terápiával az érintettek 99%-a 5 év elteltével is életben van[10], míg a szervi áttéteket okozó melanomával diagnosztizált páciensek esetében ugyanez a szám a fentinek csupán a töredéke[11].

Bár a melanoma előfordulása az egész világon[12], így Magyarországon is évek óta növekszik[13], a szakemberek szerint a bőrrákkal kapcsolatos ismereteink – az évről évre ismétlődő ismeretterjesztő kampányok ellenére – továbbra is hiányosak, ráadásul sokan nem értik, miért veszélyes ez a betegség.

A fentieket támasztják alá a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának bőrgyógyász-onkológus szakértői által elkészített átfogó vizsgálat eredményei is, amelyek egy 74 kérdésből álló adatgyűjtéssel 139, 18 év feletti, melanomával diagnosztizált beteg adatait összegezték[14]. Ez az első és ez idáig egyetlen átfogó hazai kutatás a témában, amelyet a hasonló amerikai és görög vizsgálatokkal is összevetettek.

Egészségtudatosság ≠ melanoma-tudatosság

A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a hétköznapi értelemben vett preventív vagy egészségtudatos életmódnak nincs érdemi hatása a melanoma-tudatosságra. A melanomás betegek több mint kétharmada úgy gondolja ugyanis, hogy a betegséget megelőző egy évben odafigyelt az egészségére, de valójában csupán 15 százalékuk érdeklődött a bőrrák felismerésének lehetőségeiről, a páciensek csupán 13 százaléka hitte a diagnózis előtt, hogy másokhoz képest több az esélye a bőrrákra, 38 százalékuk pedig a diagnózis felállítása előtt nem is tudott arról, hogy a melanoma egy rosszindulatú bőrdaganat[15].

„A kutatásból adódó egyik fontos felismerés, hogy még azok az egyébként egészségtudatos emberek sem ismerik a bőrrák kockázatait és nem járnak bőrgyógyászati szűrésre, akik egyébként rendszeresen részt vesznek más, ajánlott korspecifikus prevenciós szűrővizsgálatokon” – mutatott rá Dr. Baltás Eszter PhD, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi docense, a tanulmány egyik szerzője.

Hozzátette: a kutatás adatai alapján a melanomával diagnosztizált nők 71, illetve 77 százaléka járt mellrák- és méhnyakrákszűrésen, a páciensek 94 százaléka pedig rendszeresen ellenőrzi a vérnyomását, többségük a koleszterinszintjével is tisztában van. Ehhez képest háromból egy beteg sohasem ellenőrzi a bőrét, és csak a betegek fele ellenőriz egynél több testtájat is – a melanoma felismerését elősegítő képeket pedig mindössze 4 százalékuk látott korábban[16].

„A melanoma korai felismeréséhez elengedhetetlen, hogy előzetesen képekről és informatív leírásokból is megismerjük a gyanúra okot adó elváltozásokat. A rendszeres önvizsgálatnak akkor van értelme, ha tudjuk, hogy mit kell észrevennünk, és mi az, amivel azonnal orvoshoz kell fordulni. Mivel a kutatásban résztvevő páciensek kétharmada korábban végzett valamiféle önvizsgálatot, joggal feltételezhetjük, hogy ezek az ismereteik jórészt hiányoztak. Ezen pedig változtatni szükséges” – fogalmazott Dr. Baltás Eszter.

Ennek érdekében a szegedi szakemberek egy fotókra épülő online kvízt is létrehoztak, amelynek segítségével – intuitív módszerrel – gyorsan megtanulható a melanoma felismerése. Idén júniusban, a Magyar Dermatológia Társulat égisze alatt átfogó érzékenyítő kampány is indul az önvizsgálat és a korai felismerés támogatására.

Dr. Lengyel Zsuzsanna PhD egyetemi adjunktus, a pécsi Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika klinikaigazgató-helyettese szerint ugyancsak figyelemre méltó információhiányt jelez a betegséggel kapcsolatban, hogy a szegedi kutatás eredményei szerint háromból egy beteg még a melanoma diagnózisát követően sem érezte úgy, hogy súlyos betegségről lenne szó, 44 százalékuk[17] pedig egyáltalán nem számított az ebből adódó veszélyes következményekre.

Nem kizárható, hogy ennek a hamis biztonságérzetnek az egyik következménye, hogy az érintettek harmada egy évnél is többet vár a melanoma észlelése után azzal, hogy szakorvoshoz forduljon[18]” – tette hozzá.

A melanoma diagnózisa után

A melanoma klinikai gyanúját a bőrelváltozás sebészi eltávolítása és szövettani vizsgálata követi, illetve annak meghatározása, hogy a betegség mennyire előrehaladott. Ha a szövettani vizsgálat alapján magas kockázatú melanoma igazolódik, akkor az úgynevezett őrszemnyirokcsomó-mintavételt[19] (orvosi szóval biopsziát) alkalmazzák. Ezzel megállapítható, hogy a daganatos betegség továbbterjedt-e a nyirokrendszerben. Az esetleges távoli áttétek kimutatására részletes radiológiai CT-, MR-, Pet CT- vagy UH-vizsgálatot végeznek. A vizsgálati információk alapján a betegséget az I-től IV-ig stádiumokba sorolják. Ha a melanoma már megjelent a nyirokcsomókban, akkor a betegség automatikusan a III-as stádiumba kerül[20], és ilyenkor a bőronkológus szakorvosok a melanoma kimetszése után kigészítő gyógyszeres terápiát (orvosi szakszóval adjuváns) javasolhatnak.

A rendszeres bőrgyógyászati szűrés jelentőségét húzza alá, hogy a melanoma nemcsak az anyajegyek talaján jelentkezhet: háromnegyedük nem anyajegyekben, hanem látszólag normális bőrfelületen fejlődik ki[21].

Ha a fel nem fedezett daganat eléri a bőr mélyebb rétegeit, onnan testünk nyirok- vagy véráramába – ezáltal a belső szervekbe – kerülhet, és elkezdődhet az áttétek kialakulása[22]. A betegek többsége a melanoma eltávolítása után egészségesnek érzi magát, nincs betegségtudata, holott kiemelten fontos lenne, hogy ilyenkor bőronkológushoz forduljanak, hogy tájékoztassák őket a további teendőkről. Ha a sebészi beavatkozás után elhanyagoljuk a betegséget, az akár évekkel, évtizedekkel később sokkal súlyosabb formában ismét jelentkezhet[23].

Mit tegyünk a melnoma megelőzéséért

A szakemberek a kutatás eredményeit összegezve hangsúlyozták: a melanoma megelőzésével és korai felismerésével kapcsolatos ismeretek széles körű elterjesztése prioritás, és ehhez az alábbi fontos tanácsokat adták.

Ismerjük meg, és ismerjük fel a gyanús jeleket!

Mivel a melanomát az esetek több mint felében a beteg saját maga fedezi fel[24], nagyon fontos, hogy pontosan tudjuk, hogy milyen elváltozásokkal kell azonnal orvoshoz fordulni. A Szegedi Tudományegyetemen ez év elején elvégzett – és itt továbbra is elérhető[25] – felmérés alapján a szakorvosok arra a következtetésre jutottak, hogy egy anyajegy- és bőrrákfotókból álló kvíz megoldásával és ellenőrzésével akár egy nyolcéves gyerek is képes nagy biztonsággal megállapítani[26], hogy mely bőrelváltozásokkal szükséges mindenképp bőrgyógyászt felkeresni.

Jó képek alapján, gyorsan, intuitív alapon elsajátíthatóak a melanoma felismeréséhez szükséges alapismeretek.

Csak a precíz önvizsgálat hatásos!

Fontos, hogy az önvizsgálat rendszeres és alapos legyen, illetve minden testtájat érintsen. A hazai kutatáshoz hasonló metodikával készített görög és amerikai vizsgálat összefüggést talált a betegek által végzett önvizsgálat és a korai felismerés között, míg ugyanez nem volt megállapítható a magyar adatokból. A szakértők szerint ennek az az oka, hogy bár a hazai betegek kétharmada végez valamiféle önvizsgálatot, nem tudják pontosan, hogy mit kell keresniük, illetve mire kell figyelniük a bőrükön. Minden negyedik amerikai beteg és minden ötödik görög beteg melanomáról készült fényképeket is használ az önellenőrzéshez; itthon ez az arány mindössze 4 százalék[27].

Figyeljünk fokozottan egymásra!

Fontos, hogy figyeljünk a családtagjainkra, különösen azokra, akiknek nehézséget jelent az önvizsgálatot önállóan elvégezniük. A szegedi kutatásban megkérdezett páciensek mintegy fele jelezte, hogy családtag vagy közeli barát segít figyelni az anyajegyeit, ellenőrizni a bőrét, ötből egy esetben pedig családtag, barát vagy partner fedezte fel az elváltozást.[28]

Az egymásra figyelés hasznosságát alátámasztja, hogy a Görögországban elvégzett hasonló vizsgálat egyik fő megállapítása az volt, hogy a korai felismerést befolyásoló legfontosabb tényező az önvizsgálat mellett a családi állapot: a házasok esetében ugyanis háromszor gyakrabban fedezték fel az 1 milliméternél vékonyabb daganatokat.[29]

Legyen éves rutin a melanomaszűrés is!

A nagy népegészségügyi szűrővizsgálatokhoz – mellrákszűréshez, méhnyakszűréshez – hasonlóan kerüljön be a naptárunkba az évenkénti dermatoszkópos melanomaszűrés! A melanoma diagnosztizálását megelőző évben a kutatásban szereplő betegek háromnegyede (72 százalék) rendszeresen járt egészségügyi szakemberhez valamilyen egészségügyi okból, de mindössze 13 százalékuk beszélgetett valaha orvosával a bőrrákról, és 10-ből csak 1 embernek említették, hogy veszélyeztetett melanoma szempontjából, és mondták el, hogy hogyan és mit kell figyelnie a bőrén.[30]

viszk

Az elmúlt évtizedben nyugat-európai programok mutattak rá, hogy már gyermekkorban érdemes elkezdeni a bőrrákkal kapcsolatos felvilágosítást és ismeretterjesztést. Az akár óvodáskorú gyermekek esetében a korosztálynak megfelelő ismeretek átadása nagyságrendekkel javította a napfény elleni védekezéssel kapcsolatos tudást. A korai életkorban elsajátított prevenciós szokások pedig a nyilatkozó szakorvosok szerint nagyobb valószínűséggel maradhatnak meg a későbbi életszakaszokban is.

Minden nap számít!

A bőrgyógyász-onkológus szakemberek szerint a gyanús – vagy felismert – bőrelváltozásokkal egy percet sem szabad várni, ezekkel azonnal orvoshoz kell fordulni. A halogatás gyakori jelenség az érintettek körében: minden harmadik melanomás beteg egy évnél is többet várt, mire szakorvosi segítséget kért. Ráadásul a betegek fele (48%) egyszerűen nem aggódott a fennálló bőrelváltozás miatt, kisebb részük az időhiányt, egyéb egészségügyi problémákat vagy munkahelyi okokat jelölt meg a késlekedés okaként.[31]

Hivatkozások:

[1] Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

[2] Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

[3] Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

[4] Nemzeti Rákregiszter. ONKOL.HU. https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.

[5] Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

[6] Melanoma Survival Rates. Melanoma Research Alliance. https://www.curemelanoma.org/about-melanoma/melanoma-staging/melanoma-survival-rates/. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.

[7] Braeuer RR;Watson IR;Wu CJ;Mobley AK;Kamiya T;Shoshan E;Bar-Eli M; Why is melanoma so metastatic? Pigment cell & melanoma research. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24106873/. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.

[8] Melanoma Survival Rates: Melanoma Survival Statistics. American Cancer Society. https://www.cancer.org/cancer/melanoma-skin-cancer/detection-diagnosis-staging/survival-rates-for-melanoma-skin-cancer-by-stage.html. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.

[9] Melanoma Skin Cancer Statistics. American Cancer Society. https://www.cancer.org/cancer/melanoma-skin-cancer/about/key-statistics.html. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.

[10] Melanoma Survival Rates: Melanoma Survival Statistics. American Cancer Society. https://www.cancer.org/cancer/melanoma-skin-cancer/detection-diagnosis-staging/survival-rates-for-melanoma-skin-cancer-by-stage.html. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.

[11] Oláh J. Új kihívások a melanoma terápiájában. Medical Online. http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/uj_kihivasok_a_melanoma_terapiajaban. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.

[12] Melanoma Skin Cancer Statistics. American Cancer Society. https://www.cancer.org/cancer/melanoma-skin-cancer/about/key-statistics.html. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.

[13] Nemzeti Rákregiszter. ONKOL.HU. https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.

[14] Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

[15] Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

[16] Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

[17] Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

[18] Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

[19] Rajtár M. Sentinel Nyirokcsomó Szcintigráfia Melanoma Malignumban módszertani útmutató http://www.nmc.dote.hu/nmszk/NMSZK_modszertan/3_4_senti_melan.pdf Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.

[20] The eighth edition American Joint Committee on Cancer (AJCC) melanoma staging system: implications for melanoma treatment and care. Taylor & Francis. https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/14737140.2018.1489246. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.

[21] Skin Cancer Facts & Statistics. The Skin Cancer Foundation. https://www.skincancer.org/skin-cancer-information/skin-cancer-facts/. Published April 1, 2021. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.

[22] Understand Melanoma. Melanoma Research Foundation. https://melanoma.org/melanoma-education/understand-melanoma/. Published January 22, 2021. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.

[23] Melanoma Recurs After 10 Years in More than 6 Percent of Patients. American College of Surgeons. https://www.facs.org/media/press-releases/jacs/melanoma0613. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.

[24] Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

[25] Melprevent. http://mel-pred-app.azurewebsites.net/login. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31

[26] Szegedi Tudományegyetem Az SZTE kérdőíve a bőrrák felismerésére tanítja meg a gyerekeket. SZTE főoldal. https://u-szeged.hu/sztehirek/sajtoarchivum-2021/szte-kerdoive-borrak. Published February 15, 2021. Utolsó felkeresés dátuma: 2021. 05. 31.

[27] Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

[28] Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

[29] Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

[30] Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

[31] Petrovszky, I., et al. A melanoma malignum korai felismerését befolyásoló tényezők. Orv. Hetilap, 2016, 157(51), 2028–2033. DOI: 10.1556/650.2016.30610

Forrás: EgészségKalauz