2-es típusú cukorbetegség visszafordítása: ettől a három tényezőtől függ, kinél húzódhat vissza a betegség.
- A 2-es típusú cukorbetegség remissziója elérhető, ha a vércukorszint legalább három hónapig gyógyszer nélkül is normális marad.
- Hosszú távú vizsgálat szerint a metabolikus-bariátriai műtét jelentősen növeli a remisszió esélyét, de nem minden beteg számára elérhető vagy ajánlott.
- A remisszió valószínűsége nagyobb azoknál, akik rövidebb ideje cukorbetegek, nem szedtek inzulint, és nagyobb súlycsökkenést értek el az első évben.
- Műtét nélkül is elérhető remisszió szoros orvosi felügyelettel, intenzív életmódváltozással és testsúlycsökkentő programmal, de tartós eredményt nehéz fenntartani.
- A műtét kockázatokkal és tartós életmódbeli alkalmazkodással jár, ezért minden esetben orvosi konzultáció szükséges a megfelelő kezelés kiválasztásához.
Lehetséges, hogy cukorbetegként egyszer vércukorcsökkentő gyógyszer nélkül is megfelelőek legyenek az értékeink? Egyes esetekben igen. Egy hosszú távú vizsgálat szerint a testsúlycsökkentő műtét jelentősen növelheti ennek esélyét. Ahhoz azonban, hogy megértsük az eredményeket, érdemes megismernünk a remisszió jelentését, a beavatkozás működését és a műtét nélküli lehetőségeket is.
A 2-es típusú cukorbetegség diagnózisát hallva könnyen úgy érezhetjük, hogy mostantól minden a gyógyszerek, a mérések és a leletek körül forog majd. Érthető, ha felkapjuk a fejünket egy olyan kutatásra, amely a betegség visszahúzódásának lehetőségéről számol be. A biztató eredmények mellett azonban azt is látnunk kell, pontosan kiket vizsgáltak, milyen kezelést kaptak, és meddig tartott a javulás.
Mit jelent valójában, ha a cukorbetegség remisszióba kerül?
A „visszafordítás” látványos kifejezés, de azt sugallhatja, hogy a betegségtől végleg megszabadulhatunk. Az orvosok ezért inkább a remisszió szót használják. Ezzel olyan állapotot írnak le, amelyben a vércukorszint vércukorcsökkentő gyógyszer nélkül is a cukorbetegség diagnosztikus határértéke alatt marad.
A nemzetközi szakértői meghatározás szerint ehhez a HbA1c-értéknek legalább három hónapig 6,5 százalék alatt kell lennie a szokásos vércukorcsökkentő kezelés nélkül. A HbA1c olyan laboreredmény, amely nagyjából az előző három hónap átlagos vércukorszintjéről tájékoztat bennünket. Segítségével nem csupán egyetlen pillanatot, hanem hosszabb időszakot tekinthetünk át.
A remisszió nem egyenlő a végleges gyógyulással. A vércukorszint később ismét emelkedhet, ezért továbbra is szükségünk van ellenőrzésekre. A korábban kialakult szövődmények sem tűnnek el automatikusan a kedvezőbb lelettől. Ettől még a remisszió fontos eredmény: a betegség kezelésében elérhető jelentős javulást jelzi.
Mit találtak a legfeljebb 14 évig tartó vizsgálatban?
A hosszú távú kutatásban 262, 2-es típusú cukorbetegséggel élő ember adatait elemezték. A résztvevőket korábban véletlenszerűen osztották két kezelési csoportba: 166-an metabolikus-bariátriai műtéti kezelésre, 96-an intenzív gyógyszeres és életmódbeli kezelésre kerültek. A metabolikus-bariátriai elnevezés az elhízás és az anyagcserezavarok kezelését célzó sebészeti beavatkozásokat takarja.
A követési idő középértéke 11 év volt, egyes résztvevőket pedig 14 évig figyeltek meg. Ez azért lényeges, mert egy kezelés első hónapokban látott sikere még nem árulja el, mire számíthatunk egy évtized múlva.
A műtéti csoportba sorolt résztvevők 58 százaléka ért el remissziót, míg az intenzív gyógyszeres és életmódbeli kezelésre beosztottaknál ez az arány 3 százalék volt.
A különbség figyelemre méltó, de a számokat pontosan kell olvasnunk. Az 58 százalék azt mutatja, hányan jutottak el remisszióig a megfigyelés valamely pontján. Nem azt jelenti, hogy ennyien megszakítás nélkül, 14 éven át gyógyszermentesek maradtak. A remisszió elérése és annak megőrzése két külön kérdés.
Azt is fontos látnunk, hogy a kutatás elhízással és cukorbetegséggel élő résztvevőkről szólt. Eredményeit ezért nem vetíthetjük ki automatikusan minden 2-es típusú cukorbeteg emberre, testsúlytól és egészségi állapottól függetlenül.
Miért javulhat a vércukorszint egy gyomorműtét után?
Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a magyarázat egyszerű: kisebb lesz a gyomrunk, kevesebbet eszünk, lefogyunk, és ettől javulnak az értékeink. Ez valóban része a történetnek, de az emésztőrendszerünk jóval többet tesz az étel befogadásánál és feldolgozásánál.
A beleink hormonális üzeneteket is küldenek. Ezek befolyásolják, mennyire vagyunk éhesek, mikor érezzük magunkat jóllakottnak, és hogyan reagál a szervezetünk az étkezésre. A műtét anyagcserére gyakorolt hatásait vizsgáló kutatások szerint különösen a gyomor-bypass után változhat meg jelentősen ez a jelzőrendszer. Ilyenkor az étel útját is átalakítják, így a tápanyagok más módon és ütemben találkoznak a vékonybél egyes szakaszaival.
Az egyik érintett hormon a GLP–1. Ez étkezés után segíti az inzulin felszabadulását, és az étvágy szabályozásában is szerepet játszik. Az inzulint elképzelhetjük olyan jelzésként, amely segít a vérben keringő cukrot a sejtekhez juttatni, ahol energiaként hasznosulhat.
2-es típusú cukorbetegségben a szervezetünk kevésbé érzékenyen reagálhat erre a jelzésre. A fogyás javíthatja az inzulin hatását, miközben a műtét utáni hormonális változások az étkezésre adott inzulinválaszt is módosíthatják.
A kedvező eredmény tehát több folyamat együttműködéséből születhet: csökkenhet az energiabevitelünk, mérséklődhet a testsúlyunk, és változhatnak az emésztőrendszer hormonális jelzései. A különböző műtétek azonban nem teljesen ugyanúgy működnek, ezért a várható hatásuk sem tekinthető azonosnak.
Kinél volt nagyobb esély a kedvező fordulatra?
A hosszú távú vizsgálatban jobb eséllyel alakult ki remisszió azoknál, akik rövidebb ideje éltek cukorbetegséggel, a kezelés kezdetén nem használtak inzulint, és az első évben nagyobb súlycsökkenést értek el. A korábban szedett vércukorcsökkentő gyógyszerek kevesebb típusa szintén kedvező összefüggést mutatott.
Ezek az adatok segíthetik a személyre szabott döntést, de egyik sem jelent biztos ígéretet. Attól, hogy valamelyik jellemző illik ránk, még nem tudhatjuk előre a saját eredményünket.
Az előzmények a visszaesés szempontjából is számítottak. A kezdeti remisszió után nagyobb valószínűséggel tért vissza a cukorbetegség azoknál, akik már régebb óta éltek vele, illetve induláskor többféle vércukorcsökkentőt szedtek.
Az inzulinkezelés szükségessége nem személyes kudarc. Ezek az összefüggések a betegség állapotáról és a kezelés várható hatásáról adnak információt. Nem az akaraterőnket vagy az együttműködésünket minősítik.
Kiknél jöhet szóba egyáltalán a műtét?
A remisszió valószínűsége és a műtéti alkalmasság nem ugyanaz. Előbb azt kell tisztáznunk, hogy a beavatkozás várható előnyei megfelelő arányban állnak-e a terheivel és a kockázataival.
A nemzetközi műtéti ajánlások szerint jelentős elhízás esetén a metabolikus sebészet fontos kezelési lehetőség. A 30–34,9 közötti testtömegindex mellett is mérlegelhető, ha anyagcsere-betegség áll fenn, és a nem műtéti módszerek nem hoznak megfelelő, tartós javulást. Ezek szakmai mérlegelési szempontok; önmagukban nem jelentenek automatikus műtéti jogosultságot vagy magyarországi finanszírozási feltételt.
A testtömegindex, röviden BMI, a testsúlyunk és a magasságunk alapján számított mutató. Hasznos támpont, de az egészségi állapotunkat nem írja le teljesen.
A kivizsgálás során a szívünk és a tüdőnk állapotát, a társbetegségeinket, a tápláltságunkat és a lelki felkészültségünket is felmérik. Sebész, belgyógyász vagy diabetológus, dietetikus, szükség esetén pszichológus segíthet a döntésben.
Azt is át kell gondolnunk, hogyan tudjuk vállalni a későbbi kontrollokat és az étkezési változtatásokat. A megfelelő jelölt kiválasztása összetett orvosi feladat, amelyben a saját céljainknak és élethelyzetünknek is helye van.
Elérhetünk remissziót műtét nélkül is?
Igen, egyes esetekben erre is van lehetőség. Jó példa erre egy öt évig követett testsúlycsökkentő program, amelynek résztvevői szoros szakmai támogatást kaptak. A vizsgálatba olyan, túlsúllyal vagy elhízással élő felnőtteket vontak be, akiknél hat évnél rövidebb ideje állt fenn a cukorbetegség, és nem használtak inzulint.
A program elején meghatározott összetételű, alacsony energiatartalmú készítmények helyettesítették a szokásos étkezéseket. Ezután fokozatosan tértek vissza a hagyományos ételekhez, majd támogatást kaptak az elért testsúly megtartásához. Vagyis a résztvevők konkrét kezelési programban vettek részt, rendszeres segítséggel.
Két év után az eredeti beavatkozási csoport 36 százaléka volt remisszióban. Az ötéves ellenőrzéskor a meghosszabbított támogatásban részt vevő, akkor megvizsgált 85 ember közül 11-nél, vagyis 13 százaléknál állt fenn remisszió. A két százalék eltérő résztvevői körre vonatkozik, ezért nem kezelhetjük őket ugyanannak a csoportnak az egyszerű összehasonlításaként.
Az eredmények azt mutatják, hogy műtét nélkül is elérhető tartós javulás, de annak megőrzése komoly kihívás. Az ilyen intenzív étrendi kezelést orvosi felügyelettel kell végeznünk, mert közben a gyógyszereink módosítására is szükség lehet.
A műtéti kutatás 3 százalékos eredménye ezért nem jelenti azt, hogy minden életmódprogram ennyire eredménytelen. Eltérhet a résztvevők betegségtörténete, a kezelés felépítése és a követés hossza. A különböző vizsgálatok számaiból nem készíthetünk egyszerű rangsort.
Milyen terhekkel járhat a beavatkozás?
A műtét előnyeinek mérlegeléséhez a lehetséges szövődményeket is ismernünk kell. Előfordulhat vérzés, fertőzés vagy vérrögképződés, később pedig vitamin- és ásványianyag-hiány alakulhat ki. Egyes problémák újabb beavatkozást tehetnek szükségessé.
A felépülés után az előírt tápanyagpótlás és a laborvizsgálatok a kezelés részévé válhatnak. A megfelelő fehérje-, vitamin- és ásványianyag-bevitelre akkor is figyelnünk kell, ha közben látványosan csökken a testsúlyunk. A fogyás mértéke önmagában nem mutatja meg, hogy minden szükséges tápanyaghoz hozzájutunk-e.
Mit érdemes megbeszélnünk a kezelőorvosunkkal?
A kutatás alapján érdemes lehet rákérdeznünk, hogy a saját helyzetünkben milyen reális célokat tűzhetünk ki. Szóba jöhet-e intenzív testsúlykezelő program? Indokolt-e sebészeti konzultáció? Milyen támogatást kaphatunk az elért változások fenntartásához?
A remisszió lehetősége reményt adhat, de nem érdemes kizárólag ehhez kötnünk a kezelés sikerét. A gyógyszerrel megfelelően kezelt vércukorszint is értékes eredmény, ahogyan a jobb közérzet és a mindennapi terhelhetőség javulása is.
A gyógyszereinket ezért kedvező leletek esetén se hagyjuk el önállóan. A következő lépést a kezelőorvosunkkal együtt válasszuk meg, a saját eredményeink, kockázataink és lehetőségeink alapján.
Az endokrinológus elárulja mivel kezelhető legjobban a cukorbetegség
- Ezek a jelek árulkodhatnak arról, hogy a gyerek cukorbeteg
- Hogyan lesz az inzulinrezisztenciából 2-es típusú cukorbetegség?
- Mit reggelizzen, aki cukorbeteg? Ezeket az ételeket érdemes választani
- Cukorbeteg? Erre figyeljen a vacsoránál!
- Nem szépséghiba, hanem anyagcserezavar! Sokan nem törődnek vele, érdektelen kinövésnek hiszik
- Megkérdeztek 3 cukorbetegség szakértőt, mi a legnagyobb hiba a vércukorral kapcsolatban, és mind ugyanazt mondták
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!